A III. negyedévben az ipari szektor teljesítménye 4,4, azon belül a feldolgozóiparé 6,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest, de ez csak a kezdet: hiszen a mezőgazdaság teljesítménye 14,9 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit. Ennek ellenére Orbán Viktor a közelmúltban azt mondta, hogy a magyar gazdaság köszöni, jól van.
„Bár a magyar gazdaságnak rendszeresen halálhírét keltik, a magyar gazdaság köszöni, jól van” – fogalmazott szeptember végén Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitóbeszédében. Aztán október végén kiderült, hogy a harmadik negyedévben újra recesszióba került Magyarország.
Aztán Orbán Viktor október közepén arról is beszélt, hogy a gazdasági semlegesség 3–6 százalékos növekedést eredményez majd. Hozzátette: ezt még az idei év utolsó negyedévében nem fogjuk látni, de a 2025-ös első negyedévben már igen. Aztán november végén a Moody's Magyarország adósbesorolásához tartozó stabil kilátását negatívra rontotta. Ez a két példa jól mutatja a politikai kommunikáció határait.
Az adatok viszont azt mutatják, hogy bár az első negyedévben a gazdaság teljesítménye nőtt az azt megelőzőhöz képest, a II. negyedévben a gazdaság teljesítménye 0,1 százalékkal mérséklődött az I. negyedévhez képest. Mivel a III. negyedévben ismét visszaesés látható, így három éven belül már másodjára köszönt be a technikai recesszió.
Most kedden az is kiderült, hogy a KSH nem változtatott az első becslésén, tehát a korábban már publikált III. negyedéves adatok maradtak: Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) volumene 2024 III. negyedévében a nyers adatok alapján 0,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal mérséklődött.
Azonban közzétették a részletes tájékoztatót: ennek értelmében az ipar teljesítménye 4,4, azon belül a feldolgozóiparé 6,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest.
A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közúti jármű gyártása és a villamos berendezés gyártása járult hozzá a csökkenéshez.
Illetve a gumi- és műanyag termék gyártása és az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését. Ugyanakkor drámai számok láthatóak a mezőgazdaságban: ugyan az építőipar hozzáadott értéke „csak” 4, a mezőgazdaságé (az aszály következtében) 14,9 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,9 százalékkal nőtt. Az oktatás hozzáadott értéke 3,8, a szállítás, raktározásé 2,8, az információ és kommunikációé 2,6 százalékkal bővült. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágak teljesítménye egyaránt 2,4 százalékkal nőtt.
A humánegészségügyi, szociális ellátás hozzáadott értéke 2,3, az ingatlanügyleteké 1,2 százalékkal növekedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység teljesítménye 0,9, a kereskedelemé 0,8, a közigazgatásé 0,4 százalékkal lett nagyobb.
A bruttó hazai termék 2024. III. negyedévi 0,8 százalékos csökkenését a szolgáltatások (0,8 százalékponttal), valamint a termékadók és -támogatások egyenlege (0,3 százalékponttal) fékezte.
Az ipar teljesítménye 1,1, a mezőgazdaságé 0,6, az építőiparé 0,2 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét.
A felhasznlási oldalon a KSH szerint az látszik, a háztartások tényleges fogyasztása 4,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,5 százalékkal emelkedett.
A háztartások Magyarország területén realizálódó fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 1,6, a féltartósok esetében 4,6, a nem tartósok esetében 4,8, a szolgáltatások esetében pedig 4 százalékkal.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,3 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztásé 1,4 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,2 százalékkal bővült.
Ezeknek a folyamatoknak az eredményeként a végső fogyasztás 3,2 százalékkal nőtt.
A KSH azt is kiemelte, hogy a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1027 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene nagyobb mértékben (1,9 százalék) csökkent, mint az importé (0,9 százalék). A külkereskedelem majdnem 80 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 3,4 , a behozatal 1,5 százalékkal kisebb lett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások exportja 2,1, importja 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A tájékoztatás szerint a bruttó hazai termék 2024. III. negyedévi, 0,8 százalékos mérséklődéséhez a bruttó felhalmozás 2,1, a külkereskedelmi forgalom egyenlege pedig összességében 0,9 százalékponttal járult hozzá. A végső fogyasztás 2,1 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény visszaesését.
(Borítókép: Getty Images / iStockphoto)