2024. június 26-a óta nem érkezett európai uniós forrás Magyarországra – tudta meg az Index. A hazánknak a 2021–2027-es ciklusban járó 21,8 milliárd eurós keretnek egyelőre a vitás ügyek miatt eleve csak az 56 százaléka lenne hozzáférhető, amit viszont már ténylegesen is folyósítottak, az a teljes finanszírozás alig több mint 8 százaléka. Mielőtt azonban bárki megkongatná a vészharangot, nem árt tudni, hogy Magyarország ezzel a teljesítménnyel is a top 10-ben van az uniós tagországok mezőnyében.
Közeleg az év vége, elvileg már a 2021–2027-es uniós ciklus közepén kellene járnunk a fejlesztéspolitikában, gyakorlatilag viszont döcögősen, lassan indult be az új programozási időszak, miközben az előző hétéves, a 2014–2020-as éra zárása is elhúzódott. Még ha az ünnepek közeledtével a karácsonyfa alatt elsősorban nem az uniós támogatásokat keressük, ideje volt utánanézni, hányadán állunk az uniós intézményrendszerrel.
A Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumtól (KTM) – ahová a kormányzati struktúrában az európai uniós fejlesztések is tartoznak – azt a tájékoztatást kaptuk, hogy
Magyarország a 2021–2027-es uniós költségvetésből 21,8 milliárd euró kohéziós támogatásra jogosult, ami 394,9 forintos tervezési árfolyamon 8609 milliárd forintnak felel meg.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez hazai társfinanszírozás nélküli adat, azzal kiegészítve máris 10 342 milliárd forintról beszélgetünk. Legalább ennyire lényeges, hogy a Vidékfejlesztési Program forrásai a 2021–2027-es ciklusban ezen felül értendők.
A KTM-nél – ahol a szakterület Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárhoz tartozik – úgy látják, a vitás kérdéseink ellenére nem beszélhetünk arról, hogy Magyarországot uniós pénzhiány fenyegeti. Ugyanis a 2021–2027-es fejlesztési időszakban rendelkezésre álló egészen pontosan 21,768 milliárd euró keretből a Magyarország részére elérhető forrás mértéke eléri a 12,19 milliárd eurót, vagyis a teljes keret 56 százalékát.
Azon dolgozunk, hogy a fejlesztési források a lehető leggyorsabban eljussanak a kedvezményezettekhez. Ez a több mint 12 milliárd euró Magyarország számláján arra vár, hogy bevonjuk a gazdaságba
– erősítették meg lapunknak a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnál.
Ha vetünk egy pillantást az Európai Bizottság adatbázisára, azt látjuk, hogy a felzárkóztatási források lehívásában Magyarország jól halad a többi tagállamhoz képest. Az aktuális statisztika szerint ott vagyunk a top 10-ben, a 9. helyen állunk a 27 EU-s tag mezőnyében. A már kifizetett 1,8 milliárd euró a teljes forrás 8,3 százaléka, ebből mintegy 2 százalék az előleg, a többi időszaki kifizetés a brüsszeli ellentételezésre megküldött fejlesztési számlák alapján.
A KTM-nél kiemelték: ez azt jelenti, hogy 2023 decembere óta 2024. június 26-ig – vagyis a legutóbbi utalás időpontjáig – 2000 millió euró, vagyis mintegy 748 milliárd forint érkezett meg a korábban visszatartott forrásokból. Ez az összeg a 2021–2027-es költségvetési időszak kohéziós pénzeiből és a Helyreállítási Terv REPowerEU fejezet előfinanszírozásából származik. Belemenve a részletekbe, a minisztériumtól lekért tranzakciós részletek alapján, ez így néz ki:
Kohéziós források
HET-források
Ezek szerint 2024. június 26-a óta nem érkezett uniós pénz Magyarországra. Érdekesség, hogy a nagy sportesemények miatt emlékezetes elmúlt nyáron éppen ezen a napon dőlt el, hogy a németországi labdarúgó-Európa-bajnokság csoportköréből nem jutott tovább Marco Rossi csapata. Annak pedig, hogy a hat magyar aranyérmet hozó párizsi olimpián újabb utalás érkezzen Brüsszelből, nem is volt realitása, hiszen a kifizetések jellemzően nagyobb időközönként, tömbösítve történnek.
A sport világából visszatérve a fejlesztéspolitikába: ahhoz, hogy a magyar gazdaság kisebb-nagyobb szereplői – különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra – növeljék a hatékonyságukat, javítsák a versenyképességüket, szükség van az uniós társfinanszírozású projektekre, hiszen a többség nem kellően tőkeerős ahhoz, hogy akár önerőből, akár hitelből előteremtse a szintlépéssel kecsegtető beruházások, fejlesztések forrását.
A 2021–2027-es uniós ciklusban elvárás, hogy a gazdasági szereplők úgy erősödjenek, hogy annak a fenntarthatóság és az innováció legyen az alapja.
(Borítókép: Németh Emília / Index)