Napjainkra a lakosság erős óvatossági motívumának vége, a lakosság egyre többet és egyre bátrabban költ a boltokban – írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium azzal kapcsolatban, hogy korábban több elemzés is kiemelte, a csütörtökön megjelent kiskereskedelmi adatok továbbra sem feltétlenül jelentik azt, hogy a kiskereskedelmi forgalom teljesen helyreállt.
Ahogy azt korábban megírtuk, a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 3,6, az előző havit 1,2 százalékkal haladta meg 2024 októberében a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4, naptárhatástól megtisztítva 3,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának adatát.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,2 százalékkal felülmúlta az előző havit. Azonban több sajtótermék a 2021-es adatokkal hasonlította a mostani adatokat össze. Többen azt írták, hogy a 2021-es szint fölött egy kicsivel beragadt a kiskereskedelem. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezért közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy
A 2021-es adatokkal történő összehasonlítás szakmai hiba, ugyanis bár követi a statisztikai hivatalok által használt technikai előírásokat, közgazdasági értelemben önmagában téves következtetések levonásához vezet.
A minisztérium szerint 2021 ugyanis speciális év volt, a koronavírus járványt követő felpattanás éve. Ekkor a családok kiszabadulva a járvány okozta bezártságból bepótolták a korábbi időszakban elhalasztott fogyasztásaikat.
A felhalmozott többletkereslet, az extra fogyasztás hirtelen történő megjelenése a kiskereskedelemben is kiemelkedő növekedést, a volumen ugrásszerű bővülését okozta. Ezért a 2021-gyel történő összevetés egy torz bázist ad, közgazdasági értelemben önmagában téves következtetések levonásához vezet.
A kormány szerint sokkal pontosabb, ha „a válságok korát” megelőző év, tehát 2019 adatait használjuk fel bázisként – amikor nem volt sem járvány, sem háború, sem pedig energiaválság –, akkor azt láthatjuk, hogy a korábbi szinthez képest a magyar kiskereskedelmi forgalom volumene 2024 első tíz hónapjában mintegy 3 százalékkal múlta felül az utolsó „békeév” szintjét.
Sőt, hazánkkal ellentétben még mindig van hét olyan uniós ország (Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Lettország, Finnország Olaszország), amelyek kiskereskedelmi forgalma nem érte el a 2019-es szintet.
A minisztérium azt is kiemelte: napjainkra a lakosság erős óvatossági motívumának vége, a lakosság egyre többet és egyre bátrabban költ a boltokban.
A minisztérium szerint erre mutatnak rá a legfrissebb adatok, októberben az előző év azonos időszakához viszonyítva 4 százalékkal nőtt (a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 3,6 százalék), míg az előző hónaphoz képest is érdemben, 1,2 százalékkal emelkedett. Azaz 2024 októberében tovább folytatódott a kiskereskedelmi forgalom január óta tartó erőteljes bővülése, ami további lendületet ad a magyar gazdaságnak.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az Indexnek küldött elemzésében azt emelte ki, hogyazt azért érdemes megjegyezni, hogy az októberi felpattanás tényleg csak a szeptemberi teljesítmény korrekciója. Ezt jelzi,
a kiskereskedelem összteljesítménye a 2021 havi átlagtól továbbra sem tudott elrugaszkodni.
Sőt egészen pontosan ezen az átlagon tartózkodik. A szakértő szerint ráadásul igaz ez az elmúlt háromnegyed évre is, hiszen lényegében ezen szint körül stagnál a szektor teljesítménye azóta. Mindezek alapján megállja a helyét a korábbi állításunk, miszerint a gazdasági alapfolyamatok még mindig gyengék.
(Borítókép: Nagy Márton 2024. október 14-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)