A kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 3,6, az előző havit 1,2 százalékkal haladta meg 2024 októberében a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,0, naptárhatástól megtisztítva 3,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának adatát. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,3 százalékkal bővült, az üzemanyag-kiskereskedelemben lényegében nem változott az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,2 százalékkal felülmúlta az előző havit. 2024. január–októberben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
2024. októberben az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 3,6 százalékkal nőtt − derül ki a KSH legfrissebb adataiból.
2024 októberében az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1684 milliárd forintot ért el. Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százalékkal az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
2024. január–októberben az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva: a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,8 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,5 százalékkal nőtt a volumen.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint az adatok ismét rácáfoltak a politikai és szakértői huhogókra, a fogyasztás fellendülése tartós és dinamikus. A kiskereskedelmi és turisztikai adatok rávilágítanak, hogy vége az erős óvatossági motívumnak, a lakosság egyre bátrabban és egyre többet költ.
Októberben kiemelkedően erős volt a forgalom bővülése az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben, ahol a forgalom volumene 4,8 százalékkal nőtt. A bővülés ráadásul az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletekben még magasabb volt, az értékesítési volumene 5,1 százalékkal növekedett.
Az év első tíz hónapjában a kiskereskedelmi forgalom összességében 2,8 százalékkal bővült, és az év hátralevő részében is gyorsuló növekedésre lehet számítani, ami további lendületet ad a magyar gazdaságnak. Magyarországon az októberig látott növekedés uniós szinten is erősnek értékelhető, a bővülés üteme az uniós középmezőny elejébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon magasabb ütemben nő a boltok forgalma, mint Ausztriában, Németországban, Lengyelországban vagy Szlovéniában.
Az áruk és szolgáltatások fogyasztása a magyar gazdasági teljesítmény egyik legfontosabb húzóereje, és ez a jövőben is így maradhat. A kormány letörte az inflációt, a reálbérek több mint egy éve, jelenleg több mint 9 százalékkal emelkednek. A történelmi jelentőségű, hároméves bérmegállapodás garantálja, hogy a családok jövedelmének vásárlóereje a következő években is jelentősen növekedjen. A tartósan alacsony infláció mellett a legkisebb bérek jövőre 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedhetnek. Ez azt jelenti, hogy a családoknak több jövedelme lesz, ami többet is fog érni.
A fogyasztói bizalmat tovább növeli a januártól felállításra kerülő Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, amely határozottan és hatékonyan lép majd fel a termékbiztonság, a magyar fogyasztók és a családok védelme érdekében.
A kormány a jövedelmek vásárlóerejének növelését az Új Gazdaságpolitikai Akcióterven keresztül további intézkedésekkel is segíti: elindul a munkáshitel és a kormány megduplázza a gyermekek után járó családi adókedvezményt. A bérek tartós emelkedése hozzájárul a fogyasztás további bővüléséhez, ezáltal pedig ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti növekedést érjen el.