Bár a magyar gazdaság nem a legszebb arcát mutatja, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter optimista jövőképet vázolt a parlament gazdasági és költségvetési bizottsága előtt tartott meghallgatásán. Szerinte minden adott ahhoz, hogy a következő években jobb élet köszöntsön a magyarokra. Az Indexnek arról is beszélt, hogy – várhatóan – gazdasági csúcsminiszterként miként fér össze, hogy a gazdaságélénkítés mellett a költségvetésért is ő felelhet, valamint arról, milyen eszközök vannak a kormány kezében arra nézve, hogy a lakhatást segítő intézkedések ne az ingatlan- és építőanyagárak emelkedésében „vesszenek el”. Ellenzéki képviselők szerint nem tarthatók a kormány előrejelzései.
Az elmúlt öt évben három válságot kellett kezelnie a kormánynak – nyitotta beszámolóját Nagy Márton. A Covid-járvány gazdasági hatásait, az orosz–ukrán háború által kirobbant energiaválságot, míg legújabban a német gazdaság visszaesésének Magyarországra begyűrűző hatásait.
A nemzetgazdasági miniszter a béke költségvetéseként aposztrofálta a jövő évi, parlament előtt lévő költségvetés-tervezetet, amely megágyaz a gazdasági felpattanásnak. „A gazdasági semlegesség talaján állunk. Pragmatikus megközelítéssel az ország érdekeit vesszük figyelembe, égtájtól függetlenül érkezhetnek befektetések Magyarországra, olyanok, amelyek elősegítik a magyar gazdaság növekedését. Enélkül nem elérhető a jövő évekre tervezett 3-6 százalékos növekedés” – mondta a tárcavezető.
A felpattanást segíti a megváltozott gazdasági környezethez illeszkedő 21 pontos kormányzati akcióterv. Nagy Márton a belső konjunktúra helyreállítása mellett a külső sokkok – amit jelenleg a német gazdaság gyengélkedését jelenti – enyhítését is fő célként említette. A lakosságot és a vállalatokat támogató új gazdaságpolitikai akcióterv mintegy 4200 milliárd forintot mozgat meg. Fő elemei a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, valamint a magyar kis- és középvállalatok (kkv-k) támogatása.
A miniszter ezt követően elemezte a főbb gazdasági mérőszámokat. A nemzetgazdasági miniszter részletezte az új gazdaságpolitikai akcióterv három fő építőelemét.
Ezt követően sorjáztak a képviselői kérdések. A kormánypártiak többek között arra voltak kíváncsiak, hogy a kollégiumépítés vidékre is kiterjed-e, valamint hogy a repülőtér fejlesztésébe a ferihegyi központon kívüli területet is bevonhatnak-e?
Nagy Márton kifejtette, a budapesti kollégiumi program, központjában a Fudan Alapítvány (amit Tudástér Alapítványra terveznek átnevezni) által megvalósulni hivatott Diákvárossal, lesz a kollégiumfejlesztés pilot programja. 13-20 ezer férőhely létesítését tervezik – az erről szóló beruházásra való felhívást már ki is írták magánbefektetők számára. A férőhelyekkel kapcsolatban ösztöndíjrendszert is bevezethetnek.
A repülőtér-fejlesztésekkel kapcsolatban arról beszélt, a reptér visszavásárlásával egy ökoszisztéma alakul ki. A 3-as terminál megépítése komoly hozzáadott értéket képvisel majd. A fejlesztés részeként jelentős ráncfelvarráson és bővítésen megy keresztül a debreceni repülőtér, de a budaörsi, a hévízi, valamint a tököli repteret is fejlesztik, a zajszennyezés figyelembevételével.
Az ellenzéki képviselők már nem bántak kesztyűs kézzel a nemzetgazdasági miniszterrel. Élesen és hosszan kritizálták a kormány gazdaságpolitikáját.
Többek között azt rótták fel, valamint kérdezték, hogy
Nagy Márton sérelmezte, hogy az ellenzéki képviselők nagy részétől a kritikák mellé nem érkezett megoldási javaslat, holott ő nyitott lenne az észszerű vitára.
Orbán Viktor miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy Matolcsy Györgyöt Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter váltja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki székében. Ennek hatására a Nemzetgazdasági, illetve a Pénzügyminisztérium összeolvad, az új „gólem” tetején pedig várhatóan Nagy Márton ül majd gazdasági „csúcsminiszterként”. De vajon miként fér össze a magasnyomású gazdaságpolitikán keresztüli élénkítés, valamint a költségvetési oldalról elvárt fegyelem és egyensúly. Nagy Márton ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott lapunknak:
a költségvetési egyensúly, illetve a növekedés kéz a kézben jár. Utóbbit csak úgy lehet elérni, ha költségvetés egyensúlyban marad. Mindent láttam már a gazdaságpolitikában, így ezt a kettőt is össze tudom illeszteni. Van, amikor az egyiket jobban meg kell tolni, ám az egyensúlyt nem szabad szem előtt tartani, mert a piac nem felejt, és az adósbesoroláson keresztül büntet. Ezért van konszenzus a költségvetés tekintetében, hogy az egyenleg lehetőleg minimum pozitív nulla legyen, a költségvetési hiány pedig kizárólag a kamatkiadásokból származik.
Az Index azt is megkérdezte, milyen eszközök állnak rendelkezésre a kormány számára annak érdekében, hogy a lakhatási nehézséget enyhítését célzó intézkedések ne az ingatlan-, illetve az építőanyagárak emelkedésében öltsön testet. „Az egyetlen eszköz az olcsó forrás általi kínálat növelése és bedurrantása. Az általános probléma, hogy bár a kínálat lassan indul be, a kereslet egyből reagál azáltal, hogy megemeli az árakat, amelyek aztán fent is ragadtak, hiába követi némi fáziskéséssel a kínálati oldal. Ezt kell megelőzni azáltal, hogy növeljük a kínálati oldal reakcióképességét.
Az egyik legfontosabb elem a bérek felzárkóztatása, ám kérdés, a vállalatok ki tudják-e gazdálkodni. Nagy Márton a mérethatékonyságban látja a kulcsot – a mikróból kis, a kicsiből közepes, a közepesből nagyvállalat váljon. „Egy dupla akkora vállalat kétszer annyira hatékony. Ez a kkv-k útja” – mondta, rámutatva, hogy 1 millió hazai vállalatból 950 ezer mikrovállalat. „Egyértelműen növelni kell a vállalatok termelékenységét. Ez nemcsak a munkaerő-, de az innovációs termelékenység növekedését jelenti, a mérethatékonyság növelése mellett. A méretugrást szeretnénk ösztönözni, akár organikusan, akár felvásárlások útján. A konszolidáció ugyanis elengedhetetlen a vállalati szektorban. Ezáltal olyan versenyképes vállalkozások születnek, illetve maradnak talpon, melyek kellő profitráta mellett képesek kigazdálkodni a megemelt béreket” – fejtette ki.
(Borítókép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszél éves meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, az Országházban, 2024. december 10-én. Fotó: Soós Lajos / MTI)