Összességében nem helytálló az a megállapítás, hogy a magyar lakáshitelpiac nemzetközi összevetésben gyenge lenne, sőt, a dinamikája már most az egyik legerősebb az Európai Unióban – hívta fel erre a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium két közgazdásza.
Az elmúlt napokban több olyan elemzés is megjelent a sajtóban, mely a magyar lakáshitelpiac látszólagos gyengélkedésére mutat rá nemzetközi összevetésben és hosszabb időtávon nézve reálértéken is. A kritikák szerint a magyar lakáshitelpiac Európai Uniós összehasonlításban gyengének mondható, és a jelentős nominális növekedés ellenére reálértéken nézve csupán a csok 2015-ös bevezetésekori szinteken mozog.
Kisfaludy Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető elemzője és Lóga Máté gazdaságstratégiáért felelős államtitkár az Economxon azonban másfajta megközelítést alkalmaztak. Véleményünk szerint a devizahitelezés 2010 előtti családellenes, káros gyakorlata helyett most egy stabil, biztonságos forint alapú lakáshitelezési rendszer működik.
Másrészt a magyar lakáshitelpiac értékeléséhez mindenképpen szükséges figyelembe venni további, részben egyedi országspecifikus tényezőket is, amelyekkel együtt sokkal árnyaltabb kép bontakozik ki.
Nemzetközi összevetésben valójában nem számít gyengének a magyar lakáshitel-penetráció, a hitelezési dinamika pedig jelenleg az egyik legerősebb az EU-ban és múltbeli önmagához képest is. A jövőre közel 4200 milliárd forintot megmozgató Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 10+1 pontja pedig a megfizethető lakhatás biztosítása mellett még nagyobb lendületet adhat a lakáshitelpiacnak is – írták.
A statisztikák szerint a magyarok döntő többsége saját tulajdonú ingatlanban lakik, melyet jellemzően nem is terhel jelzálog, ennek következtében az alacsony hitelpenetráció nem feltétlenül a lakáshitelpiac gyengeségét, hanem inkább a háztartások vagyonmegoszlásának és finanszírozási szokásainak egyedi vonásait tükrözi.
Az Eurostat 2023-as adatai alapján a magyar háztartások 90,5 százaléka saját tulajdonú ingatlanban lakik, ami a 4. legmagasabb arány az EU-ban. Még figyelemreméltóbb, hogy a háztartások 77,2 százaléka jelzálogmentesen birtokolja otthonát – ez az arány szintén az uniós élmezőnybe emeli Magyarországot.
Az EU tagállamait vizsgálva egyértelmű összefüggés rajzolódik ki: ahol magas a saját tulajdonú, jelzálogteher nélküli ingatlanban élő háztartások aránya, ott jellemzően alacsonyabb a GDP-arányos lakáshitel-állomány.
Ez a negatív korreláció strukturális tényezőkre utal, nem pedig a hitelpiac gyengeségére.
Magyarország ebben a tekintetben nem lóg ki az uniós mezőnyből: a GDP-arányos lakáshitel-állomány tökéletesen illeszkedik az EU-s trendbe. A magas saját tulajdonú lakásarány azt is jelzi, hogy kevesebb a kereslet a lakáshitelek iránt, különösen, ha a lakosság általában óvatosabb a hitelfelvétellel kapcsolatban.
Ráadásul a nemzetközileg is elfogadott számítási módszertan szerint Magyarország 2024 októberében az Európai Unió második legnagyobb lakáshitel-állománybővülését produkálta. A tranzakció alapú vizsgálatok, amelyek az elmúlt 12 hónap új lakáshitel-folyósításait és hiteltörlesztéseit vetik össze, pontosabb képet adnak a lakáshitelpiac dinamikájáról.
Ezen módszer alapján a magyar lakáshitel-állomány euróban kifejezve jelentős ütemben növekedett, annak ellenére, hogy a forint euróval szembeni gyengülése és a lakosság pénzügyi terheit enyhítő kamatstop egyaránt fékezte a bővülést.
Elemzésükben arra is kitértek, hogy a lakáshitelpiac túlnyomó többségét kitevő használtlakás-vásárlásra folyósított átlagos hitelösszegek reálértéken is bőven évtizedes csúcson vannak Magyarországon 2024-ben. Szerintük a magyar lakáshitelpiacon a kereslet eltolódására a megfizethetőbb használt lakások irányába.
Véleményünk szerint tehát összességében nem helytálló az a megállapítás, hogy a magyar lakáshitelpiac nemzetközi összevetésben gyenge lenne, sőt, a dinamikája már most az egyik legerősebb az Európai Unióban.
Szerintük az új hitelszerződések terén természetesen van további tér a növekedésre, amit jelentősen segíteni fognak az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv megfizethető lakhatást segítő intézkedései úgy keresleti, mint kínálati oldalon.
A teljes cikk az alábbi linken érhető el.