Varga Mihály hivatalba lépését követően rövid távon nem számítok a kamatkondíciók változására, erre legkorábban a nyár végén vagy az ősz elején kerülhet sor – nyilatkozta az Indexnek a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi pénzügyminiszter parlamenti jegybankelnökjelölti meghallgatásán többek között a feladatáról, az euró bevezetéséről, valamint a jegybanki alapítványokról is szót ejtett. Az Index összefoglalta, valamint szakértővel elemezte a meghallgatáson elhangzottakat.
„Egy olyan pozícióba kerülök március 4-e után, ami önmagában is garantálja a függetlenséget. Aki ismer, jól tudja: a véleményemért határozottan kiálltam az elmúlt évtizedekben, és amiről gondolok valamit, azt határozottan képviselem. Természetesen mindig híve voltam annak, hogy csapatban kell dolgozni, mert az mindig hatékonyabb. A jegybank csapatával együtt fogok dolgozni azon, hogy magyar gazdaságpolitika sikeres és eredményes legyen” – mondta az Indexnek a bizottsági meghallgatása után Varga Mihály jegybankelnökjelölt arra a kérdésünkre, hogyan tudja garantálni a jövőben a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét úgy, hogy eddig az összes Orbán-kormánynak a tagja volt.
Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök a várakozásoknak megfelelően Varga Mihály jelenlegi pénzügyminisztert jelölte a jegybankelnöki posztra a jövő márciusban mandátuma lejártával leköszönő Matolcsy György utódjaként. Ennek apropóján összeszedtük a jelenlegi pénzügyminiszter politikai pályájának egyes mérföldköveit, illetve azt, mi várható tőle jegybankelnökként. Varga Mihály jegybankelnökjelölti meghallgatására hétfőn kerül sor a Parlamentben a gazdasági bizottság előtt.
A várt forgatókönyv szerint zajlott hétfőn Varga Mihály meghallgatása. A jelenlegi pénzügyminiszter hangsúlyozta: jegybankelnökként az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, emellett megerősíti a 3 százalékos inflációs cél melletti elkötelezettséget. Mint mondta: ez világos és egyértelmű üzenet, amely segít rögzíteni a fogyasztók, a vállalkozások, valamint a pénz- és tőkepiaci szereplők várakozásait.
„Vezetésem alatt a Magyar Nemzeti Bank határozott választ fog adni az inflációs célt, a pénzügyi közvetítő rendszert, a pénzügyi stabilitást, illetve a fenntartható gazdasági fejlődést veszélyeztető kockázatokra” – hangsúlyozta Varga Mihály, majd hozzátette: a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, politikai pártoktól való távolságtartását a Jegybanktörvény és a hatályos európai uniós szabályrendszer is garantálja.
Tervei szerint a vezetése alatt a MNB a jogszabályban meghatározott, klasszikus jegybanki mandátum végrehajtását tekinti kizárólagos feladatának, mérsékelni fogja a klasszikus jegybanki feladatokon kívül eső tevékenységeket. Mint fogalmazott: a jegybank gazdálkodási fegyelmére különös hangsúlyt fektet a jövőben, elkötelezett az intézmény működésének átláthatósága iránt.
A gazdaság fenntartható növekedéséhez kiszámítható és stabil árfolyamra van szükség
– jelentette ki Varga Mihály majd kiemelte, az árstabilitás biztosítása szempontjából kiemelten fontos a pénzügyi piacok és a forint árfolyamának stabilitása. A magyar gazdaság kilátásairól szólva elmondta: a magyar gazdaság erős alapokon áll, az infláció a jegybank célsávján belül alakul, a folyó fizetési mérleg várhatóan a GDP 2 százalékának megfelelő többletet mutat az idei évben.
Varga Mihály a jegybank eddigi működésével kapcsolatos kérdésre válaszul óvatosan fogalmazott. Át kell tekintenie, mi történt a jegybankon belül, felül kell vizsgálnia az eddigi működést annak érdekében, hogy nagyobb rálátása legyen a belső folyamatokra. Ahogy a jegybanki – inflációs, makroprudenciális, makropiaci – jelentések is megjelennek, ezek segítik a gazdasági fellendülést, az adott helyzetre adható legjobb válasz kialakítását.
A jegybank függetlenségével kapcsolatban Varga Mihály kiemelte: az MNB nem önálló szereplője a gazdaságpolitikának, a többi szereplővel is egyeztetni kell, így a kormánnyal is.
Nem a nyilvános egyeztetési lehetőségeket keresi. Akár egyetértés, akár nézetkülönbség van a kormány és az MNB között, az nem tartozik a nyilvánosságra
– utalt arra egyértelműen Varga Mihály, hogy az utóbbi években tapasztalt nyilvános adok-kapok korszaka az ő elnökségével lejár.
Az euró bevezetésére irányuló kérdésekre adott válaszában három dolgot rögzített:
„Az euró bevezetése önmagában mérsékelhetné a kockázatokat, kormánytagként ezzel is részletesen foglalkoztam. A magyar gazdaságpolitikának törekednie kell arra, hogy az euróbevezetés feltételrendszerét teljesítse” – összegezte. Ugyanakkor csak közös döntéshozatal útján valósulhat meg az ERM-2-be való belépés.
Jegybanki csapatának tagjaként Banai Péter Benőt, a Pénzügyiminisztérium államtitkárát, Kurali Zoltánt, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatóját és Sipos-Tompa Leventét, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatóját mutatta be, várható pozíciójukat ugyanakkor nem közölte.
Mint azt korábban írtuk, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfő délelőtt benyújtotta a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényt módosító javaslatát, amelyből kiderül:
a Pénzügyminisztérium a Nemzetgazdasági Minisztériumba történő beolvadással 2024. december 31. napján megszűnik.
Feltehetően Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter gazdasági csúcsminiszter lesz, de Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése ezzel kapcsolatban még nem történt meg. Így azt sem lehet tudni, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium pontosan milyen feladatokat vesz át a Pénzügyminisztériumtól.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az Indexnek Varga Mihály bizottsági meghallgatása után kifejtette, hogy bár Varga Mihály még nem foglalta el a jegybankelnöki széket, a mai napon hallottuk az első verbális intervenciót a részéről. A fő mondanivaló a stabil és kiszámítható forintárfolyam volt, ami egy egyértelmű üzenet volt a piacok irányába:
ezzel cáfolta, hogy a kormányzat kinyújtott kezeként egy túlzottan laza monetáris politikát fog vinni.
Ráadásul a stabil árfolyam egy elég erős üzenet, az elmúlt évek forintgyengülései után. Regős Gábor szerint a politikának szóló üzenet a jegybanki függetlenség hangsúlyozása – kiemelve, hogy a korábbi üzengetés nem várható, illetve hogy jó viszonyra törekszik a kormánnyal.
Ne gondoljuk azonban, hogy ez az üzenet a politikát célozta. Ha Varga Mihály a politikának akar mondani valamit, ahhoz nem kell egy parlamenti bizottság nyilvános ülésére elmennie – meg tudja tenni enélkül is. Ez ismét egy piacoknak szóló üzenet volt, hogy a piac ne várjon túlzottan laza monetáris politikát, azaz a várakozásokra kívánt hatni.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint már látszik, hogy Varga Mihály egy kisebb, inkább az alapfeladataira koncentráló jegybankot képzel el. A monetáris politika tekintetében az árfolyamstabilitás hozhat egy fordulatot – különösen, ha tényleg meg is történik.
Regős Gábor kiemelte, a kérdés az, hogy a piac mit hisz el, hogyan alakulnak az árfolyamok: Ha a piac elhiszi a jegybank ebbéli szándékát és az MNB eszerint is cselekszik, akkor stabil lehet a forintárfolyam – nem szükséges az elmúlt években látott leértékelődés, amelynek mostanában már gazdaságilag is inkább a hátrányait láttuk.
Az elemző Varga Mihály hivatalba lépését követően rövid távon nem számít a kamatkondíciók változására, erre legkorábban a nyár végén vagy az ősz elején kerülhet sor.
Ez egyrészt a jelenlegi árfolyam mellett ellentmondana a stabil árfolyam és a 3 százalékos inflációs cél ígéretének, másrészt pedig a piac sem ezt várja el. Az elemző szerint az új jegybankelnöknek ezen pozíciójában is bizonyítania kell: ami ma elhangzott, azt a gyakorlatba kell ültetni.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a jegybankelnökjelölt jelenlegi helyzetét az többek között így értékelte a Portfolión: „Adott a világ legfontosabb jegybankja (Fed), ahol továbbra is érdemi pozitív reálkamattal számolhatunk. Adott a magyar tőkepiacok számára relevánsabb jegybank (EKB), ahol ismét negatív reálkamattal számolhatunk. Magyar jegybankár legyen a talpán, aki most ebben a káoszban megtalálja a jó megoldást. Márpedig ez lesz a feladata Varga Mihálynak. Aligha irigylésre méltó helyzet. Ennél nyugalmasabb kezdeti periódust is el tudna az ember képzelni magának az új munkahelyén.”
Az euró bevezetésével kapcsolatban nagyon diplomatikus választ hallhattunk Varga Mihálytól. Regős Gábor szerint ez megint egy üzenet volt a piacnak, egy olyan válasz, ami hihető, a piac számára elfogadható. „Az elődjénél vélhetően kevésbé lesz elutasító az euróval szemben, ám a bevezetéshez először is teljesíteni kell a bevezetési kritériumokat, addig ez a kérdés egy kicsit akadémiai.”
Azonban fontos hangsúlyozni, hogy az euró bevezetése még a feltételek teljesítése esetén sem egy egyszemélyi döntés, bár a jegybank elnökének szerepe kétségkívül fontos. A forintárfolyammal kapcsolatban Regős Gábor kifejtette, ha Varga Mihály fejében él is egy szám, azt nyilvánvalóan nem fogja elárulni, hiszen az a piac számára felhívás lenne keringőre.
Nem indulnék ki a költségvetési törvényben szerepelő 397,5-es árfolyamból sem – ez inkább az az aktuális árfolyam lehet, amely a makropálya utolsó verziójának számításakor érvényes lehetett.
Azt azonban, hogy Varga Mihály konkrétan milyen árfolyamra gondol, talán majd 2 év múlva tudjuk meg, ha a stabil árfolyam tényleg megvalósul.
Varga Mihály egy igazi diplomata. Hétfői meghallgatásán is elmondta: nem híve az üzengetésnek, amit a piac egy idő után már megszokott – az elején még figyelembe vette, reagált rá, utána már kevésbé volt érdekes. Regős Gábor szerint az üzengetés elmaradása viszont mindenképpen erősítheti a bizalmat, talán egy hajszálnyit javítja az ország kockázati megítélését, így pedig segít elérni a stabil árfolyamot – amely mindenképpen jót tenne a gazdaságnak.
(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter felszólal jegybankelnökjelölti meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, az Országház Tisza Kálmán-termében 2024. december 16-án. Fotó: Soós Lajos / MTI)