A Tisza Párt szerint a kormány a hozzájuk közeli oligarchákat részesíti előnyben a mezőgazdaságra szánt európai uniós forrásoknál, mire Nagy István úgy reagált, Magyar Péterék nem értenek hozzá, demagógiának nevezve az állításaikat. Az agrárminiszter szerint a filippínó munkások jelenléte indokolt, mert a magyar emberek sem szeretnek már fizikai munkát végezni, míg szerinte a karácsonyi bevásárlás jelentette kereskedelmi veszélyekre az árfigyelő rendszer segítségét is igénybe kell venni.
„Fú de demagógia ez, te jó világ. Ez abszolút nem így van” – így reagált Nagy István agrárminiszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában arra a felvetésre, hogy a Tisza Párt felülvizsgálná a magyar gazdáknak járó uniós források kritériumait a területalapú támogatások terén. Magyar Péter szerint ugyanis a Fidesz elárulja a gazdákat azzal, hogy ezek az uniós támogatások jellemzően a kormányhoz közeli oligarchákhoz kerülnek. „A területalapú támogatás mindig annak jár, aki megműveli a földet. Mindenkinek jár, kivétel nélkül. Ebből is látszik, hogy fogalma nincs Magyar Péternek a mezőgazdaságról és a vidék állapotáról” – fogalmazott a miniszter.
Az élelmiszerárakkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy igazságtalanság arról úgy beszélni, mintha csak nálunk emelkedtek volna. Kiemelte, hogy nőttek az energiaárak, ezáltal nőtt az előállítási költség, ezért természetes, hogy nő az élelmiszer ára, a világ minden pontján. Csalókának nevezte azt a mutatót, hogy Európában Magyarországon emelkedtek a leginkább az élelmiszerek árai, ugyanis mint rámutatott, a kiindulási alap más volt, korábban nálunk olcsóbb volt az élelmiszer, most pedig ugyanarra a szintre jött fel, ezért érzékelhetjük úgy, hogy a drágulás Magyarországon a legdrasztikusabb. Hozzátette még a tárcavezető, hogy csak bizonyos termékek esetében igaz az árnövekedés, mert a hazai árukkal szemben a külföldről importált termékek jelentősen felhúzzák az árakat.
A kereskedelem ravasz, kihasználja, hogy most mindenki többet áldoz a bevásárlásra, és most lopakodó áremelkedés megfigyelhető
– mutatott rá Nagy István, majd külön kitért az árfigyelő rendszerre, ami elmondása szerint továbbra is működik, és az embereknek érdemes figyelni azt folyamatosan.
Egyesek szerint 58 milliárdos kárt okoz a gazdaságnak a munkaerőhiány, erre azt felelte, hogy a fizikai munkások száma mindenhol csökken, azonban ezt a problémát úgy is át lehet hidalni, hogy különböző támogatásokat nyújtanak a szektorban lévőknek, példaként megemlítve az állattenyésztésben a fejőrobotok alkalmazását, ami kiváltja a fizikai munkások hiányát. „Mindenki tanulni akar, a fizikai munkától mindenki ódzkodik” – hangsúlyozta, majd elmondta, a pakisztáni és filippínó munkaerők megjelenése is segítséget nyújt, mert nekik szívügyük az állat, szeretnek az ágazatban dolgozni, amit magyar munkaerővel már nem lehet megoldani.
Az aszály jelentette kihívásokról elmondta, hogy az éghajlatváltozás nem fokozatosan jelent meg egyre nagyobb erővel, hanem „ránk rúgta az ajtót, emberemlékezet óta nem volt ilyen”, ezért nem lehet azonnal eredményt elérni az okozott károk mérséklésében. Hozzátette, a vízgazdálkodásban viszont szemléletváltozás történt, és szerinte ez a legfontosabb. Nagy István kiemelte, hogy a folyókat nem kell kivezetni az országból minél gyorsabban, hanem ameddig csak lehet, itthon kell tartani és gazdálkodni vele. „A belvíz nem ellenség”, mondta, hozzátéve, hogy emiatt is a belvizes területekre területalapú támogatást nyújt a kormány.
Az éghajlatváltozás miatti változásoknál példaként merült fel a málnatermesztés, ami a '80-as években még 7000 hektáron folyt, ma már csak 70 hektáron. „Olyan intenzív a napsugárzás, hogy képtelenség termeszteni a málnát, nem lehet árnyékolni” – mutatott rá, hozzátéve, a diós ültetvények árnyékában lehet megoldani a termesztést, de csak 10 évig, vagy például Borsodban, az északi dombok oldalán.
(Borítókép: Nagy István 2024. április 11-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)