Minden évben 130 megawatt kapacitásnak megfelelő naperőművet lehetne felépíteni abból az összegből, amit a százhalombattai Dunai Finomító és a tiszaújvárosi Mol Petrolkémia fizet CO2-adó formájában. A MOL Talks legújabb epizódjában Császár Péter, a Mol Petrolkémia vezérigazgatója, Farkas Csaba István megújulóenergiák-vezető és Halász Ambrus vállalati kommunikációs vezető beszélget a Mol-csoport zöldenergia-termeléséről. A szakemberek kiemelték, ha a CO2-adóból befolyó összeget napelemparkok építésére költenék, akkor közel 50 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását lehetne megspórolni.
A MOL Talks legújabb epizódjában Császár Péter, Farkas Csaba István és Halász Ambrus beszélgetnek az energiaátmenetről, az uniós szabályozási környezet kihívásairól és a Mol megújulóenergia-termeléséről.
„A fosszilis energiára továbbra is szükségünk van, a megújuló energiatermelésnek is megvannak a korlátai: nem mindig süt a nap, és nem mindig fúj a szél. A Mol Shape Tomorrow stratégiája ugyanakkor zöldforrásból fedezné a növekvő energiaigényt: 2030-ra évi 2500 gigawattóra zöldáramot szeretnénk előállítani, és ehhez 700 millió eurós beruházást irányoztunk elő” – hangsúlyozta Farkas Csaba István.
A Mol-csoport megújuló energiák vezetője szerint okos energiaátmenetre van szükség.
Ahogy arra a beszélgetés elején Halász Ambrus vállalati kommunikációs vezető is rámutatott, egyelőre egyetlen fosszilis energiahordozót sem lehetett kiváltani zöldenergiával.
A Mol ugyanakkor folyamatosan növeli a zöldáram termelését: a vállalat nemrég bejelentette, hogy megépíti Magyarország egyik legnagyobb direkt csatlakozású, 48 megawattos napelemparkját Tiszaújvárosban, amivel több mint a duplájára növeli eddigi megújulóenergia-termelési kapacitását.
„A Tiszaújvárosban épülő, 48 megawattos napelempark nagyságrendileg a Mol Petrolkémia villamosenergia-igényének 5-6 százalékát fedezi, ami bár elsőre nem tűnik jelentősnek, éves szinten ez 2 milliárd forintos megtakarítást jelent egy közel 40 milliárd forintos villamosenergia-költség mellett” – mondta el Császár Péter.
A Mol Petrolkémia vezérigazgatója a beszélgetés során kitért a magyar vegyipar nehézségeire és az ipari tevékenységhez kapcsolódó rezsiköltségekre is.
A Mol Petrolkémia évente 40-50 millió euró CO2-adót fizet be a központi költségvetésbe, míg a MOL Magyarország szintjén ez az összeg elérheti a 80-100 millió eurót.
A szakértők rámutatnak: ez a pénz akár évi 130 megawatt naperőművi kapacitás felépítésére is elegendő lenne, ami körülbelül 46 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását váltaná ki. A podcastban szó esik a zöldenergia-termelés kihívásairól is: Magyarország adottságai nem optimálisak, hiszen a szél- és vízenergia lehetőségei korlátozottak.
A napsütéses órák száma ugyan kedvező, de a zöldátmenethez szükség van tárolókapacitások fejlesztésére is. A Mol-csoport célja nemcsak a saját energiaigényének biztosítása, hanem a versenyképesség növelése is. Farkas Csaba István elmondta, hogy az Alteo energiaszolgáltatóban való részesedésszerzés stratégiai lépés volt, amely jelentős tapasztalatot és technológiai hátteret biztosít a csoport zöldtörekvéseihez.
A beszélgetés végén a vezetők egyetértettek abban, hogy a Mol-csoport ma már nem csupán olajtársaságként, hanem integrált energiavállalatként definiálható. A vállalat a teljes kőolajértékláncot lefedi a kitermeléstől a végső termékek előállításáig, miközben egyre nagyobb hangsúlyt helyez a megújuló áramtermelésre és a körforgásos gazdasági megoldásokra. Emellett a Mol energia-, mobilitási és vegyipari szolgáltatásokat is nyújt, ezzel is erősítve integrált működését.
A Mol megvásárolta a ballószögi naperőművet építő Naperőmű Farm Kft.-t, így 66 megawattal bővül, és több mint duplájára növekszik a vállalat megújulóenergia-termelési kapacitása. A napelempark próbaüzeme várhatóan 2025 januárjában indul, a megtermelt áramot pedig az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.-n keresztül fogja értékesíteni. A Mol kiemelt stratégiai célja, hogy minél több saját forrásból termelt zöldenergiával erősítse Magyarország energetikai függetlenségét: a vállalat 2026 második felére felépít egy 48 megawatt kapacitású napelemparkot Tiszaújvárosban, 2030-ig pedig akár évi 2500 gigawattóra megújuló villamos energiát is felhasználhat.
A Mol az Optimum Vogt Kft.-től, az Ib vogt Gmbh leányvállalatától vásárolta meg a Naperőmű Farm Kft.-t: a cég mintegy 100 hektár területen építette fel a ballószögi napelemparkot, amely 113 000 napelemből áll, és 20 000 átlagos magyarországi családi ház fogyasztásával megegyező áramot termel. A létesítményben a legmodernebb megoldásokat alkalmazzák: a panelek követik a nap mozgását, hogy biztosítsák a maximális termelést azokban az időszakokban is, amikor a hagyományos napelemes technológiák még vagy már nem hatékonyak. Az erőmű által termelt zöldáramot az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.-n keresztül értékesíti. A Mol és partnerei 73,8 százalékos részesedést birtokolnak az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.-ben, amely ~110 megawatt megújulóenergia-alapú erőművi (szél, nap, víz, biogáz) kapacitással rendelkezik.