Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szigorú üzenetei nyomán történelmi mélypontokra gyengült a forint ezen a héten. Az euróval szemben idei, a fonttal és a zlotyval szemben történelmi mélypontra süllyedt a magyar fizetőeszköz. Orbán Viktor miniszterelnök szerint az utóbbi időszakban tapasztalható jelentős forintgyengülés mögött nem a magyar gazdaság teljesítőképessége áll, sokkal inkább a forint elleni spekuláció, és ez a „Soros Györgyhöz hasonló héják világa”. A mostanában tapasztalható kilengések az árfolyamban pedig természetellenesek. Heti összefoglalónk.
Ez a hét nagyon gyengén sikerült a forint szempontjából. Az euróval szemben csütörtökön az idei leggyengébb árfolyamát láthattuk. A többi valutához képest sem teljesített jól a hazai fizetőeszköz: „a dollárral szemben pénteken érte el a 401-es idei mélypontot,
az angol fonttal szemben csütörtökön dőlt meg nemcsak az idei, hanem a historikus mélypontja is, 505,3-as szinten, de a zlotyval szemben sem volt még soha ilyen gyenge a hazai fizetőeszköz
– itt csütörtökön dőlt meg a rekord 97,96-os szinten” – világított rá az Indexnek Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője. Megjegyezte, hogy a lengyel zlotyt nagyban támogatja a kiemelten szigorú lengyel monetáris politika – ők az idén egyáltalán nem csökkentettek kamatot.
Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum szakértője szerint abból, hogy a lengyel zlotyval szemben is soha nem látott szintre gyengült a forint a hét folyamán, azt a következtetést lehet levonni, hogy a magyar fizetőeszköz érzékenyebben reagált a nemzetközi befektetői hangulat megváltozására.
A forint gyengülése legnagyobb részben egy szerda esti eseményhez, a Fed kamatdöntéséhez köthető.
Bár a kamatdöntés maga megegyezett a piaci várakozással – 25 bázispontos vágás történt –, a szigorú kommunikáció, miszerint jövőre csak 2 vágás várható a korábban előre jelzett 4 helyett, jelentősen erősítette a dollárt az euróval szemben, ez pedig a forint lassulásához is vezetett. Ennek nyomán dőltek az új negatív rekordok – magyarázta lapunknak Regős.
Pedig a forint szempontjából erős üzenetekkel indult a hét. Hétfőn Varga Mihály jegybankelnökjelölti meghallgatásán kifejtette, hogy célja a stabil és kiszámítható árfolyam.
Látható, hogy ettől (a stabil árfolyamtól) most a forint nagyon messze van, gyengülő trend és nagy volatilitás jellemzi, így a stabil árfolyam – kérdés persze, milyen szinten – egy erős vállalás
– véli Regős Gábor, aki szerint Varga Mihály megnyilatkozása azért is volt fontos, mert a piac egyre inkább azt várja, hogy mi történik március után, és kialakult egy olyan félelem, hogy az új jegybankelnök túlzott lazításba kezd – ezt a hiedelmet próbálta a miniszter eloszlatni.
Rodic Ádám is rámutatott, hogy a leendő jegybankelnök a stabil árfolyam és az alacsony infláció elérésének és fenntartásának fontosságáról beszélt. Ezek fontos, piacnyugtató hatású üzenetek. Hétfőn többhetes csúcs közelébe erősödött a magyar fizetőeszköz, és rövid időre 408 alá is benézett az euróval szemben.
Kedden a jegybank Monetáris Tanácsa döntött a kamatokról – a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó rátán, az továbbra is 6,5 százalék.
„Érdemes megjegyezni, hogy a döntés nem volt egyhangú, volt aki még a gyenge forintárfolyam mellett is lazított volna. Ugyanakkor a jegybanki üzenetek nem voltak nagyon kemények, a kamatemelés vagy a minden eszköz felhasználása nem hangzott el, a jegybank legerősebb üzenete az volt, hogy a jelenlegi kamatszint tartósan velünk maradhat – feltételes módban” – emelte ki Regős.
Pénteken aztán az euróhoz képest némileg tudott erősödni a forint, itt az amerikai kormányzati leállással kapcsolatos események befolyásolhatják még az árfolyamot. A 408-409-es szintről indulva tehát a forint a héten átmenetileg 416 fölé is gyengült az euróval szemben, majd pénteken napközben 413 és 414 között járt.
Orbán Viktor kormányfő szerint az lehetetlen, hogy „egyik héten a magyar gazdaság értéke 390 forintos eurót indokol, egy héttel később pedig 410-est. A magyar gazdaság egy hét alatt nem tud ennyit változni, se javulni, se romlani”.
A miniszterelnök a Mandinernek adott interjújában egyebek mellett azt mondta:
A kérdés tehát az, hogy a forint kifejezi-e a magyar gazdaság alapjainak a stabilitását. Szerintem nem. Ez a mozgás azt mutatja, hogy nem a gazdaság teljesítőképessége változik, hanem a forintspekulációval szerezhető pénz mennyisége
– emelte ki az interjút szemlézve az Economx. A miniszterelnök szerint azért rángatják a forintot, mert az értékének a mozgatásával pénzt lehet keresni.
„Ez a fajta spekulálás néhány országban tilos, Magyarországon sajnos része a pénzügyi kultúrának.
„Ez a Soros Györgyhöz hasonló héják világa”.
„Őket nem a magyar gazdaság hozza lázba, hanem a forint elleni spekulációval megszerezhető profit” – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint ezt a kérdést a jegybanknak kell majd kezelnie, a kormány annyit tehet, hogy stabil és kiszámítható gazdaságpolitikát folytat. Szombaton ismét megszólalt a miniszterelnök a forintárfolyam alakulásáról, a szokásosnak mondható év végi kormányinfón:
„Ezek A kilengések természetellenesek”
– értékelte a forint árfolyamának változékonyságát, amely szerinte már kívül esik a normálisnak tekinthető devizaérték-mozgás határán. Szerinte nem könnyű ma jegybankelnöknek lenni Magyarországon, és a stabilitás lehetséges eszközei között nem szerepel az euró bevezetése. Az eurózónához való csatlakozás kétségkívül hoz stabilitást, de a gazdasági növekedés lehetőségét lefojtja, a kormányfő szerint.
A keddi jegybanki kamatdöntés után Virág Barnabás rávilágított:
Szeptember közepe óta a dollár erősödésével párhuzamosan a feltörekvő piacokkal kapcsolatban kockázatkerülés figyelhető meg.
A tőke pedig inkább kiáramlik a régiónkból. A Portfolio október végi elemzésében részletezte, hogy a folyamatok mögött az húzódik meg, hogy a befektetők egyre inkább a forint esésére spekulálnak.
A lap emlékeztetett, hogy az MNB októberben már nem csökkentette a kamatot, miután a forint jelentősen gyengült. „Azt is látni kell, hogy a külföldiek pozíciója már a jelenlegi, 6,5 százalékos kamatszinten épült fel, ami jelzi, hogy ezen a kamatszinten már könnyebben fordulnak el a feltörekvő piaci devizáktól, különösen azoktól, ahol jelentős kockázatokat látnak”.
A forint árfolyammozgásai mögött számos fundamentális és egyéb tényező is áll, ezekről rendszeresen és részletesen írunk. Például a magyar fizetőeszközt egyrészről támogatja az erős külső egyensúly és a költségvetési cél teljesülésének növekvő esélye, másik oldalról viszont gyengíti többek közt az idei gyenge növekedés és az EU-források hiánya. Persze a kormányfő sem tagadja, hogy fundamentális gazdasági folyamatok is mozgatják az árfolyamot, viszont a kilengések mértékét tartja természetellenesnek.
A szakértőket arról is kérdeztük, hogy milyen folyamatok mozgathatják jövő héten a forint árfolyamát.
Jövő héten a karácsonyi ünnepek miatt alacsonyabb befektetői aktivitás várható Európában és Amerikában
– jelezte az Indexnek Szemán Péter, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. Megjegyezte, hogy december 23-án még érkezik hazánk folyó fizetési és külkereskedelmi mérlege, illetve ezt követően csütörtökön érkeznek amerikai munkaerőpiaci adatok, amelyek az euró–dollár árfolyamát mozgathatják.
Rodic Ádám részletezte, hogy az egyes gazdasági fejlemények milyen hatással lehetnek a forintra:
Szemán Péter arra számít, hogy az euró–forint árfolyama a 408–418-as tartományban, míg a dollár–forint jegyzése a 392–402-es tartományban mozoghat a következő időszakban.
Regős Gábor rövid távon nem számít a forint 400 alá csökkenésére, még akkor sem, ha ez az infláció és a bizalom szempontjából kedvező lenne.
Aminek most azt hiszem, örülnénk, az egy 405–410 közötti árfolyam
– fogalmazott. „A héten a 420 sem került elérhetetlenül távol – kérdés, hogy mi az a szint, amely mellett a jegybank beavatkozik” – tette hozzá.
Rámutatott, hogy a héten a tőzsde csökkenő trendet mutatott, a 80 ezer feletti nyitóértékről 79 ezer környékére csökkent. Ennek jelentősebb része a hét első felében történt, és mindegyik blue chipre jellemző volt.
A héten a Brent típusú kőolaj árát nem jellemezte nagyobb volatilitás, végig a 73 és 75 dollár közötti sávban mozgott.
A gáz esetében a hét elején csökkenés, a hét végén emelkedés volt jellemző, így a hét egészét tekintve alig változott az ár.
(Borítókép: Orbán Viktor 2024. december 21-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)