Háromszoros túljegyzéssel zárult a Gránit Bank részvényjegyzése, a bank részvényei jól indultak a BÉT-en: a kibocsátási 14.500 forintos árfolyam után az első percekben 15 ezer forint körül mozogtak az üzletkötések.
A Budapesti Értéktőzsde történetében is jelentős mérföldkő a Gránit Bank tőzsdére lépése, hiszen az elmúlt évek legnagyobb volumenű tőkeemeléses kibocsátását hajtotta végre a bank, aminek nagyságrendje a régióban is jelentősnek számít. Ráadásul a tőkeemelést kizárólag hazai befektetők segítségével oldotta meg a bank, ami szintén példaértékű – mondta Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója a Gránit Bank tőzsdére lépése kapcsán rendezett ünnepélyes csengetésen.
A szakember szerint a Gránit Bank példája inspirációt nyújt majd a többi vállalatnak a tőzsdére lépéshez.
Virág Barnabás, a Budapesti Értéktőzsde elnöke, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arra emlékeztetett, hogy egy tőzsdei bevezetés nemcsak a cég, nemcsak a tőzsde, de a magyar gazdaság sikerét is mutatja.
Az alelnök szerint olyan évtizedben vagyunk, ami a komoly kihívások, nagy átmenetek évtizede, amikor új trendek irányítják a jövőt. Az egyik ilyen trend a digitalizáció kérdésköre – ez kifejezetten igaz a pénzügyekre. A Gránit Bank új technológiákat használ, ráadásul a magyar gazdaság erősségeire építi üzletpolitikáját – vélte az alelnök.
Virág Barnabás szerint
a magyar gazdaság erőssége, hogy a GDP 5-6 százaléka új megtakarításként érkezik a gazdaságba.
A magyar háztartások pénzügyi vagyona a GDP több mint 100 százaléka, miközben a régiós országokban a GDP 70 százaléka az átlag. Ez több mint 200 milliárd euró, amit ha megfelelően használunk, jelentős növekedést tudunk majd elérni a gazdaságban – mondta az alelnök.
Virág Barnabás szerint ugyanakkor a magyar befektetési attitűdben egyelőre gyenge a tőzsdei, tőkepiaci befektetések aránya, noha a szakember szerint ezen a területen például az infláció ellen is hatékony védelemre lelhetnek a befektetők. Az MNB alelnöke szerint ha a magyar háztartások jelenlegi 1,8 százalékos részvényhányadát az EU 3,6 vagy még inkább az USA 7,2 százalékos szintjére lehetett volna korábban emelni, akkor az elmúlt években további 4000 milliárd forint jövedelmet érhettek volna el a háztartások a befektetéseik hozamán.
A BÉT történetében ez a 101. bevezetés – emlékeztetett Virág Barnabás, hozzátéve, olyan szektorban történik a bevezetés a pénzügyek terén, ahol a hátunk mögött hagyott évtizedben nem túl sok pozitív hír látott napvilágot. Ugyanakkor az kifejezetten jó hír Virág Barnabás szerint, hogy a mostani jegyzésben a megcélzott minimum kibocsátási összeg 3-szorosát sikerült elérni, a befektetések kétharmada a háztartásoktól érkezett.
Kandrács Csaba, az MNB felügyeleti alelnöke arról beszélt, hogy a bank a digitalizáció, az innováció és az ügyfélcentrikus gondolkodásban újat hozott a magyar bankpiacra. A Gránit lett az első magyar bank, amely határon átnyúló szolgáltatásként nyújt szolgáltatásokat külföldön – novembertől Romániában kínál szolgáltatásokat a pénzintézet.
Egy bank tőzsdére lépése tovább növeli a transzparenciát és ezen keresztül a bizalmat, amely alapfeltétele a pénzügyi szolgáltatásoknak.
A tőkeemelés egyrészt felügyeleti szempontból kedvező, hiszen robusztusabb, biztonságosabb működést, új tervek véghezvitelét segítheti. A tőzsdére lépés bizonyítja, hogy a „kézműves bankból” immár stabil középbankká vált a Gránit Bank, amely számos területen megelőzi ma már a versenytársakat – vélekedett az MNB alelnöke.
A magyar gazdaság szereplőinek finanszírozása döntő része ma még a bankszektorból érkezik – ez ugyanakkor kockázatot jelent. A tőkepiacok ugyanakkor olyan időben is forrást tudnak biztosítani, amikor a bankszektor kockázatvállalási képessége csökken. Fejlett ország nincs jól működő tőkepiac nélkül – jelentette ki Kandrács Csaba, emlékeztetve, hogy az MNB ajánlásban hívta fel a figyelmét a pénzügyi közvetítőrendszer szereplőinek, hogy fontos lenne, hogy ők maguk is kibocsátóként jelenjenek meg a hazai tőkepiacon.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója úgy vélekedett, a tőzsdei jegyzéssel a befektetők elismerték a bank üzleti modelljét, transzparens működését – ennek eredménye lett az elmúlt 25 év legnagyobb részvénykibocsátása. Az elmúlt 4-5 évben a növekedés, a profitabilitás, a költséghatékonyság és a portfólióminőség terén a bankszektor átlaga feletti eredményességet tudott felmutatni.
A 2033-ig szóló üzleti terv ezen erősségek fenntartását célozza – emlékeztetett az elnök-vezérigazgató. Az eredményesség tekintetében a bank idén is jól teljesít: a betétállomány az október végét megelőző évben 20 százalékkal 1115 milliárd forintra nőtt, a hitel- és kötvényállomány közel 29 százalékkal, 638 milliárd forintra emelkedett.
Hegedüs Éva tájékoztatása szerint az előzetesen tervezett 7 milliárd forint helyett 21,46 milliárd forintnyi jegyzés érkezett, ebből 17,7 milliárd forintnyi ajánlatot fogadtak el.
A végleges kibocsátási részvényárfolyamot 14.500 forintban húzták meg, így 3 százalékkal lett magasabb az ársáv a számtani átlaghoz képest.
A lakossági ügyfelek közel 430 ezer részvényt jegyeztek 6,23 milliárd forint értékben, az intézményi befektetők 791 ezer részvényt jegyeztek 11,47 milliárd forint értékben. Összesen 1864 új részvényese lett a banknak, a részvényjegyzés 61 százaléka a bankban történt. Ami kiemelendő, hogy az ügyfelek 90 százaléka a bank mobilalkalmazásában jegyzett részvényt, erre még nem volt soha példa – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató.
Az új részvényesek körében 35,2 százalékos a részesedése az intézményi befektetőknek, a magánszemélyek 43 százalékot jegyeztek, a vállalati befektetők pedig az új részvények 21,6 százalékát tudhatják magukénak. A banki közkézhányad 19,54 százalék, ez a részvények standard kategóriába kerüléséhez elég, de az elnök-vezérigazgató szerint cél a közkézhányad 25 százalékra növelése, amivel a Gránit Bank a tőzsde prémiumkategóriájába kerülhet.
(Borítókép: Balaton József / MTI)