Ünnepi kiadásokra átlagosan 102 ezer forintot terveznek költeni idén a magyarok – világított rá elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a Cofidis Hitel Monitor felmérése alapján. Ez közel 14 százalékkal kevesebb a tavalyi 118 ezer forintos összegnél, mivel sokan valószínűleg megfontoltabban költekeznek idén. Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója az Indexnek rávilágított, hogy tavalyhoz képest érdemben emelkedett a fenyőfák ára, azonban a halárakban nem várható nagy ugrás.
A karácsonyi időszak meghatározó szerepet tölt be a lakossági fogyasztásban, ugyanakkor az infláció és a gazdasági környezet jelentősen befolyásolja a vásárlási szokásokat.
A magyarok idén átlagosan 102 ezer forintot terveznek költeni az ünnepekre, ami 14 százalékkal kevesebb a tavalyi 118 ezer forintnál
– világított rá lapunknak küldött elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a Cofidis Hitel Monitor felmérése alapján.
A magyar karácsonyi piac évente 2-2,2 millió fenyőfát igényel, és a vásárlók többsége, 62 százaléka nordmann fenyőt szeretne díszíteni az idei évben. Egy 2020-as felmérés szerint a fenyőfatermelés jelentős területet foglal el Magyarországon, összesen 4100 hektáron termesztenek karácsonyfát:
A tavalyi évben a lucfenyő méterenkénti ára 5000 forint körül mozgott, az ezüstfenyőé 6000 forint volt, míg a nordmann fenyő ára 8000 forintot ért el.
2024-re általános felfelé tartó korrekció következett be az árakban, hiszen az árak a lucfenyő esetében nagyjából 10 százalékkal, az ezüstfenyő a 6000-8000-es tartományban, akár 25-30 százalékkal, míg a nordmann ára akár 25 százalékkal is emelkedett
– világított rá lapunknak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.
Az idei évben 5-10 százalékos áremelés várható az Agroinform idei kimutatása szerint, amit a magasabb energia- és vegyszerárak, valamint a növekvő szállítási és bérköltségek indokolnak. A méterenkénti árak tekintetében a nordmann fenyő 8000-10 000 forint között mozog, az ezüstfenyő 6000-8000 forint között kapható, míg a lucfenyő a legolcsóbb 5000-5500 forintos méterenkénti árával.
A vásárlók 72 százaléka tervez legalább 7 ezer forintot költeni fenyőfára,
ezen belül 44 százaléknyian terveznek 10 ezer forintnál nagyobb kiadást. A vásárlók 62 százaléka a legdrágább fenyőfajta, a nordmann fenyő iránt érdeklődik.
Pásztor Szabolcs szerint a kiadási struktúra esetében érdemi változás nem látható, ugyanis, aki tavaly is viszonylag keveset szánt fára, az idén is kevesebbet költ erre.
Aki pedig 15-20 ezer forintnál is többet adott ki, az idén is ragaszkodik a nagyobb fához. Ezzel ellentétben egyre nagyobb az eltolódás a műfenyő irányába.
Az Agroinform felmérése alapján a lakosság több mint negyede fenyő helyett műfenyőt díszít karácsonykor. Érdekességként emelték ki, hogy a többség már nem a környezetvédelmet jelöli meg a legfőbb indokként, hanem a többszöri felhasználhatóság miatti árelőnyt. Figyelmeztetnek, hogy a műfenyő megvásárlásával „nem hazai termelőket, hanem távol-keleti gyártókat támogatunk”.
A hazai családok 80 százaléka fogyaszt halat karácsony előestéjén, ami jelentős részét teszi ki az éves halfogyasztásnak. Míg globálisan az egy főre jutó halfogyasztás 19 kilogramm volt 2021-ben, addig Magyarországon ez mindössze 6,52 kilogramm, ami azonban javulást mutat a 2013-as 5,4 kilogrammos fogyasztáshoz képest.
Az idei szezonban a haltermelők gyenge-közepes évet zárnak a kedvezőtlenebb időjárási körülmények miatt, ennek ellenére nem terveznek áremelést az előző évhez képest
– világított rá az Agroinform. Kimutatásuk szerint a különböző haláruk kilogrammonkénti várható árai között jelentős különbségek vannak:
A pontyszelet vagy filé átlagárának alakulását a KSH adatbázisából ismerhetjük meg. Tavaly a kilogrammonkénti ár október 1-jei adatfelvétel szerint 4230 forint volt, míg idén 4390 forint. Ez egy nagyjából 3,5 százalékos növekedést jelent, és az Agroinform felmérése alapján nem számíthatunk nagy ugrásra a halárakban.
A mézeskalács szintén elengedhetetlen része a karácsonyi készülődésnek, amelynek fő alapanyaga, a méz, szinte minden otthonban megtalálható az ünnepek alatt.
A magyar méhészek 2023-ban 20 ezer tonna mézet termeltek, ami jelentős visszaesést mutat a 2017-es rekordévhez képest, amikor 32 ezer tonna volt a termelés.
A bejgli is népszerű karácsonyi édesség Magyarországon, a KSH felmérése szerint 2020-ban tíz háztartásból kilencben került az ünnepi asztalra.
A sütés elmaradhatatlan kelléke az ünnepek alatt a dió, melynek ára a tavalyi évhez képest nem változott, az akácméz esetében pedig lefelé való korrekciót is láthatunk.
Mint írtuk, az idei ünnepi kiadásokra átlagosan 102 ezer forintot terveznek költeni a magyarok, ami 14 százalékkal alacsonyabb a tavalyi 118 ezer forintos összegnél. A megkérdezettek többsége, 60 százaléka az aktuális havi jövedelméből finanszírozza a karácsonyi kiadásokat, míg egyharmaduk megtakarításból fedezi ezeket a költségeket.
A vásárlók 70 százaléka tervez ajándékot venni, átlagosan 46 ezer forint értékben.
Tavaly átlagosan 47 ezer forintot szántak ajándékra a megkérdezettek, így itt érdemi változást nem látunk.
A legnépszerűbb ajándékkategóriák esetében azonban átrendeződés történt, ugyanis 2023-ban a kozmetikumok, ruhanemű, márkás italok és élelmiszerek, konyhai kisgépek volt a sorrend, míg 2024-re a kozmetikumok, játékok, ruhanemű, könyvek, márkás italok és élelmiszerek lista alakult ki
– mutatott rá Pásztor Szabolcs. A vásárlásoknak pedig már 57 százaléka webshopokon keresztül zajlik. Egyre inkább megjelennek továbbá a környezetvédelmi, fenntarthatósági és egészségtudatossági szempontok.
A webáruházas vásárlás során megjegyzendő, hogy folyamatosan és látványosan emelkedik azok aránya, akik online vásárolnak.
Idén pedig kiugróan megnőtt a külföldi webáruházból vásárlók aránya
– húzta alá Pásztor. Ebből adódik, hogy szaküzletbe, kisboltba, plázába kevesebben mennek, az olyan akciók pedig mint Black Friday, Single’s Day felkeltik a vásárlók figyelmét, amely ugyancsak a nagyobb tudatosság irányába hat.
Ennek tükrében nem meglepő, hogy a karácsonyi ajándékvásárlás fő szezonja novemberre jött előre: a magyarok több mint fele ekkor kezdi el beszerezni a meglepetéseket. Ezt támasztotta alá lapunknak korábban Szilágyi Gábor, a MediaMarkt ügyvezető igazgatója is.
„Az ajándékokért a többség pedig már bankkártyával fizet, amely jól illeszkedik abba a trendbe, hogy a vásárlók az utóbbi években egyre tudatosabbak lettek. Rendkívül gyakori a tudatos előre tervezés is, melynek során akár személyekre lebontva megjelenik a vásárlásra szánt összeg” – világított rá Pásztor Szabolcs.
Az Oeconomus infografikán is ábrázolta a főbb megállapításokat:
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)