A legfrissebb elemzések szerint az idei év olyan nagy reálbér-növekedést hozott, amekkorára alig volt példa az elmúlt évtizedekben, azonban a legtöbb prognózis szerint 2025-ben véget ér a hosszú évekig tartó, 10 százalék feletti nominális bérdinamika.
2022-ben több mint 17 százalékkal nőtt az átlagkereset, azonban a következő évi 14 százalék feletti béremelése nem fedezte az inflációt, így hiába nőtt nagymértékben az átlagkereset, a dolgozók reálbére visszaesett. A Portfolio elemzése szerint az idei év hozta el a fordulatot: a magas nominális bérdinamika mellett visszaesett az infláció. Majd a portál kiemelte:
Az idei év olyan nagy reálbér-növekedést hozott, amekkorára alig volt példa az elmúlt évtizedekben.
A keresetek vásárlóereje hasonlóan magas ütemben utoljára 2017-ben nőtt, azt megelőzően pedig 2002–2003-ban. Azonban a mostani reálbér-növekedést kevesen érzhetik, mert a korábbi árszinten beragadtak az árak.
Az elemzés szerint az emberek közel 20 százalékának idén is csökken a reálbére, további több mint 10 százaléknak pedig alig nőtt a keresetének vásárlóereje. A legtöbb prognózis szerint 2025-ben ráadásul véget ér a hosszú évekig tartó, 10 százalék feletti nominális bérdinamika. (Az elemzői konszenzus szerint 8,5 százalék.)
Végezetül kiemelték, a legfrissebb előrejelzések szerint az infláció 2025-ben 4 százalék környékén alakulhat, tehát közel lehet az idei áremelkedési ütemhez. Nem kell tartani olyan magas inflációtól, mint a 2022–23-as években: így a vásárlóerő növekedhet.
A nominális bérdinamika lassulása miatt a kiemelkedő idei reálbér-növekedés után sokkal alacsonyabb, 4 százalék körüli emelkedéssel számol a piac jövőre. Idén a korábbiakhoz képest gyorsabb reálbér-növekedés nem robbantotta fel a kereskedelmet. Azonban a megtakarítási ráta csökkenése, a tartós béremelkedés, az év eleji nagy kamatjövedelem egyaránt dinamizálhatja a háztartások költekezési kedvét.