Idén a vállatoknál a leggyakoribb cafeteriaelem továbbra is a SZÉP-kártya maradt. Ötből négy vállalkozás bruttó összegben határozza meg az éves cafeteriakeretet. Annak átlagos nagysága az idén 454 429 forintra rúgott, ami 51 745 forintos, vagyis közel 13 százalékos emelkedés 2023-hoz képest. A kormány pedig már korábban bejelentette: a SZÉP-kártyára érkező juttatások 50 százaléka lakásfelújításra is felhasználható lesz.
A cafeteria átlagos éves bruttó keretösszege 454 429 forintra nőtt dolgozónként, de ebben cégméret, árbevétel és működési terület alapján is elég nagy szórás mutatkozik – derült ki az Országos Cafeteria Felméréséből, amit a Prohuman készített. A leggyakoribb cafeteriaelem továbbra is a SZÉP-kártya, és az is látszik, ahol részben vagy teljesen kiszervezik a folyamatokat külső szolgáltatónak, ott átlagosan kettővel több, azaz legalább hétféle juttatás érhető el a munkavállalók számára.
A kutatásban 198 vállalat vett részt, széles körben képviselve a hazai munkáltatói palettát. A részt vevő cégek több mint fele az ipari szektorból érkezett, mivel ez a szektor (különösen a jármű-, gép-, gyógyszer- és elektronikai ipar) a GDP jelentős részét adja, és az itt működő cégek jellemzően nagy foglalkoztatók. A résztvevők között nagyjából megegyező számban vannak jelen a kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok, az átlagos alkalmazotti létszám 867 fő, míg a medián 283.
Göndöcs Viktor, a Prohuman Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy az eredmények azt mutatják, a vállalatok egyre tudatosabban használják a béren kívüli juttatásokat a munkavállalók motivációjára és megtartására. A cafeteria-keretösszeg növekedése jól mutatja, hogy a cégek a versenyképességük megőrzése érdekében folyamatosan fejlesszék juttatási csomagjaikat.
A felmérés egyik fő tanulsága, hogy a béren kívüli juttatások rendkívül népszerűek, csupán a vizsgált cégek 5 százalékánál nincs semmilyen juttatás a béren felül a munkavállalók részére, ezek 60 százaléka nem is tervezte a bevezetését az adatfelvétel időpontjában.
Nagyjából minden második vállalat választható elemekből álló cafeteriarendszert működtet. A leggyakoribb munkáltatói érv a cafeteria mellett a dolgozói motiváció növelése (85 százalék). A cégek kétharmada legalább kétévente felméri a rendszer hatékonyságát és a munkavállalók elégedettségét.
Ötből négy vállalkozás bruttó összegben határozza meg az éves cafeteriakeretet. Annak átlagos nagysága az idén 454 429 forintra rúgott, ami 51 745 forintos, vagyis közel 13 százalékos emelkedés 2023-hoz képest.
Az elemzés szerint ezen a téren ugyanakkor cégméret, árbevétel és működési terület alapján is elég nagy szórás mutatkozik: 120 000 és 900 000 forint között mozogtak az összegek. A medián érték 450 000 forint volt – a válaszadó vállalatok alkalmazottainak fele ennél kevesebb, fele ennél nagyobb összegben részesült.
Jövőre a keretösszeg a megkérdezett vállalatok 28 százalékánál vélhetően növekszik majd, míg 72 százalék nem tervez emelést. A válaszadó cégeknél átlagosan 5,8 elem szerepel a juttatási rendszerben (tavaly 5,4 volt), de a szórás itt is jelentős: van olyan vállalkozás, ahol csak két elem van, de olyan is, ahol több mint 16-féle szolgáltatás közül lehet választani.
A cafeteriák közül a leggyakrabban biztosított elem továbbra is a SZÉP-kártya, azt követi a bölcsődei és óvodai támogatás, illetve a készpénzbeli megváltás. A SZÉP-kártya már 2023-ban is népszerű volt, de pozitív fejlemény, hogy azon kívül szinte minden juttatási típus gyakorisága jelentősen nőtt, különösen látványos volt az emelkedés az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári tagság támogatásában.
A válaszadó vállalatok 87 százaléka részesíti fix juttatásokban a dolgozóit:
A SZÉP-kártyára érkező juttatások 50 százaléka lakásfelújításra is felhasználható lesz – jelentette be még novemberben a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ez újabb intézkedés a megfizethető lakhatás és a magyar családok lakáskörülményeinek javítása érdekében.
A gazdasági minisztérium közleménye szerint idén januártól októberig a SZÉP-kártya-feltöltések összértéke megközelítette a 348 milliárd forintot, de még mindig közel 90 milliárd forintnyi szabad forrás érhető el, amely összeg a kormány intézkedésének köszönhetően érdemi támogatást jelenthet a családoknak otthonaik felújításában, lakásaik komfortjának javításában.
A kormány továbbá a kialakult online fogyasztói szokásokkal összhangban biztosítja, hogy a SZÉP-kártya a jövőben ne csak fizikai formában kerüljön kibocsátásra, hanem infokommunikációs eszközre is digitalizálható legyen, ezáltal is megkönnyítve a SZÉP-kártyára érkező juttatások felhasználását.
A kormány a munkavállalók egészségének megőrzése érdekében Aktív Magyarok néven új zsebet nyithat jövőre a SZÉP-kártyán. A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet értelmében a munkavállalók az így kifizethető havi 10 ezer forintot kizárólag sportolásra, aktív életmóddal kapcsolatos szolgáltatásokra fordíthatják majd.
A juttatás felhasználható lesz szabadidős vagy sporteszközök kölcsönzésére, sport- vagy szabadidős képzésekre, de akár sportegyesületi tevékenység finanszírozására is. A kormány intézkedése nyomán a SZÉP-kártyán keresztül évente fizethető összeg így havi 10 ezer, évi 120 ezer forinttal nő, 450 ezerről 570 ezerre – összegezte a tárca.