Rigó Csaba Balázzsal a GVH elnökével készített év végi interjúban ismét előkerült: a büntetések közül kiemelkedett a Debrecen környéki vasúti fejlesztések közbeszerzési eljárásában feltárt kartell.
A Gazdaság Versenyhivatal elnökével, Rigó Csaba Balázzsal folytatott beszélgetést a Magyar Nemzet. A lap azon felvetésére, miszerint a büntetések közül kiemelkedett a Debrecen környéki vasúti fejlesztések közbeszerzési eljárásában feltárt kartell és az amiatt kiszabott 1,2 milliárdos bírság, azt mondta: a szervezet a verseny tisztaságáért és a magyar fogyasztók védelméért dolgozik, a politikát meghagyják azoknak, akiknek az a dolga, hogy azzal foglalkozzanak.
Az MTI által szemlézett interjúban meglepő felvetés is szóba került, miután annak készítője felvetette, hogy a GVH akkor kezdte kivizsgálni a vasútfejlesztési kartellgyanút, amikor az utóbb megbüntetett Homlok cégcsoport tulajdonosa szakított Mészáros Lőrinc lányával, ami utalás arra, hogy a versenyhivatal nem csupán politikai, egyenesen családi alapon „csapott oda”.
Az elnök erre reagálva kijelentette: a GVH minden esetben a jogszabályok és a bizonyítékok alapján ítéli meg az elé kerülő ügyeket. „Maga a felvetés is nonszensz” – húzta alá.
Közölte azt is, hogy a vasúti közbeszerzési kartellt teljes bizonyossággal tárták fel, ebben pedig az is a segítségükre volt, hogy a részt vevő egyik vállalkozás a versenyfelügyeleti eljárás megindítását követően elismerte a jogsértést, és bizonyítékokat adott át a GVH-nak. Emellett
a kartellezők olyan hibákat követtek el a közbeszerzési eljárásban, amelyekkel lényegében saját magukat buktatták le.
A versenyfelügyeleti eljárás egyébként a Fővárosi Törvényszék által engedélyezett, előzetes értesítés nélküli helyszíni kutatással indult - fűzte hozzá, azzal együtt, hogy ezt széles körű tényállásfeltárás követte, több meghallgatást is tartottak. „Ritka az ilyen világos jogsértés” – fogalmazott.
Az interjú szerint a GVH megállapította, hogy jelentősen csökkent az egyajánlatos eljárások száma Magyarországon az utóbbi években.
A beszélgetésben azt is elhangzott, hogy az online Árfigyelő 2025-ben is a magyarok rendelkezésére áll; a rendszer hozzájárult ahhoz, hogy sikerült letörni és kordában tartani az élelmiszer-inflációt; a magyar lakosság alig három hónap alatt húszmilliárd forint körüli összeget takaríthatott meg az Árfigyelő árcsökkentő hatása nyomán.
Rigó Csaba Balázs arról is beszélt, hogy a versenyhatóság a Sparnál amiatt kezdett úgynevezett utóvizsgálatot, hogy ellenőrizze, a cég teljesítette-e korábbi vállalásait. A boltláncot 2020-ban azon érték, hogy jelentősen visszaélt piaci erejével a hazai beszállítók kárára. A GVH a jogsértés megállapítása mellett akkor arra kötelezte a Spart, hogy teljesítse az összesen 1,7 milliárd forint értékű vállalásait, például azt, hogy növeli a magyar kistermelők értékesítési lehetőségeit, és munkahelyeket hoz létre.