Turbulensnek nevezte a 2024-es évet, de az egész 2022-től tartó időszakot is annak tartja Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki a Portfoliónak adott év végi interjút, amelyben főként gazdaságpolitikai kérdésekről beszélt.

• Orbán Balázs szerint a jelenlegi kormányzati ciklus legfontosabb feladata a szomszédban zajló háborúból való kimaradás és a háború negatív hatásainak mérséklése. Úgy véli, ez egyik uniós országnak sem sikerült szemben Magyarországgal, amely „nem vesz részt a gazdasági hidegháborúban”. Ezen felül, szavai szerint Magyarország kulcsállami szerepet ért el a nemzetközi politikában. 
• Legfontosabb tanulságként említette a kitartást a „legigazságtalanabb támadások ellenére is”, amelyben neki személyesen is része volt. „Hiába a sok okoskodó, óvatoskodó, megalkuvó, besimuló, hajbókoló mentalitású vélemény [...] mi kinn vagyunk a vízből, más országok pedig éppen elsüllyednek” – összegezte. Az évet pedig összességében a tavalyinál jobbnak értékelte, úgy véli, felelős költségvetési gazdálkodás mellett több fontos célt is elértünk, köztük az infláció letörését, a családtámogatások bővülését és a turisztikai számokat. Orbán Balázs szerint egyetlenek vagyunk az unióban, akiknek ez sikerült.
• Orbán Balázs úgy látja, hogy a forint idei teljesítménye a világpolitikai helyzet következménye. A gazdasági növekedést a forintkérdéssel szemben strukturális problémának tartja, kijelentette, hogy a jövő évi költségvetésben összesen több mint 300 új beruházás indul, amelyek összege meghaladja a 8100 milliárd forintot.
• A politikai igazgató a kkv-kat célzó Demján Sándor-programról elárulta, hogy az a tervük, hogy „apró patakokból folyóvá duzzasztják a szektort”, vagyis azt várják, hogy újra kinő egy olyan magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező réteg, amely a nagyobb középvállalati mezőnyben és hosszú távon az exportpiacon is megállja a helyét.
• Orbán Balázs elárulta, hogy a 2025-ös évet is meghatározza majd az ukrajnai háború, hiszen az visszavágja a befektetői érdeklődést is. „Ha nincs háború, akkor nincsenek szankciók, nincs energiaellátási problémák, nincsenek a háborús területekre jellemző gazdasági túlfűtöttségre utaló jelek”, ehhez pedig abban bízik a kormány, hogy a háború lezárását a hivatalba lépő amerikai adminisztráció elő tudja idézni. Úgy látja, „ha az USA csökkenti a katonai támogatást, akkor Ukrajna képességei rövid időn belül jelentősen csökkennek”.
• Németország helyzetét tragikusnak nevezte, főként „mert megszakította a számára kedvező energetikai és gazdasági együttműködést Oroszországgal” és mert a német kormány „politikai és ideológiai okokból teljes mértékben elzárkózik az amerikai kormánnyal való stratégiai együttműködéstől”. Az, hogy „az európai gazdaság hozzá van láncolva ehhez a süllyedő német hajóhoz, az hosszú távon nem egy életképes megközelítés” – vélte. 
• A kormány, Orbán Balázs elmondása alapján szeretné megőrizni a Magyarországon működő monokulturális társadalmat, a bevándorlásban elsődlegesen társadalmi problémát lát, éppen ezért a „legszigorúbb bevándorláspolitikát szeretnék fenntartani” az unióban. Ezt az elvet követve, „csak akkor lehet egy nagyon szigorú kvótarendszer alapján, a korábbiakhoz képest is a felében limitált számban vendégmunkásokat behozni, ha magyar emberek nem akarják betölteni az adott álláshelyet. De ebben az esetben is 100 százalékos garanciát akarunk arra vonatkozóan, hogy ezek a vendégmunkások nem maradnak az országban, hanem hazamennek.”

(Borítókép: Orbán Balázs 2023. december 22-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)