Január első napján már van elérhető munkáshitel-ajánlat a bankoknál, de érdemes kivárni, mert akciódömping jöhet. Lakásvásárláshoz a családosoknak lehet jó a munkáshitel, a személyi kölcsönöknél viszont forradalmat okozhat.
Nem túlzás azt állítani, hogy 2025 a munkáshitelről fog szólni – igaz ez még akkor is, ha december utolsó napjáig kellett várni, míg az első bank meghirdette saját konstrukciójának feltételeit –, ahogy azt a BiztosDöntés.hu kiszúrta, a CIB és az Erste Bank honlapján már megjelent a munkáshitel a termékkínálatban, majd január első munkanapjának reggelére feliratkozott hozzájuk a Gránit, a K&H, az MBH és az OTP Bank is.
A kormány döntése értelmében
a 17–25 év közötti, tanulói, felsőoktatási hallgatói jogviszonnyal vagy diplomával nem rendelkező fiatalok maximum 4 millió forintos kamatmentes szabad felhasználású hitelt igényelhetnek, amelyet maximum 10 év alatt kell törleszteniük.
A hangsúlyosan a munkát vállaló fiatalok élet- és pályakezdését segíteni hivatott konstrukciót úgy alakították ki, hogy azt valóban a munkaerőpiacra kerültek vehessék igénybe. Ezért fontos feltétel, hogy az igénylőnek heti legalább 20 órás alkalmazotti vagy vállalkozói foglalkoztatást és az igénylés előtt legalább 3 hónapos folyamatos tb-jogviszonyt kell igazolni.
A munkavállaláshoz kapcsolódó másik feltétel kissé homályosabb: az előírás szerint igazolni kell azt is, hogy az érintett fiatal legalább a heti 20 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók átlagjövedelmével rendelkezik. Ilyen számítást ugyanakkor nem találtunk. Ami tudható, hogy a 4 órás minimálbér 2025-ben bruttó 145 400 forint lett, a KSH legfrissebb, 2024. októberi adatai szerint pedig a teljes – 8 órás – munkaidőben dolgozók bruttó medián átlagkeresete havi 529 000 forint volt, amiből kedvezmények figyelembevételével nettó 366 000 forintos nettó mediánbér jön ki.
Miután azonban a hitelkérelem elbírálását a munkáshitelről szóló kormányrendelet a bankokra bízza, azzal a feltétellel, hogy erre a kölcsönre is érvényesek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelfékszabályai, nem feltétlenül kell majd kutatni, mennyi is a 4 órás átlagjövedelem. A hitelfékszabályok egyik pontja a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatóra (JTM) vonatkozó előírás, amely szerint nettó 600 ezer forintos jövedelemig az igazolt kereset maximum 50 százalékáig terjedhet a kölcsöntörlesztés összege. Emellett a bankok általános szerződési feltételeiben a legtöbb esetben minimum nettó 100 000-150 000 ezer forintos jövedelemelvárás szerepel. Jó eséllyel ez a feltétel a munkáshitelnél is fennmarad, még akkor is, ha a BiztosDöntés.hu munkáshitel-kalkulátora szerint a konstrukcióban adható feltételeket teljesen kimaxoló (4 millió forintot 10 évre felvevő) munkáshiteles ügyfélnek havi 35 ezer forint körüli törlesztőrészlettel kell számolnia. Így a JTM-korlát jó eséllyel csak akkor akadály, ha az érintettnek más hitelei is vannak.
Fontos tudni, hogy az igénylőnek magyarországi lakcímmel kell rendelkeznie és köztartozásmentesnek kell lennie (a NAV felé sem lehet 5 ezer forintot meghaladó adótartozása), valamint kötelező elem az erkölcsi bizonyítvány megléte, amit ugyanakkor például a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) keretében másodpercek alatt lehet igényelni. További előírás, hogy az igénylő nem szerepelhet a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) negatív adóslistáján – erre a mindenkori minimálbér összegét meghaladó, legalább 90 napja nem fizetett hiteltartozással kerülhetünk fel. De ez is lényegében duplikált feltétel, hiszen a bankok is rendre kizárják a rossz adósok listáján szereplő ügyfeleket.
Fontos feltétel az is, hogy
bár a munkáshitel kamata 0 százalék, a hitel visszafizetésére adott állami kamattámogatásnak díja van – ez évi 0,5 százalék. Ennek ellenére a munkáshitel messze a legkedvezőbb konstrukció ma a piacon.
A felsőoktatási tanulmányokat folytatók Diákhitel1 konstrukcióban 2025 tavaszán 7,99 százalékos kamatot fizetnek a munkáshitelhez hasonló, szabad felhasználású kölcsön után – ott félévenként maximum 750 ezer forintot kaphatnak a hallgatók, azaz egy 3 éves alapképzés során 4,5 millió forint igényelhető. Van ugyan tényleg 0 százalékos kölcsön, ez a Diákhitel2, de ezt kizárólag a fizetős tanulmányok finanszírozására lehet fordítani, az összeget nem is az igénylő, hanem a képzési intézmény kapja. A munkáshitellel szemben ugyanakkor a diákhitel-konstrukciókban a törlesztést csak a tanulmányok befejezése után kell megkezdeni. Míg a munkáshitelnél a törlesztőrészlet fix, a diákhitelek esetben a törlesztés az első két évben a minimálbérhez, a 3. évtől a hallgató adóhatóság által visszaigazolt 2 évvel korábbi jövedelméhez kötött – Diákhitel1 esetében annak 6 százaléka, míg a Diákhitel2-nél a tartozás mértékétől függően a jövedelem 4–11 százaléka lehet.
Miután kormányzati cél az is, hogy a fiatalok családot alapítsanak és gyermekeket vállaljanak, így más, államilag támogatott konstrukciókhoz hasonlóan a munkáshitelnél is vannak gyermekvállalási kedvezmények.
A támogatásért az állam kér is cserébe. A munkáshitelt felvevőktől azt várja el, hogy a kölcsön folyósításától számított legalább 5 évig életvitelszerűen Magyarországon tartózkodjanak és dolgozzanak, legyen magyarországi lakcímük és a tb-jogviszonyuk maximum 90 napig szüneteljen – praktikusan azt, hogy ne menjen külföldre dolgozni a 4 millióval a zsebében a fiatal.
Aki ezt a szabályt megszegi, annak az addig az állam által kamattámogatásként kifizetett összeget 120 napon belül vissza kell fizetnie. A kamattámogatás pedig jelentős összeg lehet, hiszen a konstrukció szabályai szerint az állam a mindenkori 5 éves állampapír-átlaghozam 110 százalékát +1 százalékpontot fizet a bankoknak a hitel után kamattámogatásként – ez 2025 januárjában 7,82 százalékos kamatot jelent. Ráadásul
a kamattámogatás megszűnésével a bankok által kért kamat is emelkedhet: onnantól a már említett 5 éves állampapírhozam 130 százaléka +4 százalékpont lesz a kamat, ez a januárban érvényes szintek mellett 12,06 százalék.
Az ügyfélnek ilyen kamat mellett 4 millió forint esetében 10 évre havi 58 ezer forint körüli törlesztőrészletet kellene fizetnie, s a teljes visszafizetendő összeg a felvett kölcsön 1,7-szeresére, 6,9 millió forintra rúgna. Ha azt nézzük, hogy az MNB adatai szerint az elmúlt őszön folyósított kölcsönök átlagos hitelköltsége (teljes hiteldíjmutató, THM) alig csúszott a 17 százalék alá (bár igaz, vannak egy számjegyű kamatozású személyi hitelek is), akkor ez a „büntetőkamat” sem túl erős.
S akkor eljutottunk a legfontosabb kérdéshez: Kinek és miért éri meg felvenni a munkáshitelt? A konstrukció teljesen szabad felhasználású, tehát megkötöttség nélkül fordítható bármire. A 4 milliós összeg ugyanakkor nem annyira izmos, hogy abból a fiatalok lakásgondjait meg lehetne oldani – gondolná az ember.
Viszont a munkáshitelből befolyó összeg felhasználható lakáshitel önerejeként is, márpedig 2024 januárjától a 41 év alatti fiatalok 10 százalékos önerő mellett vásárolhatnak lakást. Ez pedig azt jelenti, hogy 40 millió forint értékű lakás vagy ház megvásárlását valódi saját erő nélkül finanszírozhatják a munkáshitelt felvevők. Bár az ingatlanárak elszálltak, az ingatlan.com adatbázisa szerint még a fővárosban is 765 minimum 30 négyzetméteres lakást kínálnak eladásra 40 millió forint alatt. Ha tehát az érintett fiatal egy forint tartalék nélkül áll neki a lakásvásárlásnak, akkor a 4 milliós munkáshitel és az októberi MNB-statisztikában szereplő 6,57 százalékos THM-mel bíró, 30 évre felvett piaci lakáshitel kombójának igénybevételével havi 264 ezer forintos törlesztés mellett meg tudja venni a 40 milliós otthont. Ez viszont havi 528 ezer forintos nettó fizetést feltételez – az ugyanakkor nem általános, hogy egy pályakezdő szakmunkást a KSH által kimutatott nettó átlagkereset 120 százalékán kezdenek el foglalkoztatni.
Azt azonban fontos tudni, hogy a családosok számára valamennyi állami támogatási konstrukcióval párosítható a munkáshitel. Ez azt jelenti, hogy a fenti 40 millió forintos ingatlan megvásárlása összerakható a 4 milliós munkáshitel, a 11 milliós Babaváró és az azt kiegészítő 25 millió forintos, maximum 3 százalékos csok plusz kombinációjával. Az igénylés első 5 évében – valamint az első gyermek megszületését követően a futamidő végéig – a Babaváró kamatmentesen vehető fel, a csok plusz esetében pedig az első évben csak a kamatot kell fizetni.
Így az első évben a fenti kombináció – munkáshitel, babaváró, csok plusz – után havi 150 ezer forintos törlesztéssel lehet számolni, ami a csok plusz tőketörlesztésének bekapcsolásával a második évtől 208 ezer forint körüli mértékre emelkedhet. Ehhez 420 ezer forint körüli nettó jövedelmet kell igazolni – de itt már a házastárs jövedelme is beszámít,
szóval ez a megoldás abszolút nem megugorhatatlan feladat. (A Babaváró és a munkáshitel a 2. és a 3. gyermek esetében hasonlóan működik, azaz a 2. új családtag érkezésével a tőke 30 százaléka, a 3. gyermek megszületésével pedig a korábban felvett teljes összeg fennmaradó része leírásra kerül.)
Ahol mégis a legkomolyabb mértékben átrendezi a piacot a munkáshitel, az a személyi kölcsönök kínálata. A 4 millió forintos elérhető összeg közel 40 százalékkal magasabb, mint az a 2,9 millió forint, amekkora összeget az ügyfelek átlagosan felvettek 2024 októberében személyi kölcsönként. Ráadásul az MNB szerint – ahogy már említettük – a személyi kölcsönök átlagos THM-je lényegében összehasoníthatatlan a munkáshitel ügyfél által fizetendő 0,5 százalékos mértékével.
Nem nehéz tehát azt állítani, hogy a munkáshitel a fiatalok esetében kannibalizálhatja a személyi kölcsönök piacát. A Nemzetgazdasági Minisztérium nem zárja ki, hogy 2025-ben akár 500 milliárd forint is lehet a kihelyezés a munkáshitelből, ami – maximális hitelösszeggel számolva – minimum 125 ezer új szerződést jelentene. Azt, hogy ez mekkora átrendeződéssel járna, jól mutatja, hogy az eddigi rekordévben, 2019-ben eddigi 559 milliárd forint értékű személyi kölcsönt helyeztek ki a bankok. 2024 új rekordot hoz, hiszen év első 10 hónapjában folyósított személyi kölcsönök összege már meghaladta a 680 milliárdot, ám a hitelt felvevők 258 ezres száma csak alig több, mint a duplája volt annak, mint ahány munkáshitel-felvevővel számol a kormányzat.
A személyi kölcsönt és a munkáshitelt is arra lehet költeni, amire akarjuk – bármilyen szükséges felújítást, fejlesztést, beszerzést is finanszírozhat. Az Index egy korábbi cikke annak járt utána, mennyire helytálló az a nézet, hogy a munkáshitelből autót vásárolnának a fiatalok. A cikk szerint a 4 millió forint az a határ, amelynél az érintettek már csak elég öreg autókat tudnak vásárolni, miközben az ár mellett a következő években megugró szervizköltségekkel is érdemes kalkulálni. Ugyanakkor a 4 milliós hitelösszeg egész jó beszállót kínálhat egy új autó vásárlásához, amelynél a munkáshitel az általánosan elvárt 30 százalékos önerőt adhatja, ráadásul ehhez a gyártók és a finanszírozók megállapodása alapján nagyon kedvezményes, sőt egyes esetekben 0 százalékos THM-mel bíró finanszírozás társulhat. Nagy kérdés, hogy a kereskedők számolnak-e az ingyenpénzzel – lesznek-e speciális konstrukciók, s persze az is, a munkáshitel hatására tovább drágulnak-e az új autók, amelyeknél a gyenge forint amúgy is ráemel az árakra a várakozások szerint.
De lesz másodkörös hatása is a munkáshitelnek. A szakértők szerint a kamatmentes munkáshitel közvetett hatására meg kell indulniuk lefelé a nem 17–25 éves korosztályba tartozók, illetve a diplomások számára kínált személyi kölcsön kondícióknak is. Az érintett körön kívüliek ugyanis szintén rendelkeznek célokkal, jó részük (épp azért, mert idősebbek, esetleg edukáltabbak is) magasabb jövedelemmel bír, s mint ilyen, jobb banki ügyfélnek számít. Az ő megtartásukért fontos lesz, hogy a bankok lépjenek, és a támogatott munkáshitel-kondíciót legalább megközelítő szinteken kínáljanak személyi kölcsönt az érintetteknek – vélekednek banki szakértők.
Mindenesetre a következő napok egész biztosan a munkáshitel-konstrukcióktól és a hozzájuk kapcsolt banki akcióktól lesznek hangosak. A feltételekbe beleeső ügyfelek számára kis kivárás tanácsolt: egész biztos komoly verseny lesz a bankok között az aláírásukért.
(Borítókép: Thomas Trutschel / Photothek / Getty Images)