Donald Trump megválasztott amerikai elnök tanácsadói olyan vámtervezeten dolgoznak, amelyek valamennyi országra vonatkoznának, de csak a kritikusnak minősített import esetében, legalábbis a kiszivárgott értesülések szerint. Mindenesetre egyes szakértők szerint az amerikai kormány már most is gyűjt ágazatspecifikus információkat az importról, ami viszonylag egyszerűvé tenné a vámok bevezetését.
Donald Trump megválasztott elnök tanácsadói olyan vámtervezeteket vizsgálnak, amelyek minden országra vonatkoznának, de csak a kritikus importra lennének érvényesek – mondta három, az ügyet ismerő személy. Mindez kulcsfontosságú változást jelent a 2024-es elnökválasztási kampányban megfogalmazott terveihez képest – írja a The Washington Post.
Az, hogy pontosan mely importtermékekre vagy iparágakra vetnének ki vámokat, nem volt azonnal világos. Az előzetes megbeszélések nagyrészt több olyan kulcsfontosságú ágazatra összpontosítottak, amelyeket a Trump-csapat vissza akar hozni az Egyesült Államokba – mondták a lap informátorai. Ezek közé tartozik a védelmi ipari ellátási lánc (az acélra, vasra, alumíniumra és rézre kivetett vámok révén), a kritikus orvosi ellátmány (fecskendők, tűk, injekciós üvegek és gyógyszeripari anyagok) és az energiatermelés (akkumulátorok, ritkaföldfém-ásványok és akár napelemek).
Az sem világos, hogy ezek a tervek hogyan keresztezik Trump kinyilvánított szándékát, miszerint 25 százalékos vámot vet ki Mexikóra és Kanadára, valamint további 10 százalékos vámot Kínára, hacsak nem tesznek intézkedéseket a migráció és a kábítószer-kereskedelem visszaszorítására. Sok üzleti vezető úgy véli, hogy ezek az intézkedések valószínűleg soha nem lépnek életbe, de néhány, az ügyet ismerő személy szerint ezeket a kulcsfontosságú ágazatokra kivetett egyetemes vámokkal együtt lehet bevezetni.
A kezdeti tarifák szűkebb listája részben az infláció jövő évi fennmaradásával kapcsolatos növekvő félelmeket is tükrözheti.
A Federal Reserve decemberben jelezte, hogy a tisztviselők csak két kamatcsökkentésre számítanak az idei évre, mivel az áremelkedés továbbra is ragadósabb az eredetileg prognosztizáltnál.
A Trump-csapat tervei, ha megvalósulnak, évtizedek óta az egyik legnagyobb kihívást jelentenék a globális kereskedelmi rend számára. Trump tanácsadói úgy vélik, hogy ez az erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy a gyártási munkahelyek visszakerüljenek az amerikai gazdaságba, de ez megtorlást válthat ki a világ többi részéből, és felhajtja az árakat a fogyasztók és a vállalkozások számára egyaránt.
Trump elnök olyan vámpolitikát ígért, amely megvédi az amerikai gyártókat és a dolgozó férfiakat és nőket a külföldi vállalatok és a külföldi piacok tisztességtelen gyakorlatától. Ahogy első ciklusában is tette, olyan gazdasági és kereskedelmi politikát fog végrehajtani, amely megfizethetőbbé és virágzóbbá teszi az életet nemzetünk számára
– mondta Brian Hughes, a Trump átmeneti csapatának szóvivője egy nyilatkozatban.
Liberális és konzervatív kritikusok szerint még Trump kereskedelmi kampányterveinek mérsékeltebb változatai is szélsőségesek, és azzal érvelnek, hogy az átfogó vámok az amerikai fogyasztók és gyártók számára áremelkedést eredményeznének. Bár Donald Trump és a protekcionista szövetségesek szerint ezek a vámok a hazai gyártást erősítik, mivel pénzügyi ösztönzést adnak a cégeknek az itteni beruházásokra, mindkét párt közgazdászai szerint a vámok ellentétes hatást érhetnek el azáltal, hogy növelik a ráfordítási költségeket.
Kimberly Clausing, aki Joe Biden elnök pénzügyminisztériumának vezető közgazdásza volt, jelenleg pedig a UCLA-n és a Peterson Institute for International Economics nevű washingtoni agytrösztnél dolgozik úgy véli, hogy az amerikai import nagy része a cégek ellátási láncában lévő köztes árukra, nem pedig késztermékekre vonatkozik.
Tehát sokkal drágábbá tennénk egy amerikai cég számára, hogy versenyezzen bárki mással a világon, mert a mi cégeinknek sokkal többet kellene fizetniük az importért.
A felmerülő vámtervek a figyelem középpontjába helyezik azt, ami valószínűleg az új kormányzat egyik legfontosabb prioritása lesz.
Első hivatali ideje alatt Donald Trump több mint 360 milliárd dollár értékű kínai árura vetett ki vámokat, különösen az acélra és az alumíniumra. Kereskedelmi fenyegetései nagyrészt Pekingre irányultak, de megzavarták a globális kereskedelmet, és komoly feszültségeket váltottak ki Amerika geopolitikai szövetségeseivel.
Donald Trump Kínára kivetett vámjait az Egyesült Államokba irányuló import fellendülése követte olyan országokból, mint például Vietnam, mivel a gyártók a vámok megkerülése érdekében átirányították az árukat.
Biden és Trump tanácsadói is aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Kína esetleg Mexikót használja hátsó ajtóként az amerikai piacokra.
Mexikó jelenleg az amerikai acélimport több mint 87 százalékát adja, és a teljes szint közel 500 százalékkal haladja meg a történelmi alapszintet – derül ki a kereskedelmi korlátozásokat támogató Coalition for a Prosperous America nevű csoport által összeállított adatokból. A mexikói acél Egyesült Államokba történő beáramlásának megugrása egybeesett néhány amerikai gyár bezárásával, például a Zekelman Industries chicagói és kaliforniai üzemeivel.
Charles Benoit, a Coalition for a Prosperous America kereskedelmi ügyvédje szerint az amerikai kormány már most is gyűjt ágazatspecifikus információkat az importról, ami viszonylag egyszerűvé tenné a vámok bevezetését.
A húsz százalékos általános vámok nagyszerűek a bevételek szempontjából, de ha egy kicsit testre akarják szabni, az könnyen megtehető a vámtarifa-listában. Nincs további megfelelési költség, nincs szabályalkotás, tehát elegáns
– mondta Benoit.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök cáfolt, hogy tanácsadói olyan vámterveket vizsgálnak, amelyek csak a kritikus importra terjednének ki.
A The Washington Post cikke, amely úgynevezett névtelen forrásokat idéz, amelyek nem léteznek, tévesen állítja, hogy a vámpolitikámat vissza fogják nyírni. Ez téves. A The Washington Post tudja, hogy ez helytelen. Ez csak egy újabb példa az álhírekre
– írta a Truth Socialon közzétett bejegyzésében.
(Borítókép: Donald Trump 2024. december 22-én. Fotó: Cheney Orr / File Photo / Reuters)