Novemberben 113 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötött a lakosság, ez 69 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit – így összegezte a Portfolio a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatait. Az elemzés szerint jó úton halad a lakáshitelezés afelé, hogy megdönti eddigi, 2021-ben felállított, 1303 milliárd forintos rekordját.

Az év első 11 hónapjában 1235 milliárd forintnál tartunk. Fontos azonban kiemelni azt is, hogy reálértéken és relatív eladósodottság alapján nem kiugró a tavalyi éves eredmény. Úgy a lakáshitelezés – az év első 11 hónapjában már 132 százalékos volumennövekedéssel –, mint a személyi kölcsönök abszolút rekordot döntöttek – szintén az év első 11 hónapjában 755 milliárd forinttal 57 százalékot ugrottak. Míg a lakossági hitelezés pörög, a vállalati gyenge hónapokon van túl, ennek ellenére a vállalati hitelállomány tűrhető mértékben, 7 százalékkal emelkedett.

Ezért fontos a digitalizáció 

Az életkorra vonatkozó szigorítás miatt a lakossági hitelezés harmadik legnagyobb motorjának számító babaváró hiteleknél viszont 0,5 százalékkal csökkent. Az új lakáshitelek átlagösszege novemberben 19,2 millió, az új személyi kölcsönöké 2,9 millió forint volt. A szerződésszám a lakáshiteleknél 43, a személyi kölcsönöknél 25 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, de csak a személyi kölcsönöknél múlta felül a korábbi csúcsot.

• Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a személyi kölcsönök piaca jól digitalizált,
• másrészt, hogy a magasabb átlagösszegű csok plusz megjelenésével tavaly már kevésbé volt jellemző a duplikált hitelfelvétel a lakáshitelpiacon, vagyis hogy a csokhitelt piaci kamatozású lakáshitellel kombinálják, ami torzította a szerződésszámokat.

Az elemzés szerint hosszú távon a lakossági hitelezés volumene a naptári évek összehasonlításában várhatóan meglesz a 2024-es rekord, de a 12 havi gördülő adat még nem dönt új csúcsot. Még érdemes azt is hozzátenni, hogy a kamattámogatott lakáshitelek aránya 26 százalék volt tavaly az új kihelyezésekben, ami magasabb a korábbi értékeknél, köszönhetően a csok plusz bevezetésének.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Facebookon az adatokat később úgy értékelte, hogy erősödik a családok magyar gazdaságba vetett bizalma, nő a hitelfelvételi kedv.

Korábban már részletesen foglalkoztunk azzal, hogy rekordösszegű új kölcsönt vesz fel a lakosság, de a teljes hitelállomány csak lassan nő. Az adósok ugyanis szorgosan törlesztenek is közben, sőt sokan előbb visszafizetik a tartozásukat. A kamatstop eltörlésének veszélye sokakat hitelkiváltásra ösztönzött, a babaváró kölcsönnél pedig az állam több tartozást fizet vissza, mint maguk az adósok.

Illetve azt is részleteztük, hogy bár még soha ekkora összeget nem vettek fel a családok, mint 2024-ben, ám ez nem a hitelezés felfutásának, inkább a hitelösszegek megugrásának köszönhető. Akik kölcsönhöz folyamodnak, azok egyre nagyobb összegekre adósodnak el. Az átlagos lakáshitelek összege egy év alatt 11 millióról 18 millió közelébe ugrott. Hat év alatt közel megduplázódott a lakosság fennálló hitelállománya.