A kedvező októberi teljesítmény után a kiskereskedelem novemberben is pozitív meglepetést okozott, de ez sajnos nem mondható el az ipari termelésről – hívta fel erre a figyelmet az ING vezető elemzője. A belső kereslet elkezdett helyreállni, de a külső környezetnek jelentősen kitett magyar gazdaság Németországtól, valamint más külső kockázatoktól és Donald Trump megválasztásának következményeitől függ. Orbán Viktor várakozása, miszerint idén a gazdaságnak nagyszerű éve lesz, Trump protekcionista, Európának egyáltalán nem kedvező politikáján múlhat. Így a kérdés az, hogy a kormány tud-e élni a „Trump-kártyával”.
Csütörtök reggel derült ki, hogy 2024 novemberében az ipari termelés volumene 4,2, munkanaphatástól megtisztítva 2,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Havi bázison is borús képet közöltek: szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,6 százalékkal kisebb volt az októberinél.
Bár Orbán Viktor tavaly beharangozta, hogy 2025-ben a gazdaságnak nagyszerű éve lesz, a mostani adatok fényében sok kérdést felmerül. Az ipari termelés problémái két területen éleződtek ki:
A csütörtökön publikált adatok külön érdekessége, hogy az októberi teljesítmény után a kiskereskedelem novemberben is pozitív meglepetést okozott, de ami a ebben a szektorban érvényes, az nem mondható el az iparról. Ez pedig arról árulkodik – ha csak ezt a két adatot nézzük –, hogy a belső helyreállás elindulhatott, de a külső tényezők ezt fékezik nemzetgazdasági szinten.
Még nem állnak rendelkezésre a 2024-es teljes GDP-adatok, de azt tudjuk, hogy a III. negyedévben ismét technikai recesszióba került Magyarország. A mostani ipari adatok azt mutatják, hogy a IV. negyedéves GDP-adatok után sem lehet majd jelentős felpattanásról beszélni. Hiába az októberi pozitív meglepetés, novemberben nem sikerült fenntartania az irányt.
Ráadásul Virovácz Péter, az ING vezető elemzője kiemelte, hogy az összkép inkább negatív, a novemberi visszaesés lényegében eltörölte az októberi jó teljesítményt. A 2021. év átlagos havi teljesítményéhez viszonyítva az ipari kibocsátás volumene újból több mint 4 százalékos elmaradást mutat. Bár a részletes adatokra még várni kell, a KSH előzetes adatközlése általánosan romló környezetet mutat:
A négy főbb területen – jármű- és villamosberendezés-gyártás, elektronikai és élelmiszeripar – visszaesés látható.
Bár a német novemberi ipari adat komoly pozitív meglepetést hozott, ahogy a magyar esetben, úgy itt is kijelenthető, hogy egy jó hónap még nem trendforduló. „Nagyon úgy tűnik, Trump gyorsan és erőszakosan halad majd előre a globális kereskedelmet érintő gazdaságpolitikájával. Erre jó példa a legutóbbi csörte Kanadával és Dániával. Mindezek alapján előre tekintve a külső keresletben jelen lévő strukturális problémák és a jövő évre vonatkozó mérsékelt fellendülési várakozások továbbra is fennállnak, sőt talán némileg erősödtek is az elmúlt hetekben” – összegezte Virovácz Péter.
Így az ING elemzője szerint nem várható rövid távon fordulat az iparban, főleg az exportra termelő szektorokban. Korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány is kiemelte, hogy a BMW, a BYD és a CATL nagyberuházásai várhatóan 2025-ben kezdik meg termelésüket. A gyárak a kapacitások fokozatos növelése révén több éven keresztül gyorsítják a GDP növekedését.
A jegybank számítása szerint ennek az idei növekedési hatása körülbelül 0,6 százalékpont lesz, de az elemzések rendre kiemelik, hogy ezt a romló nemzetközi környezet mérsékelheti.
(Érdekesség: az MNB szerint a BMW, a BYD és a CATL nagyberuházásainak hatása a GDP éves növekedésére 2026-ban 0,8, 2027-ben 0,4, 2028-ban 0,3, 2029-ben szintén 0,3, míg 2030-ra már csak 0,1 százalék lehet.) Összességében: Magyarországon élénkül a fogyasztás, így pedig jó esély van arra, hogy a negyedik negyedévben kilábaljon a technikai recesszióból, de az elemzések szerint ez inkább korrekció, sem mint egy erős felpattanás.
Egyébként a novemberi élénkülő fogyasztást előre jeleztük: Szilágyi Gábor, a MediaMarkt ügyvezető igazgatója elárulta az Indexnek, hogy novemberben minden eddiginél nagyobb bevételt értek el. Korábban pedig már foglalkoztunk azzal, hogy december 20. és 23. között várható a legnagyobb tömeg a boltokban, vagyis a többség az utolsó pillanatra hagyja az ünnepi bevásárlást. A nagy áruházláncok tapasztalatait szondázva az a kép rajzolódott ki a hiper- és szupermarketek, illetve diszkontok válaszai alapján, hogy a karácsonyi vásárlásokban egyszerre volt jelen a szokásosnál nagyobb árérzékenység és a nyitottság magasabb minőségű termékek iránt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium mind az ipari, mind a kiskereskedelmi adatokat értékelte. A kormány szerint a hazai ipart a német gazdaság „válságos állapota” fékezi, másrészt novemberben folytatódott a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az adatok rávilágítanak arra, hogy a lakosság bizalma egyre inkább kezd visszatérni, egyre bátrabban és többet költenek. Szerintük a kiskereskedelmi forgalom folyamatos bővülését elsősorban a több mint egy éve tartó, legutóbb 9,4 százalékot kitevő dinamikus reálbéremelkedés, valamint az alacsony szintre visszaszorított infláció teszi lehetővé.
Azonban az ipar teljesítményét külső tényezők húzzák vissza a kabinet szerint: a gazdaság nem tudja magát függetleníteni Németország politikai és gazdasági válság – elsősorban az autóiparon keresztül érkező – negatív hatásaitól. Ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint pozitívumként értékelhető, hogy egyre többen szorgalmazzák az elektromos autózás uniós szintű támogatását, köztük Olaf Scholz német kancellár és Markus Söder bajor miniszterelnök.
Kétségtelen, Donald Trump megválasztása politikailag pozitív a kormány számára, de a gazdasági hatást már nem lehet ideálisnak tekinteni. Számos elemzés és közgazdász véleménye alapján Trump politikájának jelentős hatása lesz a magyar gazdaságra. Mindenekelőtt arra azért érdemes felhívni a figyelmet, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint számos kiaknázatlan lehetőség rejlik az Egyesült Államok és Magyarország gazdasági kapcsolataiban, és a magyar kormány „élni fog a Trump-kártyával”.
A kereskedelempolitikai intézkedései, különösen az Európai Unióval szembeni vámok bevezetése azonban közvetlenül érinthetik Magyarországot. A magyar gazdaság nagyon erősen integrált az európaiba, különösen a német autóiparba. Novemberben a külkereskedelmi kivitel 76, a behozatal 72 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolította le a magyar gazdaság.
Azok a vámok, amelyekről Trump beszél, csökkenthetik az európai exportkeresletet, ami lassíthatja a magyar gazdasági növekedést, és végül növelheti az inflációt.
Az igazi probléma akkor lesz jelentős, ha a csökkenő európai termelés mellett az amerikai vámok az európai autóipart is megcélozzák. Ráadásul inflációs hatás is kialakulhat, Trump protekcionista politikája erősíti a dollárt, ez tovább növeli a nyomást a feltörekvő piacok devizáin, így a forinton is.
Kétségtelen, hogy Trump vámjai Európában inflációt gerjeszthetnek. Az Erste legutóbb az elemzésében kiemelte, a leendő elnök a kampányában ígéretet tett arra, hogy 10-20 százalékos általános vámot vet ki az Egyesült Államokba érkező exportcikkekre. Most azonban úgy tűnik, az általános jelleg azt jelentheti, az adott vám minden országra érvényes, de nem minden termékre, hanem csak bizonyos kiemelt szektorokra.
Érdemes arra is kitérni, – ahogy arra Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza felhívta a figyelmet – a novemberi gyenge adatot csak részben magyarázza a német ipar teljesítménye, hiszen ott egy 1,5 százalékos növekedés történt havi és egy 2,8 százalékos visszaesés éves alapon – bár ott nem volt kedvező az októberi teljesítmény, nem volt mit visszakorrigálni.
A magyar ipar következő havi adatai szempontjából meghatározó lesz, hogy a német ipar növekedése mennyire lesz tartós, vagy csak egyszeri, kiugró adatról beszélhetünk.
2025-ben az ipar alacsony bázisról indul, lesz honnan növekedni. Ezt segíti az új gyárak üzembe helyezése, mely 2025–26 során fokozatos történik, és várhatóan a termelés is fokozatosan fut fel. A felfutás mértéke határozza majd meg az ágazat idei termelését, azonban kérdés az is, hogy a meglévő kapacitások hogy üzemelnek.
Ebből a szempontból a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint meghatározó lesz a külső kereslet – amint a mai kiskereskedelmi adatokból látjuk, a belső kereslettel nagyobb probléma nincs –, illetve az elektromos járművek iránti igény alakulása. Az elektromos autók iránti igény növekedése szükséges lenne az uniós klímacélok eléréséhez, ám ez láthatóan jelentősebb állami támogatás nélkül nem tud megtörténni.
Illetve több elemzés szerint is kérdés a hagyományos autógyártás versenyképessége, amelyet nagyban fékeznek a túl magas károsanyag-kibocsátás miatt kiszabott büntetések, amelyeket a gyártók azért fizetnek, mert arányaiban túl kevés az elektromos autó az értékesítésen belül az elvárthoz képest.
(Borítókép: Donald Trump és Orbán Viktor a floridai Mar-a-Lagóban 2024. december 9-én. Fotó: Fischer Zoltán / MTI)