Jelentősen emelkedett a bejelentett csődök száma tavaly Németországban a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis pénteken publikált jelentése alapján, amit az MTI ismertetett. Miután a német gazdaság szoros összefonódásban van a magyarral, ez Magyarországra nézve sem mondható jó hírnek.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) előzetes adatai szerint az előző év azonos hónapjához képest 2024 decemberében 13,8 százalékkal nőtt Németországban a fizetésképtelenségi bejelentések száma.
Az év egészében pedig 16,8 százalékkal emelkedett a csődbejelentések száma 2023-hoz képest.
Októberben 2102 vállalati csőd bejelentéséről számoltak be a helyi csődbíróságok, ami 35,9 százalékkal haladja meg a 2023. októberit. A csődbejelentések alapján 3,8 milliárd euróra tehetők a hitelezők kintlévőségei, szemben a tavaly októberi 1,6 milliárd euróval.
A benyújtott csődkérelmek okainak listája hosszú: magas energiaköltségek, hatalmas bürokrácia, politikai bizonytalanság, a fogyasztók vonakodása a költekezéstől.
Lejártak emellett azok a kivételes szabályok, amelyekkel az állam a koronavírus-járvány idején megpróbálta megakadályozni a csődhullámot.
Ugyanakkor az eredményeknél figyelembe kell venni, hogy a kérelmek csak a csődbíróság első döntése után kerülnek be a statisztikába. Sok esetben a fizetésképtelenségi kérelem tényleges benyújtásának időpontja csaknem három hónappal korábbi, ami valamelyest torzíthatja az adatokat.
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) vezető elemzője, Volker Treier „egyértelmű figyelmeztető jelzésnek” nevezte a most publikált októberi adatokat. „A vállalati fizetésképtelenségek októberben tíz éve a legmagasabb szintet érték el” – mutatott rá.
A Creditreform hitelügynökség 22 400-ra – 2015 óta a legmagasabbra – becsüli a tavaly fizetésképtelenséget jelentő vállalatok számát Németországban. Ráadásul 2025-ben a csődkérelmek elérhetik a 2009-es válságév csúcsát is, a több mint 32 ezer esetet.
A fizetésképtelenségi számok emelkedése a német gazdaságban végbemenő strukturális változások egyértelmű jele – vélekedett Christoph Niering, a németországi fizetésképtelenségi ügyintézők és vagyonkezelők szakmai szövetségének (VID) elnöke. „Számos ágazatban és a kulcsfontosságú iparágakban is egyidejűleg zajló felfordulást tapasztalunk” – jegyezte meg, majd hozzátette:
ez a felfordulás 2025-ben is folytatódni fog, függetlenül attól, hogy milyen intézkedéseket hoz a februári választások után hivatalba lépő új kormány.
Az új energiaforrásokra való áttérés és a piacváltás különösen problémás azokon a területeken, ahol egyes esetekben évtizedek óta túl keveset fektettek a fenntarthatóságba. „A vállalatoknál keletkezett hiányokat már nem lehet rövid távon kompenzálni” – mutatott rá Niering.
A magyar kormány tisztviselői tavaly számos alkalommal hivatkoztak arra, hogy Magyarország a németek válsága miatt nem tudja elérni azt a gazdasági növekedést, ami kívánatos lenne. Sőt, a Nemzetgazdasági Minisztérium épp a minap írta azt egy közleményben, hogy véleményük szerint a hazai ipart a német gazdaság „válságos állapota” fékezi.
Meglátásuk szerint az ipar teljesítményét külső tényezők húzzák vissza: a gazdaság nem tudja magát függetleníteni Németország politikai és gazdasági válságának – elsősorban az autóiparon keresztül érkező – negatív hatásaitól.
(Borítókép: A Porsche gyára 2024. május 6-án Lipcsében, Németországban. Fotó: Jens Schlueter / Getty Images)