Donald Trump megválasztott amerikai elnök érkezésével a protekcionizmus dominálhatja a világot, kezdetét veheti a vámháborúk kora. Ugyanakkor Sebestyén Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem docense arra hívta fel a figyelmet az Indexnek, hogy a magyar kormány kijátszhatja a Trump-kártyát, ahogy azt a nemzetgazdasági miniszter beharangozta: „a magyar kormányfő és az új amerikai elnök régi jó barátsága segíthet abban is, hogy Magyarország kedvező feltételekkel kereskedhessen Amerikával”. Ráadásul szerinte Magyarországnak megvan a receptje az új gazdasági világrendre.
A héten érkezett magyar gazdasági adatok rávilágítottak arra, hogy a belső kereslet elkezdett helyreállni. Azonban a külső környezetnek kitett gazdaság Németországtól, valamint más külső kockázatoktól és Trump megválasztásának következményeitől függ. Orbán Viktor várakozása, miszerint idén a gazdaságnak nagyszerű éve lesz, Trump protekcionista, Európának egyáltalán nem kedvező politikáján múlhat.
Ezzel párhuzamosan az is kiderült, Trump tanácsadói olyan vámtervezeteken dolgoznak, amelyek valamennyi országra vonatkoznának, de csak a kritikusnak minősített import esetében, legalábbis a kiszivárgott értesülések szerint. A megválasztott elnök és a protekcionista szövetségesei szerint ezek a vámok a hazai gyártást erősítik. Trump elnökségének a világkereskedelemre gyakorolt hatása várhatóan negatív, amellett, hogy protekcionista elképzelési vannak, felvenné a gazdasági harcot Kínával szemben.
Már több elemzésben foglalkoztunk azzal, hogy az elmúlt évek egyik legjelentősebb fordulata a világgazdaságban az lett, hogy újra a protekcionizmus hajnalát éljük, a globalizációt felváltotta a deglobalizáció. Ez pedig számos kockázatot és kihívást hordoz magával. Az 1980 utáni évtizedek gazdasági növekedése és alacsony inflációja jelentős részben a globalizáció mellékterméke volt. A világ kinyílt, több helyről lehetett vásárolni, így egyre jobb és jobb árakat kapott a vásárló. Ez alacsony inflációhoz vezetett, illetve mivel egyre több országba lehetett értékesíteni, nőtt a GDP.
Ha azonban ezek a folyamatok megfordulnak, akkor magasabb inflációra és csökkenő gazdasági teljesítményre számíthatunk – nyilatkozta az Indexnek Sebestyén Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, aki szerint előbbire jó példa az orosz energiahordozókról való leválás miatti energiaár-robbanás, illetve az utóbbit is megtapasztaltuk az öreg kontinensen. Majd azt is kiemelte:
Érdekes módon a versenyképesség terén ennél érdekesebb a helyzet. Ha a világ bezárkózik, akkor a versenytársak száma is csökken. Olyan ez, mintha 2024-ben nem tartottunk volna egy nagy közös olimpiát, hanem minden földrész saját versenyt rendezett volna. Ekkor az európai női sportpisztolyosok aranyérmét a Párizsban bronzérmes Major Veronika nyerte volna meg, hiszen az olimpia első két helyezettje az ázsiai játékokon indult volna.
Magyarul egy bezárkózó világban könnyebb versenyképesnek lenni. Sebestyén Géza szerint ez legfeljebb első pillantásra tűnik jó hírnek. Egyrészt a legnagyobb európai vállalatok értékesítésének több mint fele más földrészen történik. A híres francia luxuscikkgyártó, az LVHM bevételeinek csupán ötöde származik Európán belülről. Tehát a blokkosodó világ kifogja a szelet az öreg kontinens zászlóshajóinak vitorlájából. A problémák másik forrása az, hogy a verseny hiánya ellustíthatja a szereplőket, a következő globalizációs hullámban már lehet, hogy nem tudjuk a mai pozícióinkat megszerezni.
A magyar gazdaság nagyon erősen integrált az európaiba, különösen a német autóiparba. Novemberben a külkereskedelmi kivitel 76, a behozatal 72 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolította le a magyar gazdaság. Ebből pedig egyenesen következik, hogy
a protekcionizmus globális növekedése mivel nem jó hír Európának, így Magyarországnak sem kedvez.
Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője kiemelte, hogy „a magyar stratégia egyértelműen a konnektivitáson, a gazdasági semlegességen alapszik. A világ bezárkózása rögösebbé és nehezebbé teheti ezt az utat. Európa ismert problémái pedig – magas energiaárak, innováció hiánya – még tovább súlyosbodhatnak egy bezárkózó világban. Az öreg kontinens sebei pedig nekünk is fájni fognak”.
Másrészt amennyiben az európai gazdaság nehezebb helyzetben találja magát, az jelentősen felértékelheti a magyarhoz hasonló pragmatikus gondolkozás jelentőségét, ami végső soron a magyar modell erősödését is jelentheti, ez pedig segíthet a negatív hatások mérséklésében.
Korábban már írtuk, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint számos kiaknázatlan lehetőség rejlik az Egyesült Államok és Magyarország gazdasági kapcsolataiban, és a magyar kormány „élni fog a Trump-kártyával”. A szakértők szerint első és legfontosabb pozitív hatás az lesz, hogy a demokrata adminisztráció alatt érzékelhető, részben politikai masszív ellenszél megszűnik.
Sebestyén Géza szerint ez már önmagában is pozitív hír: „a kettős adóztatásról való egyezmény újrakötése, illetve a fagyos diplomáciai légkör felengedése, Magyarország negatív imidzsének pozitívra változása segíti a gazdasági együttműködéseket, a kölcsönös beruházásokat, a két ország közötti kereskedelmi forgalmat”. Emellett a magyar kormányfő és az új amerikai elnök régi jó barátsága segíthet abban is, hogy Magyarország kedvező feltételekkel kereskedhessen Amerikával.
Lehetőséget látok abban is, hogy hazánk technológiai együttműködésekben vegyen részt, melyeknek segítségével nagyon magas hozzáadott értékű munkahelyek jöhetnek Magyarországra.
Itt érdemes kiemelni, hogy december derekán – július után ismét személyesen – egyeztetett egymással Orbán Viktor és Donald Trump. A miniszterelnök és a vele tartó Szijjártó Péter közösségi oldalán közölte, hogy Trumppal találkoztak floridai birtokán, Mar-a-Lagóban. Rajta kívül Elon Muskkal és Michael Waltzcal is tárgyalást folytattak. A megbeszélésen akkor részt vett a 4iG elnöke, Jászai Gellért is.
Utólag az is kiderült, hogy Az egyik kulcspont a 4iG HUSAT 1 műholdprogramjának bemutatása volt a megbeszéléseken.
Ez Közép-Kelet-Európában az első, magánkezdeményezésben és -finanszírozásban megvalósuló, távközlési és földmegfigyelési műholdas képességek fejlesztésére irányuló program. Az Index hasábjain számos exkluzív anyaggal jelentkeztünk a témában. „A 4iG minden tevékenységét, ami az űr- és védelmi ipart jelentette, centralizáltuk egy holdingba” – nyilatkozta korábban az Indexnek Sárhegyi István, a 4iG Space and Technology vezérigazgatója. A HUSAT Program célkitűzése egy geostacionárius műhold, valamint összesen nyolc földmegfigyelési műholdból álló konstelláció pályára állítása 2032-ig.
Konkrét bejelentés még nem született Mar-a-Lagóban, azonban maga a találkozó ténye egyértelmű üzenet, a magyar–amerikai bilaterális gazdasági kapcsolatok élénkülhetnek Trump érkezésével, akár egy-egy konkrét területen. Sebestyén Géza arra is emlékeztetett, az amerikai vállalatok a demokrata kurzus alatt is komoly beruházásokat végeztek Magyarországon, 2023 végén például új Coca-Cola-gyár nyílt Dunaharasztiban, de Trump érkezésével a helyzet normalizálódása tovább erősítheti ezt a folyamatot.
„A lehetőségek maximális kihasználásához viszont szükséges lenne az ukrajnai háborús helyzet lezárására. Szerencsére az új amerikai adminisztráció ennek kapcsán is komoly esélyekkel kecsegtet” – összegezte a Budapesti Corvinus Egyetem docense, aki pár területet is kiemelt, ahol testet ölthet az új együttműködés. Legfontosabb a kettős adóztatásról szóló egyezmény, de születhetnek egyedi vámegyezmények, és számíthatunk új beruházásokra is.
Ugyanakkor lehetőséget lát az LNG-import területén is, kihasználva a Krk szigeti terminált. Komoly potenciál lenne tudományos együttműködésekben, különösen a mesterséges intelligencia, a biotechnológia és az űrkutatás terén. És egyetemi csereprogramok segíthetnének az Erasmus miatti űr betöltésében.
Érdemes visszatérni a magyar gazdasággal kapcsolatos adatokra. Ahogy azt korábban már írtuk, a kedvező októberi teljesítmény után a kiskereskedelem novemberben is pozitív meglepetést okozott, de ez sajnos nem mondható el az ipari termelésről. Az ipari termelés problémái egyértelműen arra vezethetőek vissza, hogy a német ipari adatok rendre komoly negatív meglepetéseket okoznak. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a német gazdaság egyenesen válságos állapotban van.
2024 januárja óta a magyar kiskereskedelmi forgalom minden hónapban magasabb volt, mint egy évvel korábban. Ez részben köszönhető az azt megelőző időszak alacsony bázisának, de a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,8 százalékkal nőtt Magyarországon éves alapon 2024 első tíz hónapjában.
A magyar kiskereskedelmi forgalom volumenének bővülése az EU középmezőnyébe tartozott az időszak során, a tagországok között a 11. legmagasabb volt, 1,8 százalékponttal haladta meg a teljes EU bővülési ütemét. Sebestyén Géza kiemelte, tavaly novemberben már több mint 4 százalékos bővülést láthattunk. Ennek oka véleménye szerint kettős:
Azonban a két százalékot összevetve láthatjuk, a béremelkedés most csak részben csapódik le fogyasztásban. „Ennek oka véleményem szerint a háborús helyzet, mely biztonsági tartalékok képzésére ösztönzi a magyarokat. A katonai konfliktus lezárása így akár jelentős mértékben is emelheti a belső fogyasztást.”
A Budapesti Corvinus Egyetem docense azt is kiemelte, hogy ha a magyar gazdaság belső helyzetét nézzük, akkor azt látjuk, hogy rekordmagas szinteken mozog a foglalkoztatás, a bérek dinamikusan bővülnek – a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal 374 600 forintra emelkedik –, az infláció az MNB célsávjában van, a kamatok normalizálódtak, a fogyasztás bővül, az államháztartás stabil helyzetben van.
Azaz a belső faktorok rendben vannak.
Ugyanakkor ha kifelé tekintünk, akkor gyenge európai konjunktúrát látunk, innovációs lemaradást – amelynek természetesen hazai vetületei is vannak –, nagyon magas energiaárakat és túlburjánzó bürokráciát. Mindemellett jelentős kérdőjeleket a globális folyamatok tekintetében. Ez gyengíti a magyar exportpotenciált. „Így abban érdemes reménykedni, illetve erőnk függvényében elősegíteni, hogy az európai gazdaság megoldja az előtte tornyosuló problémákat, hogy újra növekedési pályára álljon” – összegezte az Indexnek Sebestyén Géza.
(Borítókép: Donald Trump 2025. január 7-én. Fotó: Scott Olson /Getty Images)