A forint árfolyamát a hét elején a Donald Trump által beígért vámokkal kapcsolatos hírek befolyásolták: megjelentek olyan állítások, hogy a megválasztott amerikai elnök mégsem vet ki olyan mennyiségben és mértékben vámokat, mint arról korábban szó volt, erre pedig az euró és ezen keresztül a forint is erősödött. Tekintettel azonban Trump gyors cáfolatára, ez a folyamat gyorsan vissza is fordult. A héten ugyanakkor a forint minimálisan erősödni tudott az euróval szemben. A magyar tőzsde újabb rekordot döntött. Heti összefoglalónk.
A hírre, miszerint Donald Trump a vártnál enyhébb vámpolitikát folytathat, átmenetileg erősödött a forint, de mivel a leendő elnök a híreket pár órán belül cáfolta, a forint is visszagyengült.
A hétfői piaczárásig egészen 416 fölé gyengült a forint az euróval szemben – emlékeztetett Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum elemzője. Így rövid időre ismét megtapasztaltuk, mennyire függ a forint árfolyama az amerikai fejleményektől. Ez nem meglepő, hiszen az egyik legnagyobb kereskedelmi partnerünkről van szó.
Kedden az euróövezeti infláció mellett fontos piacmozgató esemény volt az amerikai ISM szolgáltatószektor-beli beszerzésimenedzser-indexének emelkedő árkomponense, amely a Fed idei két kamatcsökkentéséről szóló kilátásokat árnyalta, ezzel erősítve a dollárt az euróval szemben, amely a forint árfolyamának sem kedvezett.
Bezavart továbbá a képbe a gázárak alakulása. A holland egyhavi TTF gázkontraktus ára ismét 48-50 euró körül járt az év elején, ami 2023 októbere óta nem látott szinteket jelent, és a forintot tovább gyengítette, azonban szerencsére ezt követően esni kezdtek a gázárak, ami a forintra is jó hatást gyakorolt
– jelezte Rodic Ádám. Hozzáfűzte, hogy az euróövezeti inflációs adat tükrében továbbra is arra számíthatunk, hogy az Európai Központi Bank (EKB) folytatja a kamatcsökkentést, de nem valószínű, hogy a lazítás üteme felgyorsul, azonban a várhatóan növekvő magyar kamatfelár a forintot támogathatja.
Csütörtökön a gyenge magyar ipari adattal párhuzamosan kedvező magyar kiskereskedelmi adat érkezett, ellentétben a lassuló euróövezeti kiskereskedelmi statisztikával, ami összességében kissé erősítette a forintot.
„A tavalyi hiány vélhetően meghaladta a kormányzati célkitűzéseket”
– erre már Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza világított rá.
„Pénteken a dollárt felértékelték a beérkező erős munkaerőpiaci adatok, melynek nyomán a piac szigorúbb monetáris politikát kezdett árazni. Továbbra is nagyon erős a lengyel zloty, a héten – hétfőn – megdöntötte történelmi rekordját az euróval szemben. Ezt követően azonban egy kisebb mértékű gyengülés következett be” – fűzte hozzá.
Az euróval szemben összességében erősödött a forint a héten.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője megerősítette, hogy az Egyesült Államokból több olyan makrogazdasági adat is érkezett, melyek erősítették a dollárt. Különösen a pénteki munkaerőpiaci adatsor okozott meglepetést, ennek hatására átmenetileg több mint kétéves mélypontra került a forint a dollárral szemben.
A jövő héten számos gazdasági adat lát napvilágot az előttünk álló héten, ami piacbefolyásoló lehet. Ezeket a szakértőkkel sorra vettük.
Kedden a decemberi magyar inflációs adatra figyelünk, illetve az egyesült államokbeli keresletalapú termelői árindexre. Várhatóan érdemben 4 százalék fölé emelkedik az infláció, de ez vélhetően csak átmeneti lesz – véli Rodic Ádám.
Szerdán a német GDP-adat lesz fontos piacbefolyásoló tényező, továbbá kitüntetett figyelmet érdemel az euróövezeti ipari termelés és a decemberi egyesült államokbeli fogyasztói árindex alakulása.
Németország gazdasági teljesítménye befolyásolja az euróövezet egészét, ha a német GDP-adatok a vártnál jobbak lennének, az erősítheti a forintot is, mivel Magyarország jelentős kereskedelmi kapcsolatokat ápol Németországgal. Gyenge GDP-adatok esetén ugyanakkor az euró gyengülhet, ami negatívan befolyásolhatja a forintot is
– magyarázta a szakértő. Az ipari termelés növekedése jelzi az euróövezeti gazdasági aktivitás erősödését, ami pozitív hatással lehet az euróra és közvetve a forintra is. Emellett erős európai ipari adatok esetleg támogathatják a forint árfolyamát az euróval szemben.
Az egyesült államokbeli fogyasztói árindex is fontos mutató, amelyet szerdán tesznek közzé. Magasabb inflációs adatok esetén a Fed kamatcsökkentési ciklusának késleltetése mellett dönthet, ami erősítheti a dollárt, és a forintnak sem kedvezne.
Csütörtökön a Philadelphiai Fed üzleti kilátásokra vonatkozó indexét ismerhetjük meg, valamint az Egyesült Államokban a heti friss munkanélküliek számáról érkezik adatközlés. Esetlegesen a vártnál jobb adatok erősíthetik a dollárt. Ha az index értéke alacsonyabb a vártnál, az aggodalmakat kelthet az amerikai gazdaság állapotával kapcsolatban, ami azonban gyengítheti a dollárt és erősítheti a forintot.
A munkaerőpiac alakulása pedig a Fed monetáris politikáját is befolyásolja, amely a kamatvárakozásokon keresztül a forint árfolyamát is mozgathatja, erős munkaerőpiaci adatok például a dollárt támogathatják a feltörekvő piaci devizákkal szemben
– jelezte az elemző. Pénteken Kínában negyedik negyedéves GDP-adat és ipari termelési adat is érkezik. Esetlegesen erős GDP- és ipari termelési adatok növelhetik a kockázatvállalási hajlandóságot. Ez kedvező lehet a feltörekvő piaci devizák, így a forint számára is. Ugyanakkor az utóbbi hónapokban Kínából inkább gyengébb gazdasági adatok szoktak megjelenni.
A hét utolsó napján megismerjük az Egyesült Államok ipari termelésére vonatkozó adatait is. Ha a várthoz képest jelentősebb eltérést mutatnának a számok, azok megmozgathatnák a devizapiacokat, a dolláron keresztül akár a forintot is.
Varga Zoltán többek közt a kedd délelőtt megjelenő német ZEW gazdasági hangulatindexére hívta fel a figyelmet.
Szerdán délelőtt beszédet tart Matolcsy György, az MNB elnöke, majd délután 2 órakor jelenik meg a legutóbbi kamatdöntő ülésről szóló jegyzőkönyv
– jelezte Varga. Nem sokkal később jelenik meg az Egyesült Államokban a decemberi infláció, majd este teszi közzé a Fed a Bézs könyvet.
Regős Gábor szerint az infláció decemberben az előző havi 3,7 százalékról 4,3 százalékra gyorsulhatott, így az éves infláció 3,7 százalékot tehetett ki. Míg tehát decemberben az infláció kilépett a jegybanki célsávból, az éves átlag a cél fölött, de a célsávon belül alakult. A decemberre várható gyorsulás több tényezőre vezethető vissza:
„A hazai fizetőeszköz gyengülése több lépésben jelenik meg az árakban, és várhatóan jelentősebben befolyásolja majd a 2025-ös inflációt is” – vetítette előre a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Az inflációs adat a monetáris politikára várhatóan csak csekély hatást gyakorolhat, hiszen kamatcsökkentés a mostani árfolyam mellett szóba sem kerülhet, a szigorítást pedig a jegybank igyekszik elkerülni.
Aminek jelentősebb árfolyammozgató hatása lehet, az a szerdán megjelenő amerikai inflációs adat – kiegészülve a szintén aznap napvilágot látó reálbéradatokkal, illetve az előző napi termelői áradatokkal
– véli Regős. Emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokban az infláció bár nem magas, de az előző hónapokban némileg emelkedett – novemberben 2,6 százalékról 2,7 százalékra, tehát meghaladja a jegybanki célt, és távolodik attól. A mostani adat befolyásolhatja a piaci kamatvárakozásokat, ezáltal erősítve vagy gyengítve a dollárt az euróval szemben, ami a forint árfolyamára is hatással lehet.
A jövő héten két régiós jegybank is dönt az irányadó rátájáról:
„Egyik esetben sem számítok kamatcsökkentésre – bár kérdés, hogy a lengyeleknél a nagyon erős zloty miként hat a döntésre –, így nem nő a forint kamatelőnye, azaz ebből az irányból nem számítunk a héten erősítő hatásra” – jelezte Regős.
A szakértő szerint a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a forint a következő hetekben a 410–415-ös árfolyamsávban marad az euróval szemben.
Természetesen ennél kedvezőbb lenne egy erősebb forintárfolyam, de 405 alatti erősödésre rövid távon nem számítok. A további gyengülést nem lehet kizárni, de a 420-as szint vélhetően ebben az esetben is megfogná az árfolyamot.
Varga Zoltán arra számít, hogy a következő hetekben euró-forint árfolyamában jelenleg a 410–417-es tartomány látszik bejárhatónak, míg a dollár-forint árfolyamában a 395–410-es tartomány.
A héten mind az olaj, mind a gáz árában egyértelmű változás következett be. A Brent típusú kőolaj ára a hetet a 76–77 dollár közötti szinten nyitotta, majd a hét nagyobbik részében e körül ingadozott.
Pénteken azonban növekedés következett be az árban, mely így megközelítette a 80 dollárt
– jelezte Regős, aki szerint az áremelkedés több tényezőre vezethető vissza: az erős kínai kereslet, a csökkenő amerikai készletek, illetve az Iránnal és Oroszországgal szembeni esetleges újabb szankciók kínálatcsökkenő hatásai.
A gáz árában a héten csökkenés következett be: míg hétfőn még az 50 euró körüli szint volt jellemző, addig pénteken már „csak” 44 eurót kértek el egy MWh-ért. A csökkenés oka a piac megnyugvása.
„Az, hogy Ukrajna január 1-jétől nem engedi át az orosz gázt, okozott némi felfordulást a piacon, de azóta nyilvánvalóvá vált, hogy egyelőre, még ha drágábban is, de az európai országok erre a télre rendelkeznek elegendő gázzal, így a piac némileg megnyugodott: ha nem is tért vissza a korábbi ár, de jelentősen csökkent rövid távon a további árnövekedés kockázata” – magyarázta a szakértő. Korábban megvizsgáltuk, ki veszítheti a legnagyobbat a gázcsapok elzárásával, és ki nyerhet rajta.
A BUX-index is jól teljesített a héten: míg hétfőn 79 800 pont alatt nyitott, pénteken volt, hogy az árfolyam a 82 ezret is megközelítette –
a 81948 pont egyben historikus maximumot is jelent az index számára.
Szintén növekvő trend és historikus rekord jellemezte a héten az OTP-t és a Magyar Telekomot, míg a Mol és a Richter árfolyama alig változott a hét végére a hét elejéhez képest. Varga Zoltán megerősítette, hogy új történelmi csúcsot állított be a BUX-index az OTP és a Magyar Telekom árfolyamemelkedésének köszönhetően.
(Borítókép: Németh Emília / Index)