Nagy Márton irányításával összeolvad a Nemzetgazdasági Minisztérium a Pénzügyminisztériummal. A lépéssel az a találgatás kapott szárnyra, hogy a jövőben lazulhat a költségvetési fegyelem. Ám Orbán Viktor miniszterelnök egyértelmű üzenetet küldött: a büdzsé nem szállhat el. Közben kiderült, hogy az államháztartás hogyan zárja a tavalyi évet. Ha csak 2023-hoz viszonyítjuk a 2024-es változásokat, akkor elmondható, javult az egyensúly.
December végéig az államháztartás központi alrendszere 4095,8 milliárd forintos hiánnyal zárt, ezen belül a központi költségvetés 4003,9 milliárd forintos hiánnyal – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatásából. Mivel októberben a kormány megemelte az éves pénzforgalmi hiánytervet 4790 milliárd forintra, a költségvetés jobban teljesített. Azonban, ha a korábbi, eredetileg benyújtott költségvetéshez viszonyítjuk, akkor jelentős (160 százalék) túlköltekezés látható.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az Indexnek ezt úgy összegezte, ha eltekintünk attól, mik voltak az eredeti költségvetési tervek 2024-re vonatkozóan és csak 2023-hoz viszonyítjuk a változásokat, akkor elmondható, hogy javult a költségvetés egyensúlya. Ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy a legfontosabb választ még nem kaptuk meg a kormánytól: mekkora lehetett 2024-ben az elsődleges egyenleg, a kamatfizetések nélkül számított deficitmutató. Ennek alakulása árul majd el nagyon sokat arról, hogy valójában mekkora javulást hozott a tavalyi év.
A maastrichti hiánymutatót – az utolsó módosítást követően – 4,5 százalékra lőtték be, azonban végül az előzetes jelentések szerint ez nem teljesült, és 4,8 százalék körül lehet. A pontos számot majd a GDP-adatok ismeretében lehet mondani, azonban úgy tűnik, az uniós forrásokhoz való korlátozott hozzáférés már biztosan nyomot hagy a költségvetési mutatókon. „Véleményem szerint ugyanis elsősorban ez állhat a magasabb hivatalos hiány mögött, miközben pénzforgalmi szinten a terveknél jobb volt az egyenleg” – összegezte Virovácz Péter.
A kormány tájékoztatása szerint a központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző évhez viszonyítva 8,7 százalékkal magasabban teljesültek. A kiadások között nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra tavaly 6853,9 milliárd forintot fordítottak, ez 474,2 milliárddal magasabb összeg, mint 2023-ban.
Az összes kiadásból a 13. havi nyugdíj és ellátás kiadási összege 520,2 milliárd forintot tett ki. A Babaváróra 208,3 milliárd forintot költött a kormány 2024-ben, ez 31,3 milliárd forinttal haladja meg a 2023-ban folyósított forrásokat. Ugyanakkor érdemes külön kiemelni két tételt:
A kormány szerint érdemes még kiemelni, hogy tavaly az államháztartás hiánya jelentősen csökkent a 2023. évi 6,7 százalékhoz képest. Illetve beharangozták, hogy a kormány 2025-ben is folytatja az egyensúlyi mutatók javítását: „az idei évre bővülő gazdasági teljesítmény, magas foglalkoztatottság és tovább növekvő bérek mellett csökkenő államadóssággal és 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolunk”.
A Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációja összhangban van Orbán Viktor miniszterelnök szavaival, aki a decemberi nemzetközi sajtótájékoztatóján elmondta, a gazdaságot a költségvetésen keresztül nem lehet élénkíteni, mert az veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást, valamint a kormányfő szerint a magyar gazdaság érdeke, hogy csökkenjen a költségvetési hiány.
Azonban Virovácz Péter felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt években a költségvetési politikának folyamatosan futni kellett a valóság után. Sajnos a magyar gazdaság külső és belső problémák miatt nem volt képes hozni az előzetesen – sőt túlságosan korán – felvázolt makrogazdasági és költségvetési terveket. Érdekes lesz látni, hogy azzal, hogy most nem nyáron, hanem inkább ősszel vagy év vége felé állt össze a költségvetés, sikerült-e stabilabb alapot biztosítani a költségvetési tervnek.
Az elemző szerint már előre kijelenthető, ha 2024 tavaszán vázolták volna fel a 2025. évi költségvetést, akkor az már pár hónap után – látva, hogy a gazdaság váratlanul technikai recesszióba süllyedt – elvesztette volna realitását. Azonban most nagyobb esélyt lát arra, hogy teljesíthető lesz a hiánycél. A hiánytervek teljesülése tekintetében fontos tudni, hogy két terv van:
Így tehát a részletes adatok tartogatnak még izgalmat, ugyanakkor mindenképpen beszédes, hogy míg a január-szeptemberi időszakban 9,7 százalékos növekményről számolt be a Pénzügyminisztérium az adó- és járulékbevételek esetében, az NGM friss tájékoztatójában az év egészére vonatkozóan csupán 8,7 százalékos növekmény szerepel.
Vagyis az elemző szerint vélhetően – ahogy az év egészében, úgy – a negyedik negyedévben ismét jelentősen alulteljesülhettek a bevételek.
Ez összességében előrevetít egy lehetséges negatív meglepetést az év végi GDP-adat esetében. Leginkább tehát a közvetlen adóbevételek teljesültek alul, ami aligha meglepő, hiszen ezek azok, amik leginkább függenek a gazdaság teljesítményétől, a fogyasztás alakulásától.
December derekán az Országgyűlés 125 igen, 56 nem szavazattal, tartózkodás nélkül megszavazta a 2025-ös költségvetést. Varga Mihály pedig november 11-én nyújtotta be a főbb sarokszámok ismertetése mellett a 2025-ös költségvetési törvénytervezetet. Ennek értelmében a kormány 3,4 százalékos növekedés mellett a hiány mértékét 3,7, 2026-ra pedig 2,9 százalékra szeretné mérsékelni. Ezzel egyidejűleg az államadósság GDP-arányos mértékét 72,6 százalékra javítanák.
Az Állami Számvevőszék egyébként jelezte, hogy a kamatkiadásokra vonatkozó tervek abban az esetben megfelelőek, ha az euró árfolyama átlagosan 397,5 forint közelében lesz. Ugyanakkor Virovácz Péter szerint előre nem érdemes temetni a költségvetést, de kétségtelen, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagy eséllyel idén sem sikerül teljesíteni a célokat.
A makrogazdasági pálya, amelyre a költségvetést alapozták, optimista, de nem túlzóan.
Vagyis szerinte nem irreális a költségvetés, de mindenképpen nehezített pályán mozog az NGM a teljesíthetőség kapcsán. A legnagyobb kockázatot továbbra is a bevételi oldalon látni, főleg a közvetlen adóbevételek esetében, miközben az elmúlt években láthattuk, hogy ha nagyon kell, a kiadási oldalt szigorú kontroll alatt tudja tartani a költségvetésért felelős szerv.
„Amennyiben sarokszámokról beszélünk, a hivatalos költségvetési tervezésben ezek forintban kifejezett értékek, így arra a kérdésre, hogy teljesülhetnek-e a sarokszámok, egyértelmű a válasz: nem. Senki nem képes forintra pontosan becsülni a főbb bevételi és kiadási számokat. Amennyiben a pénzforgalmi és uniós hiányszámokról beszélünk, úgy elképzelhető, hogy teljesülnek a célok. De az elképzelhető még nem jelenti azt, hogy meg is történik” – tette hozzá.
Így tehát továbbra is nagyobb esély mutatkozik arra, hogy újból módosítani kelljen a hiánycélt, mint sem. Fontos megjegyezni, a 2024. évi költségvetést sem módosította a kormányzat, kommunikáció szintjén változott a hiánycél. Az azt megalapozó hivatalos dokumentum, a költségvetési törvény nem változott, 2,9 százalékos hiánycélt tartalmaz a mai napig.
Végezetül érdemes kitérni a makrogazdaság „bulvár” területére is, hiszen Varga Mihály már úton van a jegybank élére, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig összeolvadt a Pénzügyminisztériummal – utóbbi esetén már állománygyűlést is tartott a gazdasági miniszter. Nagy Mártonnal kapcsolatban – köszönhetően a korábbi kiszólásainak – nagyon sok elképzelés kering arról, hogy az új rendszerben vajon milyen marad a fiskális fegyelem.
Azonban ezzel kapcsolatban két tényt fontos tisztázni:
Az ING vezető elemzője szerint pedig
nem az a kérdés, hogy mit akar tenni a Nemzetgazdasági Minisztérium, hanem sokkal inkább az, hogy mit engednek a piacok.
Ugyanis a szakértő szerint lehet sok mindent akarni, azonban a nap végén ennek ára lesz. Az ár pedig a nemzetközi befektetői bizalom eróziója, a kötvényhozamok (vagyis az adósságfinanszírozási költségek) emelkedése. Ez önmagában beszűkíti a költségvetés mozgásterét, vagyis a költségvetésért felelős szerv érdeke is bizalom megőrzése, sőt erősítése.
Az már más kérdés, hogy ha a gazdaság folytatja a negatív meglepetések sorozatát – akár külső, akár belső okok miatt –, akkor lehet, hogy nem lesz teljesíthető a hiánycél. Ugyanakkor nagy különbség van aközött, hogy a céltévesztés szándékolt vagy csak egy következmény.
(Borítókép: Nagy Márton és Orbán Viktor. Fotó: Szollár Zsófi, Tövissi Bence / Index)