„A német gazdaság általános gyengélkedésébe illeszkedik a német építőipar visszaesése, ám más iparágaktól eltérően ezen a területen ez kevésbé van kihatással a magyar történésekre” – mondta az Indexnek Koji László, az ÉVOSZ elnöke. A német gyengélkedést kihasználva az építőipari szakszövetség beindítaná hazaihívó programját, ám mivel a magyar építőipar sem a legszebb napjait éli, nincs hová hazacsábítani a szakembereket.
Jelentős kihívások előtt áll a német építőipar 2025-ben – áll az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elemzésében. A magasépítésben változatlanul visszafogott kereslet tapasztalható, a lakásépítésben továbbra is hiányoznak az élénkülést segítő pénzeszközök. A feldolgozóiparban tapasztalható konjunkturális visszaesés pedig egyre nagyobb mértékben hat ki a gazdasági célú magasépítésre.
A lanyha lakásépítési és gazdasági célú magasépítési kereslettel szemben a gazdasági célú mélyépítés terén változatlanul élénk beruházási aktivitás figyelhető meg, köszönhetően az energia- és közlekedési célú környezetvédelemmel összefüggő beruházásoknak. A német építőipar 2024. évi forgalma csaknem 160 milliárd euró, ami nominál értékben 2 százalékos visszaesést jelent, az áremelkedés mintegy 2 százalékos hatását leszámítva pedig reálértékben 4 százalékos csökkenést eredményez.
Az építőipari szakmai szövetségekbe tömörült vállalkozások között készített felmérés szerint a cégek üzleti várakozásai 2025-ben is visszafogottak lesznek, és arra törekednek, hogy valamilyen módon kezeljék az ágazatban jelentkező válságot. A 2025-ös év már az ötödik olyan év lesz, amelyben forgalomcsökkenéssel kell számolni, reál értékben mintegy 2,5 százalékkal.
„Annak ellenére, hogy nagy szükség lenne az újabb építőipari beruházásokra, a megrendelésállomány az építőipar szinte minden szegmensében folyamatosan csökken 2021 óta, a csökkenés reálértéken 13 százalékos volt. A megrendelések elmaradása kihat az építőipari munkavállalók foglalkoztatásának alakulására is” – írja a szakszövetség.
A jelenlegi (immáron lemondott) kormány programjában évi 400 ezer új lakás megépítését irányozták elő. Az ehhez ígért állami támogatások részbeni elmaradásának eredményeként ezt a célt közel sem sikerült elérni. 2024-ben éves szinten mintegy 250 ezer lakás létesítése valósult meg, ami magában is jelentős visszaesés a 2023. évi 294 ezer felépült lakáshoz képest. Az emelkedő építési és finanszírozási költségek változatlanul kedvezőtlenül hatnak a lakásépítési piacra. A megrendelésállomány jelenleg mintegy öt hónapos időszakot fed le, ami azt vetíti előre, hogy 2025-ben a lakásépítési beruházások forgalma mintegy 7 százalékkal csökken.
A gazdasági célú építőipari beruházások területén kettős irányú változás tapasztalható.
Ez az építőipari ágazat reálértékben is pozitív növekedést mutatott, 2024-ben 9 százalékkal növekedett a forgalom, 2025-ben pedig további 4,5 százalékos növekedés várható.
A német építőipar elmúlt évtizedeinek történetében először fordul elő, hogy a gazdasági célú mélyépítés „lekörözi“ a gazdasági célú magasépítés forgalmát.
Az önkormányzati beruházások immár két évtizede negatív nettó-beruházási értékeket mutatnak. Az elmaradt beruházások értéke meghaladja a 186 milliárd eurót. A visszafogott beruházási volument nehezíti az a tény, hogy nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű és beruházásra fordítható közpénz. A 2025-re tervezett előzetes állami és kommunális költségvetési tervek alapján már most megállapítható, hogy az építőipar számára továbbra is kockázati tényező lesz a tervezett projektek megvalósításának elhúzódása. 2024-ben az állami és kommunális beruházások forgalma 47 milliárd euró körül alakul, míg 2025-ben várhatóan stagnál.
Mint ahogy arról többször is beszámoltunk, a magyar kormány az egy-egy gazdasági ágazatban – jellemzően legfőképp az iparban – napvilágra került adat esetében előszeretettel állítja azt párhuzamba a német gazdaság alakulásával. Ezért rákérdeztünk az ÉVOSZ-nál, van némi összefüggés a német és a magyar építőipar gyengélkedése között, ám a német történések ebben az iparágban korántsem gyűrűznek be Magyarországra akkora súllyal, mint egyéb szegmensekben – jelezte lapunknak Koji László, a szövetség elnöke.
Az ÉVOSZ elnöke rámutatott, némi pozitív hozadéka lehetne a német gyengélkedés mögött, hogy a kevesebb munka kevesebb szakembert igényel, ezáltal csökken az „építőipari agyelszívás” Magyarországról.
A német visszaesés ráadásul teret nyithatna az ÉVOSZ szakembereket hazahívni szándékozó programjának, ám ahogy arra Koji László rámutatott, mivel a magyar építőipar sem a legszebb napjait éli, kevés az építés, ezért „nincs hová hazahívni a szakembereket”.
„Az ÉVOSZ várakozásai szerint az építőipar 2024. évi folyó áron számított éves termelési értéke 8500 milliárd forint körül alakul. Ennek mindössze 6 százaléka, körülbelül 500 milliárd forint kötődik az exporthoz, amely jellemzően Ausztriába és Németországba irányul. A német importkitettség már többet nyom a latba, jelentős mennyiségű épületgépészeti berendezést, valamint villanyszereléshez szükséges anyagot vásárolnak a magyar vállalatok Németországból” – mondta Koji László.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)