Kedden látott napvilágot a KSH decemberi, ezzel egyidejűleg a teljes 2024-es évre vonatkozó inflációs adata. A kormány, valamint az MNB által becsültnél is alacsonyabb lett a fogyasztóiár-index. A kormány győzelmet hirdetett az infláció felett, ám az elemzők megjegyezték: épp olyan tételek esetében jellemző az infláció gyorsulása, amelyek jelentősen hatnak az érzékelt inflációra. Idén a gyengén muzsikáló forint, valamint a jövedékiadó-emelések láthatóvá válnak. Míg egyes szakértők szerint egy enyhe felfutást követően idén tovább csökkenhet a pénzromlás mértéke, addig mások úgy látják, idén a tavalyinál gyorsulhat az áremelkedések átlagos üteme.
Ahogy arról az Index beszámolt, a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat 2024 decemberében, 0,5 százalékkal pedig az előző haviakat. Átlagosan 3,7 százalékkal emelkedtek az árak 2024-ben az előző évhez képest.
Ahogy az a makrogazdasági adatközléseknél megszokott, számos elemzőház kommentálta az adatokat.
„Ismét kellemetlen meglepetést okozott az infláció. A KSH decemberre vonatkozó inflációs adatközlése a várakozásokhoz képest nagyobb mértékben gyorsuló áremelkedésről számolt be. Az infláció erősödése részben az átlagos árszint havi alapú magas, 0,5 százalékos emelkedéséből és a tavalyi évi alacsony bázisból adódott. A havi átárazás egyébként megfelelt az ING Bank várakozásának” – közölte Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
A részletek alapján az erős egyhavi átárazás egyik fontos forrása az élelmiszerek további drágulása volt. Ugyanakkor az előző hónapokhoz képest már mérsékeltebb volt az áremelkedés. Komolyabb meglepetést jelent azonban, hogy a szeszes italok, dohányáruk esetében 0,5 százalékos áremelkedést regisztrált a statisztikai hivatal. Ami novemberben elmaradt, az azonban megérkezett decemberre: a forint újabb jelentős gyengülése decemberre gyűrűzött be a tartós fogyasztási cikkek árába. Ezzel pedig az év legerősebb egyhavi átárazását (0,6 százalék) mérte a KSH – mutatott rá Virovácz Péter.
Az előző évhez képest valamelyest enyhébb időjárást hozó december ugyanakkor nem hagyott nyomot a háztartási energia árában. Sőt, itt bőven a várakozások felett drágult az átlagos számlaérték. Nem meglepő módon az egyik legmarkánsabb inflációs tétel ismét az üzemanyagok drágulása volt, hiszen itt 2,2 százalékkal emelkedett az átlagár novemberhez képest. A szolgáltatások ugyanakkor az év végén megszokott átárazásnál valamivel enyhébb változást hoztak. Azonban jelentősen drágult ezen csoportban a közlekedési szolgáltatás és a lakbér.
Ami az éves bázisú indexeket illeti, az infláció 0,9 százalékpontos gyorsulásához a szolgáltatásokon kívül (ahol enyhén mérséklődött az árnyomás) minden más tétel hozzájárult. Legnagyobb mértékben az üzemanyagok drágulása húzta fel az év/év inflációt. Ez felelős a gyorsulás közel kétharmadáért – hangsúlyozta Virovácz Péter. Ugyanakkor az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is markánsnak nevezhető hozzájárulás szempontjából. Így összességében továbbra is megállapítható, hogy
pont olyan tételek esetében jellemző az infláció gyorsulása (élelmiszer, üzemanyag, lakbér), amelyek jelentősen hatnak az érzékelt inflációra. Tehát nem elég, hogy már maga a hivatalos mutató is érdemben gyorsul, de az érzékelt infláció ezt a hatást felnagyítja
– mondta.
Ami 2024 egészét illeti, a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal növekedtek, ami nemcsak az előző évhez képest jelent érdemi javulást, de a 2024-es év elején felvázolt várakozásokhoz képest is kedvezőbb lett. „Azonban üröm az örömben, hogy ez kéz a kézben járt a magyar gazdaság újabb rendkívül gyenge, a várakozásokat messze alulmúló teljesítményével” – jelezte az ING elemzője.
Előre tekintve 2025-re, vélhetően egy meglehetősen hullámzó évünk lesz. Az inflációs ráta 3,7 és 5,1 százalék között ingadozhat az év folyamán, miközben az átlag az ING Bank legfrissebb prognózisa szerint 4,2 százalék körül alakulhat.
Mindez tehát azt jelenti, hogy a tavalyi évhez képest gyorsulhat az áremelkedés átlagos üteme. A forint gyengülése, a globális nyersanyagárak feljebb mozdulása, a gazdaságpolitikai intézkedések (adóemelések) és a magas béremelkedés együttesen okozhatják, hogy az infláció az MNB toleranciasávján kívül alakulhat átlagban
– vázolta Virovácz Péter.
Hozzátette: a magyar monetáris politika szempontjából inkább kedvezőtlen adatközlésről beszélhetünk a decemberi infláció képében. De nem elsősorban a fő mutató, hanem sokkal inkább a maginfláció emelkedése miatt. Főként az árfolyam gyengülése jelenhetett meg itt, ami mindenképpen további óvatosságra kell intse a monetáris politikai döntéshozókat. Különös tekintettel arra, hogy a forint még mindig meglehetősen sérülékeny, a következő hónapok eseményei pedig további gyengülést hozhatnak. Ráadásul az érzékelt infláció miatt az inflációs várakozások is folytathatták az emelkedést, ami szintén kedvezőtlen folyamat. Mindezek alapján aligha nyílik esély rövid távon a kamatvágás újraindítására.
Decemberben az elemzői várakozásoknál magasabban, 4,6 százalékon alakult az éves áremelkedési ütem, miközben havi bázison 0,5 százalékkal nőttek az árak. A tavalyi éves infláció ezzel 3,7 százalékot tett ki, vagyis éves átlagban a jegybanki toleranciasávon belül maradt. Viszonyításképpen az elemzői konszenzus 2024 elején 5 százalékhoz közeli éves áremelkedést jelzett előre az év elején – közölte az adatokra reagálva a Makronóm Intézet vezető elemzője.
Molnár Dániel szerint a decemberi inflációt két termékcsoport húzta felfelé: az élelmiszerek, illetve a szolgáltatások. Előbbi esetében 5,4 százalékkal nőttek az árak, ebben nagyobb szerepe a tavalyi gyengébb mezőgazdasági termésnek volt. A szolgáltatások esetében 6,8 százalékos átlagos áremelkedést regisztrált a KSH, ami ugyanakkor lassulást jelent a megelőző hónapokhoz képest. „Ebben a főcsoportban az év eleji átárazások szerepét kell kiemelni, amelynek nyomán az áremelkedés itt a többi termékcsoporttal szemben sokkal ragadósabbá vált, a korábbi inflációs sokk hatása itt csak lassabban futott ki, bár hozzá kell tenni, hogy a december havi átárazás mértéke is kismértékben erősebb volt a historikusnál” – mondta a közgazdász.
A vártnál magasabb inflációban az játszotta a legnagyobb szerepet, hogy a ruházkodási cikkek, a tartós fogyasztási cikkek, illetve a háztartási energia, fűtés esetében is a historikusan jellemzőnél magasabb volt a havi átárazás mértéke. Előbbi két termékcsoport esetében az erősödő kereslet hatása, illetve a forint árfolyamának gyengülése jelenhetett meg az adatokban. A háztartási energia, fűtés esetében pedig a hideg időjárás miatti magasabb fogyasztásnak lehetett szerepe a vártnál gyorsabb áremelkedésben.
Molnár Dániel rámutatott: az idei év kapcsán ismételten az év eleji átárazások szerepét kell kiemelni. A vállalatok egy jelentős része csak évente egyszer, jellemzően az év elején módosítja árait,
2024-ben is az év első 3 hónapjának árváltozásai feleltek az egész éves infláció közel feléért.
„A gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságok visszafoghatják az áremelési hajlandóságot, miközben a gyengébb forintárfolyam vagy az üzemanyagárak növekedésének hatása fokozottan megjelenhet az árazási döntésekben. Más hatások, mint például a tavalyi év eleji, a szolgáltatószektor több területét érintő, visszatekintő, inflációkövető árazási gyakorlat hatása viszont kifut majd. Erre tekintettel arra számítunk, hogy januárban még minimális gyorsulást mutathat az infláció üteme, azonban azt követően ismét lassulhat a pénzromlás. Az inflációs célt az áremelkedési ütem előrejelzésünk szerint az őszi hónapokban közelítheti majd meg ismét, miközben éves átlagban is lassulást mutathat az infláció” – vázolta az elemző.
A decemberi inflációs érték meghaladta az elemzői konszenzust. Kedvezőtlen, hogy a maginfláció havi szinten emelkedett, éves összehasonlításban pedig 4,7 százalékra gyorsult. Ezzel 2024-ben az éves átlagos infláció 3,7, az éves átlagos maginfláció pedig 4,6 százalékon alakult – jelezte Nagy János, az Erste Bank vezető elemzője.
„A headline inflációs szám a következő hónapokban még a célsávon kívül ragadhat. Az infláció további alakulása szempontjából kedvező hír a szolgáltatásinfláció lassulása, ami növelheti a bizalmat a dezinflációs folyamatok fenntarthatóságában. Az árfolyam elmúlt időszakban tapasztalt gyengélkedése az üzemanyagok és az élelmiszerek után már az ipari termékeket is elérte decemberben, és a begyűrűződés folytatódhat az idei év elején. Az élénkülő fogyasztás mindemellett ismét teret engedhet az átárazásoknak. Ezek eredményeként 4 százalék felett lehet majd az idei éves átlagos fogyasztóiárindex-bővülés. Az árdinamika előrevetíthető alakulása rövid távon nem enged teret a kamatkondíciók lazítására” – mondta az elemző.
A novemberi 3,7 százalékos év/év alapú áremelkedést követően decemberben 4,6 százalékkal emelkedtek átlagosan a fogyasztói árak idehaza, az adat megfelelt a várakozásunknak, azonban magasabban alakult a piaci konszenzusnál (4,4 százalék). Az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal nőttek az árak, mi is ezzel számoltunk. Az éves maginfláció 4,4-ről 4,7 százalékra emelkedett decemberben, ami kissé magasabb, mint amivel kalkuláltunk, és erősödő inflációs nyomást jelez. 2024-ben átlagosan 3,7 százalékkal emelkedtek az árak az előző évhez képest, a várakozásoknak megfelelően – áll az MBH Bank elemzői kommentárjában.
A havi árváltozás részletei alapján a fogyasztói kosárban 30 százalékot meghaladó súlyú élelmiszerek főcsoportnál 0,5 százalékkal emelkedtek az árak, a megelőző hónapban látott 0,9 százalékos bővülést követően mi magasabb árváltozást becsültünk. Az üzemanyagárak 2,2 százalékkal emelkedtek decemberben, ami közel volt a várakozásunkhoz. A járműüzemanyagokat is tartalmazó, 19 százalékos súlyú egyéb cikkek főcsoportnál a novemberi 0,8 százalékos bővülés után 0,9 százalékos áremelkedést láthattunk. A háztartási energiaárak 1,7 százalékkal drágultak, a várt felett, 0,5 százalékkal kellett többet fizetni a szeszes italokért és a dohánytermékekért. A ruházkodási cikkek áremelkedése 0,9-ről 0,1 százalékra jött le, a szolgáltatások díja átlagosan 0,4 százalékkal emelkedett, az üdülési szolgáltatások ára 0,1 százalékkal mérséklődött. A tartós fogyasztási cikkekért 0,6 százalékkal kellett többet fizetni, ilyen mértékű emelkedést utoljára 2023 elején láthattunk, a forint gyengülése is megjelent az árakban.
A decemberi adat emelkedéséhez a bázishatás is hozzájárult, hiszen tavaly decemberben kisebb mértékben csökkentek az árak havi összevetésben. Előre tekintve, az infláció januárban éves szinten a decemberihez hasonló szinten lehet majd: az év első hónapjában a jövedékiadó-emelések hatása is láthatóvá válik, emellett továbbra is megmutatkozhat a forint gyengülése is. Ezt követően azonban az éves index újra csökkenhet, márciusra pedig újra a toleranciasávba, azaz 4 százalék alá eshet vissza. Tehát a toleranciasávból való kilépés várhatóan csak átmeneti jelenség lesz. Az erősebb inflációs nyomás ellenére a munkaerőpiacon az elmúlt hónapokban további oldódást tapasztaltunk, ami az inflációt hűti, emiatt azzal számolunk, hogy 2025-ben összességében a toleranciasáv teteje körül alakulhat az éves átlagos infláció
– jelezték az MBH szakértői.