Éves és havi viszonylatban is nőttek a fogyasztói árak decemberben a KSH friss adatközlése szerint, amelyből az is kiderül, mekkora volt az éves átlagos infláció 2024-ben. A kormány, valamint az MNB által becsültnél is alacsonyabb lett a fogyasztóiár-index. A kormányzati kommunikáció közölte, a kormány teljesítette vállalását, és letörte a inflációt. Elemzők szerint egy enyhe felfutást követően idén tovább csökkenhet a pénzromlás mértéke.
A fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat 2024 decemberében, 0,5 százalékkal pedig az előző havikat. Átlagosan 3,7 százalékkal emelkedtek az árak 2024-ben az előző évhez képest.
A fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal növekedtek 2024. decemberben havi bázison. Novemberhez képest
az élelmiszerek átlagosan 0,4 százalékkal drágultak, ezen belül a tojás 10,7, a vaj, vajkrém 6,9, a gyümölcs- és zöldséglé 4,4, a tej 3,6, a tejtermékek 3,2, az étolaj 2,9 százalékkal többe, a liszt 4,4, a csokoládé, kakaó 3,0, a párizsi, kolbász 2,4, a száraztészta 1,5, a cukor 0,8 százalékkal kevesebbe került. A járműüzemanyagok ára 2,2 százalékkal nőtt.
A háztartási energiáért átlagosan 1,7 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gázért 3,3, a palackos gázért 2,2 százalékkal. A szolgáltatások díja átlagosan 0,4 százalékkal nőtt, ezen belül a lakbér 2,0 százalékkal többe került.
Ami az éves bázison történő változást illeti, 2023 decemberéhez képest a tavalyi utolsó hónapban
az élelmiszerek ára 5,4 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 36,2, a tojásé 21,9, a tejé 19,5, a gyümölcs- és zöldségléé 17,3, a vaj, vajkrémé 16,4, az étolajé 13,7, a csokoládé és kakaóé 9,9, az éttermi étkezésé 7,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 5,5 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 7,1, a párizsi, kolbász 3,4, a margariné 3,0, a cukoré 2,6 százalékkal csökkent.
A szolgáltatások 6,8 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 12,6, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, az autópályadíj, gépjármű-kölcsönzés, parkolás 10,4, a sport- és múzeumi belépők 9,4, a lakásjavítás és -karbantartás 8,9, a testápolási szolgáltatások 8,7, a társasházi közös költség 8,4, az üdülési szolgáltatás 7,1 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 4,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,5 százalékkal. A háztartási energiáért 0,5, ezen belül a vezetékes gázért 0,4 százalékkal kevesebbet, az elektromos energiáért 0,3 százalékkal többet kellett fizetni. A tartós fogyasztási cikkek 0,6 százalékkal drágultak, ezen belül az ékszerek 15,3, az új személygépkocsik 5,3, a szobabútorok 2,7 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 4,8 százalékkal kevesebbe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 3,1, a járműüzemanyagok 8,3 százalékkal drágultak.
2024-ben 2023-hoz képest
a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal nőttek.
Legnagyobb mértékben a szolgáltatások drágultak: 8,9 százalékkal. Az élelmiszerek ára 2,8, a szeszes italok, dohányáruké 4,4, a ruházkodási cikkeké 4,2, az egyéb cikkeké 1,7 százalékkal emelkedett. A háztartási energiáért 4,6, a tartós fogyasztási cikkekért 0,9 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 3,7 százalékkal nőttek.
A 3,7 százalékos éves átlagos fogyasztóiár-emelkedés jobb a vártnál. A Pénzügyminisztérium a 2024-es költségvetésben 6 százalékos, míg a 2023 decemberében nyilvánosságra hozott Makrogazdasági és költségvetési előrejelzés 2023–2027 című kiadványában 5,2 százalékos inflációval kalkulált. A kormány a 2024 áprilisában közzétett konvergenciaprogramban már 4 százalék feletti éves inflációval számolt, hozzátéve, hogy 2025 végétől az infláció a jegybanki célértéknek megfelelő 3 százalék lehet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2023. decemberi inflációs jelentésében 4,0–5,5 százalék közötti inflációval számolt, míg az előző hónapban közzétett jelentésben már 3,6–3,7 százalékkal kalkuláltak, ami be is jött.
Decemberben az elemzői várakozásoknál magasabban, 4,6 százalékon alakult az éves áremelkedési ütem, miközben havi bázison 0,5 százalékkal nőttek az árak. A tavalyi éves infláció ezzel 3,7 százalékot tett ki, vagyis éves átlagban a jegybanki toleranciasávon belül maradt. Viszonyításképpen az elemzői konszenzus 2024 elején 5 százalékhoz közeli éves áremelkedést jelzett előre az év elején – közölte az adatokra reagálva a Makronóm Intézet vezető elemzője.
Molnár Dániel szerint a decemberi inflációt két termékcsoport húzta felfelé: az élelmiszerek, illetve a szolgáltatások. Előbbi esetében 5,4 százalékkal nőttek az árak, ebben nagyobb szerepe a tavalyi gyengébb mezőgazdasági termésnek volt. A szolgáltatások esetében 6,8 százalékos átlagos áremelkedést regisztrált a KSH, amely ugyanakkor lassulást jelent a megelőző hónapokhoz képest. „Ebben a főcsoportban az év eleji átárazások szerepét kell kiemelni, amelynek nyomán az áremelkedés itt a többi termékcsoporttal szemben sokkal ragadósabbá vált, a korábbi inflációs sokk hatása itt csak lassabban futott ki, bár hozzá kell tenni, hogy a december havi átárazás mértéke is kismértékben erősebb volt a historikusnál” – mondta a közgazdász.
A vártnál magasabb inflációban az játszotta a legnagyobb szerepet, hogy a ruházkodási cikkek, a tartós fogyasztási cikkek, illetve a háztartási energia, fűtés esetében is a historikusan jellemzőnél magasabb volt a havi átárazás mértéke. Előbbi két termékcsoport esetében az erősödő kereslet hatása, illetve a forint árfolyamának gyengülése jelenhetett meg az adatokban. A háztartási energia, fűtés esetében pedig a hideg időjárás miatti magasabb fogyasztásnak lehetett szerepe a vártnál gyorsabb áremelkedésben.
Molnár Dániel rámutatott: az idei év kapcsán ismételten az év eleji átárazások szerepét kell kiemelni. A vállalatok egy jelentős része csak évente egyszer, jellemzően az év elején módosítja árait,
2024-ben is az év első 3 hónapjának árváltozásai feleltek az egész éves infláció közel feléért.
„A gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságok visszafoghatják az áremelési hajlandóságot, miközben a gyengébb forintárfolyam vagy az üzemanyagárak növekedésének hatása fokozottan megjelenhet az árazási döntésekben. Más hatások, mint például a tavalyi év eleji, a szolgáltatószektor több területét érintő, visszatekintő, inflációkövető árazási gyakorlat hatása viszont kifut majd. Erre tekintettel arra számítunk, hogy januárban még minimális gyorsulást mutathat az infláció üteme, azonban azt követően ismét lassulhat a pénzromlás. Az inflációs célt az áremelkedési ütem előrejelzésünk szerint az őszi hónapokban közelítheti majd meg ismét, miközben éves átlagban is lassulást mutathat az infláció” – vázolta az elemző.
A kormány teljesítette vállalását, 2023-ban letörte, 2024-ben pedig alacsony szinten tartotta a háború és az energiaválság következtében megnövekedett inflációt. Az intézkedések eredményeképpen 2024-ben az infláció 3,7 százalékra csökkent, 2025-ben még tovább, 3,2 százalékos szintre mérséklődik – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az előzetes kormányzati jelzésekkel és a piaci várakozásokkal összhangban az infláció mértéke a tavalyi év végén enyhe emelkedést mutatott, amely átmeneti és bázishatásokból ered – tette hozzá az NGM.
„A kormány a családok védelme, az infláció alacsony szinten tartása, valamint a tisztességes kiskereskedelmi verseny biztosítása érdekében változatlanul fenntartja az olyan intézkedéseit, mint az online árfigyelő rendszer. Az infláció letörésének köszönhetően több mint egy éve folyamatosan nő a bérek vásárlóereje, melynek hatására láthatóan kezd visszaállni a lakosság bizalma: dinamikusan bővül a kiskereskedelmi forgalom és a hazai turizmus 2024-ben újabb rekordévet zárt” – fogalmazott a tárca.