„A hitelt igénylők több mint fele az önerőnél nagyobb hitelt igényelt 2024 szeptemberében, sőt harmaduk az ingatlan értékének 70 százalékánál nagyobb kölcsönt vett fel” – mutatott rá Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakáshitelezéssel kapcsolatos adatsorának elemzésekor.
Gergely Péter pénzügyi szakértő szerint a lakáshitelt felvevők között egy év alatt 43,6 százalékról csaknem 55 százalékra nőtt azon ügyfelek száma, akik a vágyott lakás megvásárlását több mint 50 százalékban hitel felvételével oldották meg. Ez azt jelenti, hogy a 2024 szeptemberében folyósított 5943 lakáshitelből 3253 esetben a kölcsön összege meghaladta az ingatlan értékének 50 százalékát.
A szakértő szerint még beszédesebb, hogy a tavaly szeptemberben folyósított 113,95 milliárd forintnyi lakáshitel több mint kétharmadánál (66,9 százalék) a szerződésben a hitelfedezeti mutató (hfm/ltv) 50 százaléknál magasabb volt.
Gergely Péter elemzésében rámutat, ez az arány nem ördögtől való – az MNB a korábbi hitelfékszabályok szerint a megvásárolni akart ingatlan értékének 80 százalékáig engedte megterhelni kölcsönnel az ingatlanokat –, ám az ügyfelek józansága az elmúlt években ennél kisebb értékű ingatlanterheltség mellett felvett hitelekkel járt.
Ugyanakkor a szakértő szerint figyelmeztető, hogy az ingatlan értékének 70 százalékát meghaladó mértékben eladósodó ügyfelek száma egy év alatt több mint 50 százalékkal, 18,3 százalékról 28,6 százalékra nőtt.
Gergely Péter úgy véli, ezt csak kisebb mértékben magyarázza az a változás, amely 2024 januárjától lehetővé tette a 41 év alatti fiataloknak, hogy akár 10 százalékos önerővel is vehessenek fel lakáshitelt – hiszen 2024 szeptemberében az ő általuk felvett, 90 százalékos vagy afeletti ltv-mutatóval bíró hitelek darabszáma az összes lakáskölcsön 3,05, összege pedig a teljes folyósított összeg 4,25 százalékát tette ki.
Meglátása szerint a növekvő szintű eladósodás inkább annak köszönhető, hogy az ingatlanárak emelkedése miatt komolyabban a zsebbe kell nyúlni az embereknek, ugyan az elmúlt hónapokat reálbér-emelkedés jellemezte, a többletjövedelem még nem pótolta azokat a családi tartalékokat, amelyeket a háztartások a megugró infláció miatt feléltek 2022–2023-ban.
A szakértő szerint ettől az évtől a magasabb hitelfedezeti mutatóval bíró hitelek további növekedése várható. „Egyrészt a 10 százalékos önerővel hitelezhető családok köre januártól a környezetbarát, modern, zöldlakásokat vásárló ügyfelekkel bővült, akik életkori korlát nélkül igényelhetnek így kölcsönt – márpedig az újonnan épített ingatlanok döntő része finanszírozható lesz zöldhitelből” – magyarázta Gergely Péter, ugyanakkor hozzátette: az elemzők az ingatlanárak további növekedését prognosztizálják, amivel még egy komoly reálbér-emelkedés sem tud lépést tartani, így a hiteligény tovább nő.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)