Továbbra sincs jó formában az építőipar, amit a KSH friss adatközlése is visszaigazolt. Az építési vállalkozók szakszövetségének elnöke korábban jelezte az Indexnek: az építőiparban vannak tartalékok, és tűkön ülve várják a munkákat, a fellendülés azonban odébb van. Az előrejelzések szerint az állami ösztönzőprogramok 2025 második felében válhatnak igazán termőre.
A nyers adatok szerint 1,7 százalékkal elmaradt az építőipari termelés volumene 2024 novemberében az egy évvel korábbitól – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,0 százalékkal elmaradt az októberitől.
Az építőipari termelés volumene 0,5 százalékkal bővült 2024 első tizenegy hónapjában az előző év azonos időszakához mérten.
Az építőipar termelési volumene tavaly novemberben 1,7 százalékkal maradt el a megelőző évi szintjétől, miközben havi alapon 2,0 százalékkal csökkent. Ez utóbbi adat, hasonlóan az iparhoz, az októberi kiemelkedő, 4,6 százalékos bővülés korrekcióját is jelenti egyben, illetve rámutat az ágazat termelésének volatilitására – mondta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője.
Az építőipar két főcsoportja novemberben is merőben eltérő képet mutatott, az egyéb építmények építése 8,2 százalékkal bővült, és itt a havi index is kismértékű növekedést jelez. Ebbe a csoportba nagyobb részben olyan projektek tartoznak, amelyek a költségvetési szférához kötődnek, például utak, vasutak, hidak, vezetékek építése. A főcsoport kilátásai összességében pozitívak, bár október után novemberben is jelentősen, kevesebb mint felére csökkent az új szerződések volumene, a hó végi rendelésállomány még ezzel együtt is 26,7 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
Az épületek építése esetében a termelési volumen 9,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, miközben havi alapon is érdemi, 5,7 százalékos zsugorodást regisztrált a KSH. Az épületek építése nagyobb részben a vállalati szférához kötődött, a gyengébb teljesítmény így leginkább a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságnak tudható be, amely visszafogja a vállalatok beruházási hajlandóságát és kivárásra ösztönzi őket – mutatott rá az elemző. Ezt tükrözi vissza, hogy az új rendelések volumene itt is jelentősen, több mint harmadával csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A főcsoport rendelésállománya azonban még ezzel együtt is csak 2,1 százalékkal maradt el a 2023. novemberitől.
„Az építőipar teljesítménye kapcsán az idei évben a vállalati beruházások lesznek döntőek. Kormányzati oldalról jelentős kereslet, elsősorban az útépítések terén jelentkezik majd, amely már a szerződésadatokban is megjelenik, miközben lakossági oldalról is érdemben fokozódhat az igény lakásépítések és -felújítások végrehajtására, amelyet a kormányzati intézkedések is ösztönöznek, úgy keresleti, mint kínálati oldalról. A kérdés, hogy a vállalati oldalon mennyire oldódik majd az óvatosság, mennyire mernek majd a döntéshozók beruházásokba belevágni. Ennek kapcsán, habár a Demján Sándor Program elemei támogatják a kkv-szektor fejlesztéseit a szűk keresztmetszet továbbra is a külső kereslet alakulása jelenti. Javuló kilátások esetén az építőipari rendelések is érdemben felfuthatnak, amely a beszállítókon keresztül a feldolgozóipar több ágában is keresletet generálna” – vázolta Molnár Dániel.
Az építőipari szakszövetség (ÉVOSZ) elnöke nemrég úgy fogalmazott az Indexnek: az építőipari kapacitások csőre vannak töltve, a fellendülésre azonban még várni kell. Bár a kormány idén a magyar gazdaság bővülésére számít, Koji László előrejelzése szerint 2025 sem az építőipar éve lesz, legalább is az első fél évben biztosan nem. Az elnök ezt a kijelentést arra alapozza, hogy
a kormány által sok milliárd forint értékben befagyasztott állami beruházások esetében nem csak a kivitelezést állította le, az előkészítő, tervezési szakasz is parkolópályára került.
Márpedig ez a folyamat körülbelül fél évet vesz igénybe, így amennyiben ez januártól be is indul, a kivitelezési szakasz csak a második fél évtől veszi kezdetét.
A KSH-adatokkal kapcsolatban elmondta: a havi bontás helyett célszerű inkább féléves időszakban vizsgálni az építésgazdaság trendjeit, ilyen távon ugyanis már mélyrehatóbb következtetéseket is le lehet vonni.
Az ÉVOSZ a napokban kiadott egy elemzést a német építőipar teljesítményéről, amely szintén nem túl veretes az elmúlt időszakot vizsgálva. „A német gazdaság általános gyengélkedésébe illeszkedik a német építőipar visszaesése, ám más iparágaktól eltérően ezen a területen ez kevésbé van kihatással a magyar történésekre” – mondta Koji László. A német gyengélkedést kihasználva az építőipari szakszövetség beindítaná hazahívó programját, ám mivel a magyar építőipar sem a legszebb napjait éli, nincs hová hazacsábítani a szakembereket.
„Bár a KSH ma megjelent építőipari adataiból a kis súly miatt ez nem látszik, van egy olyan szegmense a magyar építőiparnak, ahol néhány hónapja biztató adatok rajzolódnak ki az építőanyag-forgalomból” – mondta az adatokra reagálva Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ (Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége) Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke. Az új építésű családi házakról és kisebb méretű társasházak építéséről van szó, amik nem jelentenek komoly volument a magyar építőiparban, de egy igen széles mikro-, kis és középvállalkozói körnek adnak munkát – jelezte.
A fellendülést ezen a téren az mutatja, hogy az építőanyagok kiskereskedelmi fogalmán belül az új épületek kezdéséhez szükséges szerkezetépítés árucsoportban (idetartoznak a falazóelemek, téglák, födémszerkezetek) 2024-ben mennyiségi alapon 25,5 százalékkal nőtt a forgalom 2023-hoz képest. „Ezen belül decemberben a falazóanyagok forgalma már 58,7 százalékkal volt nagyobb, mint 2023 decemberében, és ez főként a társasházépítéseknek köszönhető” – mondta Juhász Attila. Hozzátette: az építkezők jól választották meg a belépési pontot, mert ugyanebben az időszakban értékalapon csak 12,6 százalékkal nőtt a forgalom, mivel az árak több mint 10 százalékkal csökkentek 2023-hoz képest.
Juhász Attila szerint fontos tanulság lesz 2025-ben, hogy a magyar lakosság a beruházási döntéseiben mennyire érzékeny a különböző támogatási programokra. Jó példa, mutatják ezt a hőszigetelőanyagok forgalmában mutatkozó különbségek: a szálas anyagok mennyiségében 23 százalékos mennyiségi felfutást idéztek elő az ingyenes födémszigetelési programok, miközben a homlokzati szigetelésben használt habok kereslete alig 2 százalékkal emelkedett. Ez a szolid növekedés is az állami szerepvállalás eredménye: a 2024-ben beharangozott, vagy el is indult támogatások miatt a lakosság kivárt a beruházásokkal, vagy csak idén jut el a megvalósítási szakaszba.
Ezek, és a 2025-ben induló otthonfelújítási program, illetőleg a lakásvásárlásra és felújításra megnyitott források (nyugdíjpénztári megtakarítás, vidéki otthonfelújítás, Szép-kártya stb.) miatt 2025 második felében a lakásépítési, -bővítési és -korszerűsítési piacon érdemi felfutásra számíthatunk
– jelezte Juhász Attila.