Hiánypótló lehetőséget kapnak tavasszal a magyar startupok, ráadásul kéz a kézben a privát piaci befektetőkkel. Egy egyedülálló szakmai összefogással az európai startupparadicsom, Észtország trónfosztására készülhet Magyarország?
„Játsszunk el a gondolattal: tegyük fel, hogy Magyarország és annak teljes startup-ökoszisztémája a termék, neked pedig rövid, lényegre törő prezentációval kell eladnod mindezt a befektetőknek mint leendő jövedelmező üzletet” – hangzott el a feladvány egy szerdai sajtótájékoztatón a top magyar befektetési alapok vezetőinek. A rendezvényt annak apropóján hívták össze a szakma kulcsszereplőinek részvételével, hogy beharangozzák a budapesti Zero One Hundred Emerging Europe-ot, a 2025-ös üzleti év egyik legfontosabb startup innovációs konferenciáját.
Lássuk is, hogy a május 14–16. között, a Magyar Zene Házában megrendezésre kerülő nemzetközi esemény tájékoztatóján milyen válaszok születettek a kockázatitőke-szektor „nagyágyúitól”: ki hogyan ajánlaná hazánkat a nemzetközi piacon, miért lássanak bennünk fantáziát? Eszter Elemér, a Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesületének elnöke a magyarokkal kapcsolatban a sűrűn emlegetett alkalmazkodóképességet, a rezilienciát emelte ki: az évszázados „mi a jég hátán is megélünk” attitűdöt ráadásul az utóbbi évek gazdasági viharai közben is ugyanúgy bizonyítottuk.
„Magyarország közel 10 milliós népességével viszonylag nagy országnak számít a közép-európai régióban, és az egyik legtöbb startupnak ad otthont. Budapest 1,7 millió lakosával a régió egyik kiemelkedő városa, kedvező üzleti klímával és magas életminőséggel az ambiciózus startupvállalkozók számára” – jegyezte meg Hradszki László, a Nemzeti Tőkeholding Csoporthoz tartozó Hiventures vezérigazgatója, aki arról is beszélt: ma már nem elsősorban magát Magyarországot, hanem a teljes régiót kell eladni, főként a Közép-Kelet-Európán túli befektetőknek.
Oszkó Péter, az OXO Holdings vezérigazgatójának válasza úgy hangzott, hogy a közép-kelet-európai piacnak pont hogy előnye, nem hátránya a kritikaként gyakran felhozott fragmentáltság. Hiszen egy ilyen „megosztott” piacról induló startup máris rá van kényszerítve, hogy megtanuljon úszni a mély vízben, azaz egyből érvényesülni tudjon az ország határain kívül is. „Nem lehet belekényelmesedni abba, hogy az ember hirtelen házon belül világhíres lesz” – fogalmazott Oszkó Péter, aki azt is hozzátette: még mindig hatalmas nálunk a kiaknázható szellemi potenciál.
„A legnagyobb kihívás, és egy sikeres startupvállalkozás alapvető eleme a vezetői tehetség. Magyarország jelentős múltra visszatekintő hagyománnyal rendelkezik a komplex technológiai kihívások megoldásában, korlátozott erőforrások és gyorsan változó környezeti feltételek mellett is. Mindez nemzetközi növekedési ambíciókkal és erős értékesítési szaktudással ötvözve a vállalataink sikereinek egyértelmű biztosítékául szolgál” – fejtette ki Tánczos Péter, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület elnöke, aki egyben az Euroventures Capital ügyvezető partnere.
A startupok világában 2021 és 2022 környékén kitört az „aranyláz”, vagyis a globális piacon tetőfokára hágott a befektetési hangulat, és a kockázatitőke-befektetők mindenütt szó szerint öntötték a pénzt ezekbe a típusú innovatív, induló vállalkozásokba. Például 2021-ben éves szinten csak Európában 120 milliárd dollár körüli befektetés vándorolt a startupszférába. Majd a gigaüzletek korszakát a szükségszerű enyhülés, a normalizálódás időszaka követte, és most jön a stabilitási fázis – írta októberi cikkében az Economx arról, hogyan fejlődött a globális innovációs piac.
2023-ban a stabilitás és a 2020 előtti szintekre visszatérés jegyében már kevésbé repkedtek az egy-egy kezdő cégre eső 100 millió dolláros startupinvesztálások. Ugyanakkor az európai befektetők tavalyelőtt még így is több mint 60 milliárd dollárnyi tőkét helyeztek ki, mindenekelőtt a mesterséges intelligencia lehetőségeit kiaknázó startupokba. Ezen túl az energia- és a járműipar, valamint a fenntarthatósági kérdések megoldása izgatja jelenleg is a startupperek, továbbá a top európai startupbefektetők fantáziáját, a tendencia pedig várhatóan az idén is kitart.
Ezen belül Magyarországon még bőven lenne helye, tere a lendületes fejlődésnek, ugyanis európai összehasonlításban mindössze a 32. helyet foglaljuk el a rangsorban aszerint, hogy mennyire számítunk erős kockázatitőke-piacnak. Európai viszonylatban Észtország az egyértelmű befutó az egy lakosra jutó kockázatitőke-finanszírozás mértékét nézve. Ez az összeg Magyarországon mindössze 7 euró, vagyis közel 2800 forint/fő, míg az észteknél a 300 ezer forint/főt is meghaladja.
Vagyis nincs mit szépíteni: kevés a hazai innovációs költés, akárcsak a hazai felvásárlás.
Mindeközben Közép- és Kelet-Európa mint üzleti régió globális piaci régió jelentőségét többek közt az adja, hogy lakossága meghaladja a 115 millió főt, együttes GDP-je pedig a 2,4 billió eurót. Utóbbi mindenképpen olyan szám, ami bővülő helyi piacokról, és dinamikus fejlődésről árulkodik – ezt már Pavol Fuchs, a Zero One Hundred konferenciák vezérigazgatója osztotta meg. Szintén beszédes adat, hogy a 2023-as befektetési tevékenység a régióban 1,71 milliárd eurót tett ki, ami a teljes európai kontinens összes magántőke-befektetésének mindössze 1,7 százaléka.
A közép-kelet-európai régióban az exitek összértéke 2023-ban 935 millió euró volt, ami az európai exitek 3,1 százalékát adja. (Az exit az, amikor a startupot részben vagy teljes egészében eladják más szereplőknek, hiszen a befektetők elsődleges célja, hogy végül megvegyék a startupot, amibe a tőkebefektetéssel a kezdetekben beszálltak, így hasznot realizálva). Vagyis túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy elképesztő mértékű kiaknázatlan potenciál, lehetőség van még a Közép-Kelet-Európai térségben a magán- és a kockázatitőke-befektetések, továbbá a startupok univerzumában.
A májusi budapesti Zero One Hundred Emerging Europe konferencia révén Magyarország páratlan lehetőséget kap, a hazai startup-ökoszisztéma, a helyi innovációs szektor értékes nemzetközi kapcsolatokat építve jóval aktívabban bekapcsolódhat az európai startup-/kockázati szektor vérkeringésébe. Az eseménynek – amelyen többek között magántőke- és kockázatitőke-befektetők, valamint hazánk startupvilágának meghatározó képviselői vesznek részt – kiemelt célja, hogy emelje, megszilárdítsa Magyarország innovációs központként betöltött szerepét a régióban.
„Építenünk kell a kapcsolatrendszerünket, és szélesebb körűbb üzleti ismeretekre kell szert tennünk” – jelölte ki a szektor előtt álló feladatokat Hradszki László, aki szakmai célként szintén kiemelte hazánk globális befektetési szerepének megerősítését. Tánczos Péter szerint a Zero One Hundred Conferences ezért is lesz hiánypótló, mert a hazai ökoszisztéma eddig gyengén integrálódott a nemzetközi vérkeringésbe. Oszkó Péter pedig azt mondta: ideje feltenni Magyarországot a térképre.
A Zero One Hundred Conferences vezető platform a magántőke- és kockázatitőke-befektetők számára, rendezvényein exkluzív kapcsolatépítési lehetőségeket kínálva Európában és globálisan egyaránt. A vállalat az elmúlt kilenc évben több mint 50 szakmai konferenciával, több mint 1500 előadóval, 8000 befektetővel és 14000 látogatóval kínált lehetőséget erre. Ezek az események olyan főbb városokban kerültek megrendezésre, mint Amszterdam, Berlin, Luxemburg, Dublin, Koppenhága, Milánó, Róma, Bécs, Tallin, Limassol, Prága, Pozsony és most Budapest.
„Az Nemzeti Innovációs Ügynökség szerepe az olyan kezdeményezések támogatása, amelyek találkozási és együttműködési lehetőséget teremtenek a az ágazat képviselői számára, hazai és nemzetközi szinten egyaránt. A Zero One Hundred Conferences kezdeményezése kiváló alkalmat kínál a magyar startupok és befektetők nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítésére, növelve ezáltal a magyar innovációs ökoszisztéma nemzetközi láthatóságát is” – mondta el Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára és a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója a konferencia megnyitóján.
(Borítókép: Index)