Az OTP Bank idén 2 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon, ezzel szemben a kormány 3,4-et. Most a pénzintézet elemzői elmondták az Indexnek, hogy az urán árupiaci termékként óriásit menetelhet idén, hasonlóan tavalyhoz, amikor tarolt az arany. Azonban kiemelték, Magyarországon több lefelé mutató kockázat is látható: az esetleges amerikai vámok, a munkaerőpiac gyengélkedése és a beruházások esetleges további visszaesése.
A globális gazdasági kilátásokat elsősorban Donald Trump régi-új amerikai elnök január 20-án esedékes hivatalba lépése határozhatja meg 2025-ben. Az amerikai gazdaság növekedése még mindig erős, egyelőre nem látszanak a lassulás jelei, ezen azonban változtathat az új adminisztráció, ha beváltja a vámokra és az illegális bevándorlás visszaszorítására vonatkozó ígéreteit.
Ha megvalósulnak a kampányban hangoztatott intézkedések, akkor azok emelhetik az inflációt és lelassíthatják az amerikai gazdaságot.
Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának vezetője szerint az idei esztendőnek jó évnek kell lennie, de Donald Trump megválasztása számos kockázatot rejt magában. Trump a deregulációval az amerikai belső piacot kívánja védeni, a megtartott adócsökkentések mellett a protekcionizmusban látja Amerika jövőjét. Az amerikai államháztartás méretét is csökkenteni akarja, ezek az intézkedések összességében a részvényeknek ideálisak. Az OTP elemzői ezzel magyarázták azt, hogy a piacok jól fogadták Trump megválasztását.
Az eurózónában amúgy is hosszabb ideje a lefelé mutató kockázatok erősebbek, amit csak tetézne, ha Trump valóban vámot vetne ki az európai termékekre. A piac most arra számít, hogy az Európai Központi Bank további 75 bázisponttal csökkenti az irányadó kamatot 2025-ben, de az OTP Global Markets elemzői akár ennél nagyobb lazításra is látnak teret a gyengébb gazdasági növekedés és az enyhülő inflációs nyomás miatt.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a várakozások szerint 25-50 bázisponttal csökkentheti idén a tengerentúli kamatszintet, de ha beigazolódnak a félelmek (vámháború, lassuló gazdaság, magasabb infláció), akkor ennél kisebb lehet a mozgástér a kamatcsökkentésre.
Európában a mediterrán országok jobb helyzetben vannak, hiszen a turizmus – ahogy Magyarországon is – jobb állapotban van, mint az észak-európai országok a gyengélkedő ipari szektorokkal. Az Európai Unióban 1 százalék körüli növekedést várnak az OTP elemzői, hiszen Európában abban lehet bízni, hogy az inflációs nyomás enyhül a gyengülő bérdinamikák miatt. „Borzasztóan erős a turisztikai kereslet Európa-szerte” – összegezte Tardos Gergely.
„A 2024-es magyar GDP-növekedés 0,4 százalék körül lehetett, ami jóval elmarad az előzetes várakozásoktól és a régiós országok adataitól. Ezért elsősorban a beruházások jelentős visszaesése lehetett a felelős, ami ráadásul egyedi tényező a kelet-közép-európai régióban” – mutatott rá Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője.
Azt is kiemelte, hogy hiába bővült 3-4 százalék körüli mértékben a fogyasztás, ezt bőven ellensúlyozta a beruházások 15 százalékos visszaesése; nagyrészt emiatt került ismét technikai recesszióba Magyarország. Ugyanakkor mostanra látszanak pozitív jelek: a zuhanás lassult, így hamarosan túljuthatunk a mélyponton a szakértők szerint.
A magyar tavalyi növekedés jobb, mint a 2023-as adat, ugyanakkor gyenge érték, feltehetően 2024-ben 0,5 százalékos növekedést könyvelhet el Magyarország. Ennek oka részben a beruházások drasztikus visszaesésének köszönhető, de a fogyasztás és a bérdinamika is tovább erősödhet. „Idén nem lesz beruházásesés, vagy csak egy picit, és az export is pluszba fordulhat az exportkapacitások bővülése következtében.”
A bank elemzői összességében 2 százalékos gazdasági növekedést tartanak valószínűnek az idén, ami elmarad a korábbi 2,5 százalékos előrejelzésüktől.
Ráadásul még ebben a prognózisban is lefelé mutató kockázatok vannak az esetleges amerikai vámok, a munkaerőpiac gyengélkedése és a beruházások esetleges további visszaesése miatt. A jövő évi parlamenti választásokkal kapcsolatos gazdaságélénkítő lépések pedig majd csak 2026-ban éreztetik igazán a hatásukat.
Az inflációban 2024-ben jelentős csökkenést láttunk, idén enyhén meghaladhatja a jegybanki toleranciasáv (3 plusz-mínusz 1 százalék) felső szélét, 4,5 százalék környéki átlagos inflációs rátával számolnak az OTP Bank elemzői. A jövedékiadó-emelések, a növekvő fogyasztás, a béremelkedés és a tartósan gyenge forint hozhat némi emelkedést a mutatóban 2025-ben. Ugyanakkor már most látszanak kockázatok, mint például a geopolitika, a magasnyomású gazdaság és a márciustól hivatalba lépő új jegybankelnök esetleges intézkedései.
Két éve elképesztően nagy – két számjegyű – mértékben esik a beruházások mértéke, meglehetősen ritka, hogy a harmadik évben is hasonló visszaesést lehet elkönyvelni egy gazdaságban. Az ipari szektor is javulhat jövőre, talán nem lesz negatív, de nagy áttörésre nem lehet számítani az OTP elemzői szerint. „A kilábalás inkább Budapesten szokott elindulni, aztán jönnek a nagyobb városok.”
Tardos Gergely az Index kérdéseire kifejtette, a vállalati profitokban már látszik csökkenés, amit a termelékenység hiánya és a feszes bérdinamika együtt okozott. A munkaerőpiacra belépők száma csökken régiós szinten is, amihez jelentős kivándorlás párosul. Az ebből származó többletinflációt nem sikerült a termelékenységi oldalon megragadnunk, így egy idő után a cégek kénytelenek áremelésre. A hazai kkv-szektorban nagyon alacsony a termelékenység, azonban erre a kormánynak az a válasza, hogy a magasnyomású gazdasággal konszolidáció menjen végbe. Ugyanakkor jelenleg eddig az látható, hogy a hosszabb távú reálbértrendek már beleharaptak a vállalatok profitjába.
Sándor Dávid, az OTP Global Markets vezető befektetési stratégája arra hívta fel a figyelmet, hogy óvatos megközelítést kell vinni a befektetési stratégiákban. Egyelőre alappálya szerint mély recesszióra nem kell számítani. A tavalyi évvel ellentétben, amikor komoly recessziós félelmek voltak. Szerinte továbbra is jó befektetés lehet az arany, ugyanakkor kiemelte az uránt is. Utóbbi esetén látszik, hogy kell a világnak ez az energiaforrás. Egy portfóliók kialakításában érdemes figyelni a mesterséges intelligenciára, és játszani a jövőbeli térnyerésére. Egyébként ez egybevág az uránnál látható keresletnövekedéssel, hiszen az AI-hoz kapcsolódó adatcentereknek energia kell.
Lengyelország továbbra is jó gazdasági növekedési hátszéllel halad, ez a részvényeiben is megfigyelhető. A Telex kérdéseire az OTP elemzői kifejtették, az ipari szektorban majdnem mindenhol recessziós nyomás van szerte a világban, Amerikában is a szolgáltató szektor hozza a növekedést. Lengyel, magyar, végül román piac – ez lehet a sorrend a befektetők szemében kifejezetten Magyarország régiójában.
Az Index kérdéseire pedig kifejtették, a román gazdaság gyorsan nőtt a korábbi években, a fogyasztási hajlandóság mellett, kialakult a „versengő kapitalizmus”. Azonban tavaly politikai instabilitás mellett ikerdeficites környezetbe kerültek, a makrogazdasági problémáik a legnagyobb instabilitást jelentik régiós szinten, a lej az elemzők szerint túlértékelt. A román gazdaság a mai napig ikerdeficitben van, a „külső egyensúly sokkal rosszabb, mint a mienk” – összegezte Tardos Gergely.
A folyó fizetési mérleg egyenlegének gyors javulása egyértelműen az utóbbi évek pozitívuma volt. Tavaly már a GDP 2-3 százalékának megfelelő többletet mutathatott Magyarország külső finanszírozási pozíciója. Ez ugyan valamelyest csökkenhet 2025-ben, de még így is elérheti a GDP 1,8 százalékát.
További jó hír, hogy véget ért a külső eladósodottság meredek emelkedése: az OTP Bank elemzői szerint a mutató fokozatosan a GDP 60 százaléka közelében mérséklődhet a következő időszakban. Ezzel párhuzamosan nőttek a devizatartalékok, javult a tartalékmegfelelőség, így kissé nőtt a Magyar Nemzeti Bank mozgástere, hogy szükség esetén beavatkozzon.
Ezekből a tényezőkből kiindulva az OTP Bank szakértői jelenleg 370 körülire taksálják a forint valós árfolyamát, vagyis a mostani, 410 feletti kurzus jelentős alulértékeltségről árulkodik. Ebből kiindulva akár jelentős erősödésre is lehetne ugyan számítani, az elemzők mégis azt gondolják: középtávon a forint kontrollált leértékelődési pályán marad, vagyis inkább fokozatosan gyengül tovább. Rövid távon azonban 2025-ben a korábbinál fontosabb lehet a gazdaság szereplői számára a stabil árfolyam fenntartása, így az év végére kis erősödésre lehet számítani, az OTP Bank elemzői úgy vélik, 405-ös euróárfolyammal zárhatjuk 2025-öt.
„A számos bizonytalanság miatt nemcsak a devizák között érdemes diverzifikálni a befektetési portfóliókat, hanem a különböző eszközosztályok, mint a részvények és kötvények, valamint a régiók között is. Ez utóbbi kapcsán fontos kiemelni, hogy a kelet-közép-európai régió piacai továbbra is alulértékeltek a világ más piacaihoz képest” – mutatott rá Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset elemzési osztályának vezetője.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)