Az elmúlt napokban több alkalommal is magasabb árakkal szembesültek az autósok a benzinkutakon. Az iparági szakértők az Indexnek a leköszönő Biden-adminisztráció szankcióival és a kőolajárak emelkedésével magyarázták a drágulást. Az üzemanyagárak drágulása számos termék árába beépül, amit így végül, ha máshol nem, a boltok kasszáinál kell kifizetni.
A világpiacot meghatározó Brent és a WTI típusú kőolajfajták ára (a WTI a West Texas Intermediate rövidítése, amit az Északi-tengeren kitermelt Brent típusú kőolajfajtához hasonlóan szintén referenciaként használnak az olajkereskedelemben) január 8. óta több mint 6 százalékkal emelkedett.
Ennek oka, hogy az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma a napokban szélesebb szankciókat vezetett be az orosz olajat szállító árnyékflottára és a hajóbiztosítást végző cégekre.
Az új szankciók súlyosan érintik az orosz olajexportot, arra kényszerítve Kínát és Indiát, a világ első és harmadik legnagyobb olajimportőreit, hogy több nyersolajat szerezzenek be a Közel-Keletről, Afrikából és az amerikai kontinensről, ami növeli az árakat és a szállítási költségeket.
Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára lapunknak megerősítette, hogy továbbra is az emelkedés irányába hatnak a folyamatok. Az olaj iránti kereslet valószínűleg a hideg időjárás miatt Európában és az Egyesült Államokban is nő.
Regionális szinten további gondot okozhat, hogy az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen az orosz tulajdonosi háttér miatt. A szerbiai cég többségi tulajdonosa (több mint 50 százalékban) ugyanis az orosz Gazpromnyeft, amely már szerepel az amerikai szankciós listán.
Az újabb amerikai szankciós csomag komoly kihívásokat okoz Közép-Európának. A Szerbia kőolajellátásában kulcsfontosságú szerepet játszó vállalat szankciós listára helyezése nyomán csökkenhet a régióba érkező nyersolaj mennyisége, ezáltal zuhanni fog az ottani feldolgozás is.
Így jóval nagyobb szükség lesz kész, már finomított üzemanyagokra, azaz benzinre és dízelolajra. A nemzetközi iparági forrásaink szerint a szerb piacon ez akár ellátási problémákat is okozhat,
ugyanakkor az amerikai szankciók bevezetése az egész régióban, így Magyarországon is az üzemanyagárak emelkedéséhez vezethet.
Grád Ottó ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az alternatív üzemanyag-beszerzési lehetőségeket a Magyarországot körülvevő térség kőolaj-finomítóinak kínálata és a földrajzilag nem túl távoli tengeri olajkikötőkön keresztül behozott termékek jelentik.
A Magyarországon értékesített üzemanyag 20-30 százaléka importból származik, így a kínálatnak jelentős hatása van a hazai piacra. Amennyiben a regionális kínálat szűkül a szankciók miatt, úgy az áremelkedést okozhat.
Fontos kiemelni, a dollár erősödése is hozzájárul az üzemanyagárak emelkedéséhez, mivel az amerikai gazdaság erős teljesítménye, valamint a várható vámemelések erősítik az amerikai fizetőeszközt.
A holtankoljak.hu arról tájékoztatott korábban, hogy csütörtöktől tovább emelkedtek a hazai nagykereskedelmi árak a benzinkutakon. A benzin bruttó 3 forinttal, a gázolaj bruttó 6 forinttal drágult ezúttal. Jelenleg nagyjából a következő átlagárakkal találkozhatunk a töltőállomásokon:
Érdemes arra is külön kitérni, hogy Virovácz Péter, az ING vezető elemzője korábban arra hívta fel a figyelmet a hazai inflációval kapcsolatban, hogy jelenleg pont olyan tételek esetében jellemző az infláció gyorsulása (élelmiszer, üzemanyag, lakbér), amelyek jelentősen hatnak az érzékelt inflációra.
Tehát nem elég, hogy már maga a hivatalos mutató is érdemben gyorsul, de az érzékelt infláció ezt a hatást felnagyítja.
Korábban már arról is írtunk, hogy a jövedéki adó emelése a benzinnél 11, a gázolajnál 10 forintos azonnali drágulást hozhat a kutakon. Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője szerint idén berendezkedhetünk a 600-620 forint körüli átlagárakra.
(Borítókép: Joe Biden Washingtonban 2024. július 1-jén. Fotó: Andrew Harnik / Getty Images)