A politikai döntéshozóknak és az autóipari szereplőknek közösen kell olyan megoldásokat találniuk, amelyek a rövid távú életképesség veszélyeztetése nélkül biztosítják a hosszú távú fenntarthatóságot – mondta az Indexnek Rózsa Tamás, a Top Tier Consultants ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy az elektromos átállás megállíthatatlan. A vita az időtávon folyik, nem azon, hogy megtörténik-e. A szakembert annak apropóján kérdeztük, hogy Ola Källenius, az Európai Autógyártók Szövetségének új elnöke nyílt levelet írt, az uniós döntéshozók cselekvését sürgetve.
Hivatalosan is bemutatkozott az Európai Unió döntéshozóinak Ola Källenius, az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) új elnöke. A járműipari berkekben eddig alapvetően a Mercedes-Benz Group vezérigazgatójaként ismert szakember egyúttal immár az ACEA köpönyegében nyílt levélben vázolta fel az európai autóipar előtt álló jövőről alkotott elképzeléseit. Nemcsak a levél nyílt, hanem maga az állásfoglalás is meglehetősen markáns.
Ola Källenius határozottan érvelt nyílt levelében mások mellett az alábbi témákban:
Az Európai Autógyártók Szövetségének új elnöke kiemelte, hogy az EU és az autóipar jövője szorosan összefonódik, és csak együttműködve lehet megragadni az átalakulásban rejlő lehetőségeket. Érdekesség, hogy Ola Källenius még 2023 októberében az Indexnek adott exkluzív interjúban úgy fogalmazott a Mercedes-Benz első embereként, hogy változott bár a makrogazdasági környezet, s az iparági kihívások is sokasodtak, a feladat változatlanul a jövőbe látó gondolkodás. Azt hangsúlyozta, hogy „ha még több akadály gördül eléd, akkor sem szabad elveszíteni a fókuszt, ami az esetünkben a technológiai beruházásokon van”.
„Az európai járműipar rég nem látott kihívások előtt áll, viszont annyiban újszerű a jelen helyzet, hogy az uniós – főként a környezetvédelmi – szabályozás sokkal jobban hozzájárult a kedvezőtlen helyzet kialakulásához, mint bármikor máskor. Ebből adódóan a megoldásban is illene részt venni” – mondta az Indexnek az ACEA-elnök szavaira reagálva Rózsa Tamás, a Top Tier Consultants ügyvezető igazgatója.
Úgy véli, Ola Källenius nyílt levele az EU vezetőihez okos stratégiai lépés, erőteljes felhívás a cselekvésre, hangsúlyozva, hogy Európa csak a politikai döntéshozók, a vállalkozások és a társadalom érdekeinek összehangolásával tarthatja meg vezető szerepét az autóiparban.
Az európai autóipar meghatározó válaszúthoz érkezett. Az évtizedek óta tartó innováció és a globális vezető szerep a villanyautók gyártásában nem érvényesül.
Rózsa Tamás szerint Kína államilag támogatott gyártóinak egy évtized előnyük volt kifejleszteni a legmodernebb villanyautó-technológiát, az Egyesült Államokban pedig mára túl erőssé váltak az olyan belpolitikai intézkedések, mint az inflációcsökkentő törvény, ami a helyi gyártóknak versenyelőnyt biztosít.
Európa kihívása nemcsak a versenyképesség fenntartásában rejlik, hanem az egyedülálló akadályok leküzdésében is: a magas munkaerő- és energiaköltségek, az importált nyersanyagoktól való függőség és a szigorú szabályozási követelmények. A támogatásra a versenyhátrány kiegyenlítése miatt van szükség, különös tekintettel arra, hogy az európai autóipar a villanyautó-technológia kidolgozásának költségét és a kidolgozás idejét masszívan alulbecsülte, de a szabályzás most ezt követeli meg tőle.
A Top Tier Consultantsnál a megoldást kettősnek látják:
Ehhez végső soron az kell, hogy a villanyautók ára (és költsége) megegyezzen a robbanómotorosokéval, illetve a töltőinfrastruktúra száma (elterjedtsége) és teljesítménye a villanyautózást problémamentessé tegye. Ugyanakkor jelentős méretű belföldi piac nélkül a versenyképes villanyautók exportja továbbra is nehéz küzdelem marad.
A dekarbonizációs célok elérése az Indexnek nyilatkozó szakember szerint sem képezi vita tárgyát, de ütemének igazodnia kell a technológiai felkészültséghez és a piaci realitásokhoz. Az elektromosítás vált a könnyűgépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére szolgáló elsődleges eszközzé, minden más alternatív technológia (hidrogén, e-üzemagyag stb.) egyszerre túl drága, és technológiailag sem áll készen, tömeggyártás sincs. Kifejtette: robbanómotoros autók villanyautóra cserélése nagyon kevés kézzelfogható előnyt rejt az autóhasználók számára abban, hogy – az alapoktól induljunk el – eljussanak A pontból B pontba. Ezért a szabályozásnak nagy szerepe van az átállás kikényszerítésében, hogy a dekarbonizációs célok teljesüljenek.
Éppen ezért a Top Tier ügyvezetője szerint
a megoldás nem lehet más, mint kicsit visszább venni a szabályozói nyomásból, és jobban érvényesülni hagyni a vásárlói preferenciákat, ez nincs másképp az USA-ban sem.
Megjegyzendő, hogy a 2025-ös CO2-kibocsátási célokat már nemigen lehet módosítani, sőt még akár teljesíthetők is, de a 2030-as és különösen 2035-ös célokkal van probléma. Igaz, a 2025-ös célok teljesítése is nagyon sokba fog kerülni, mert valakinek (autógyártók, állam) meg kell fizetnie a villanyautók árprémiumát, ha már az autóvásárlók kellően nagy tömege ezt nem hajlandó. Az iparpolitikának viszont számolni kell azzal is, hogy nem volna szerencsés pénzügyileg kivéreztetni a nagy európai autógyártókat.
Rózsa Tamás rámutatott: az európai autóipari ágazat nem működik elszigetelten; sikere egy erős ipari ökoszisztémától függ. Az elektromos járművekre való átállás azonban egyedi kihívásokat jelent.
A Top Tier Consultants elemzései és előrejelzései alapján 2025-re nem az autógyártók, hanem az őket közvetlenül kiszolgáló Tier-1 iparvállalatok egy része kerülhet kilátástalan helyzetbe az elektromos átállás (és egyéb energia- munkaerő- stb. költségek) mellékhatásaként. Az autóiparban ugyanis köztudott, hogy a villanyautók lényegesen kevesebb alkatrészből állnak, előállításukhoz kevesebb munkaerő szükséges. Az autógyártónak van játéktere: meg tudja tenni azt, hogy bizonyos villanyautó-alkatrészeket is házon belül gyárt, elkerülve a tömeges leépítéseket.
A házon belülre kerülő termékcsoportok köre ismert: nyilvánvalóan elektromotor, de később kellő kompetencia kiépítésével invertereket is előállítanak saját maguk, sőt az évtized végére hajtotttengely-modulokat is, egyedül akkucellát nem.
Vagyis az autógyártó saját munkaerejének megtartása érdekében a közvetlen beszállítói körének a versenytársává válik. Ezáltal a Tier-1 cégek harapófogóba kerülnek, megrendelésállományuk két irányból is csökken egyszerre: kisebb darabszámok és csökkenő beszállítói érték egy-egy autóba. Éppen ezért Rózsa Tamás szerint 2025 a Tier-1 beszállítók restrukturálásának kezdeti éve lesz Európában. Bármit is tesz az uniós iparpolitika, az összes Tier-1 beszállító nem menthető meg.
A kereskedelmi feszültségek egyre nagyobb aggodalomra adnak okot, ezt a lapunknak nyilatkozó szakértő is megerősítette. Az Egyesült Államokban a protekcionista intézkedések hátrányos helyzetbe hozzák az európai gyártókat, míg Kínában a megtorló intézkedések a német autógyártók kulcsfontosságú piacait fenyegetik.
Rózsa Tamás megjegyezte, hogy az EU-n belül a tagállamok érdekei eltérnek egymástól.
A Top Tier szemszögéből nézve az egységes uniós kereskedelmi stratégia alapvető fontosságú. Ennek egyensúlyt kell teremtenie a hazai iparágak védelme és a kulcsfontosságú exportpiacokhoz való hozzáférés fenntartása között. Kellő párbeszéd és az árnyaltabb gazdaságpolitika segíthet elkerülni a konfliktusok eszkalálódását, miközben megőrzik Európa versenyképességét a globális színtéren.
Az Indexnek azzal érvelt a szakember, hogy fel kellene tudni oldani azt az ellentétet, hogy az autóvásárló, aki egyben szavazópolgár is, nem szeretné megfizetni az elektromos átállás vártnál nagyobb költségét, sem drágább autót nem szeretne, sem több adót. Az uniós költségvetés sem szeretne a vártnál nagyobb terhet vállalni, főleg a mai gazdasági helyzetben. Az autóipar szereplői pedig nem képesek megfizetni az átállás költségét, legalábbis akkor biztosan nem, ha az átállás jelenleg meghatározott időtávját tartani kell. Vélhetően ki kell dolgozni egy olyan kompromisszumot, amiben a Green Deal sem sérül jelentősen, és az ipari szereplők sem kerülnek lehetetlen helyzetbe. Ennek egyelőre még számos forgatókönyve lehetséges.
Rózsa Tamás szerint Källenius tett egy okos stratégiai lépést nyílt levelével, hogy nyomás alá helyezze a döntéshozókat, a nyilvánosságot a pártjára állítsa, és megmutassa kompromisszumkészségét. A Top Tier ugyancsak az EU és az autóipar közötti strukturált együttműködés fontosságát hangsúlyozza. A politikai döntéshozóknak és a vállalkozásoknak közösen kell olyan megoldásokat létrehozniuk, amelyek a rövid távú életképesség veszélyeztetése nélkül biztosítják a hosszú távú fenntarthatóságot. Az olyan kezdeményezések, mint az Európai Bizottság és az autóipar közötti stratégiai párbeszéd, a helyes irányba tett lépések.
Az autóipari szakértő még egyszer leszögezte, hogy az elektromos átállás megállíthatatlan. A vita az időtávon folyik, nem azon, hogy megtörténik-e az átállás. De mit is jelent mindez Magyarországra nézve? Ennek két alapvető oldala van:
Rózsa Tamás szerint a megoldás számos szabályozói és támogatói lépés alapján képzelhető el, de az bizonyos, hogy nem az a megoldás, hogy a fejünket a homokba dugva nem veszünk tudomást az iparági trendekről.
(Borítókép: Egy férfi sétál lefelé a Berlaymont lépcsőn, az Európai Bizottság székhelyén 2023. augusztus 31-én Brüsszelben. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)