A forint a hét első felében inkább erősödött, míg a hét második felében gyengült az euróval szemben, de maradt a 410 és 415 közötti sávban, azaz továbbra is egy határozottan gyenge árfolyam látszik. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelzése szerint pedig az olajellátást érintő ukrán fenyegetettség és az amerikai szankciók együttesen az üzemanyagárak jelentős emelkedéséhez vezetnek. Egy hónapja még 73,5 dollárt kellett fizetni egy hordó kőolajért, amely mostanra 80 dollár fölé emelkedett. Heti összefoglalónk.
A hét közepéig úgy tűnhetett, hogy a forint több hete tartó gyengülési trendje megtörni készül, azonban végül ez mégsem következett be.
A hétfő reggelt gyengüléssel kezdte a hazai fizetőeszköz, 414 fölé is felszúrt az euró-forint kereszt, majd ezt követően szerda kora délutánig erősödésbe kapcsolt, ekkorra már a lélektani szintnek nevezhető 410-et felülről közelítette.
Itt azonban elfogyott az ereje az euróval szemben, és péntekre visszakorrigált a hétfői árfolyamszint közelébe – jelezte lapunknak Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum szakértője.
A dollár ellenében azonban egyelőre kitartani látszik az erősödés: míg hétfő délelőtt 406 feletti dollár-forint árfolyammal is találkozhattunk, addig péntekre 400-401 körül kereskedett a devizapár.
„A forint az euróval szemben maradt a 410 és 415 közötti sávban, azaz továbbra is egy határozottan gyenge árfolyam látszik”
– erősítette meg Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője. A közgazdász hozzáfűzte, hogy az árfolyam hét eleji erősödésében szerepet játszhatott a kedvező kiskereskedelmi adat. Az ipar ugyan nem teljesített jól decemberben, de a bejövő adat a várakozásoknak megfelelt, így ennek nem volt negatív hatása a piacra.
Ezen a héten továbbá kiderült, hogy a német gazdaság 2024-ben 0,2 százalékkal zsugorodott, ami a második egymást követő recessziós évét jelenti Németországnak, főleg az ipar gyengélkedése miatt. Ez természetesen nem jó hír Magyarországnak, mivel a legnagyobb kereskedelmi partnerünkről van szó.
Rodic Ádám emellett rámutatott, hogy az építőipari termelés Magyarországon 1,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, az infláció pedig 4,6 százalékra nőtt decemberben, ami magasabb volt a piaci konszenzusnál.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője hozzáfűzte, hogy a vártnál magasabb infláció hosszabb ideig korlátozhatja a jegybank mozgásterét a kamatvágási ciklus folytatásában. A következő kamatdöntő ülést január 28-án tartja az MNB.
A hetet az olajár a 80,5 dolláros szinten kezdte, majd szerdára 80 dollár alá csökkent – nem egy nagy változás, de ez is szerepet játszhatott a forint hét elején látott erősödésében. Ezt követően az árfolyam 82 dollárig emelkedett, majd 80-81 dollár körül stabilizálódott. „A mostani árat érdemes hosszabb időtávon is vizsgálni.
A 80 dollár feletti ár inkább magasnak számít, hiszen egy hónapja még csak 73,5 dollárt kellett fizetni egy hordó kőolajért.
Ezt a hatást súlyosbítja az üzemanyagárakban a forint dollárral szembeni gyengülése” – magyarázta az Indexnek Regős Gábor. Az olajár növekedésének oka, hogy a Biden-adminisztráció működésének utolsó napjaiban még szankciókat vezetett be az orosz olajat szállító árnyékflottára és a hajóbiztosítást végző cégekre. Ez az olaj világpiacán szűkíti a kínálatot, és így törvényszerűen vezet az árak emelkedéséhez.
Lapunknak szombaton küldött közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium jelezte, hogy „az olajellátást érintő ukrán fenyegetettség és az amerikai szankciók együttesen az üzemanyagárak jelentős emelkedéséhez vezetnek”.
A szankciók következményeként Kínának és Indiának mint a világ legnagyobb olajimportáló államainak, több nyersolajat kell más forrásokból, így például a Közel-Keletről, Afrikából vagy éppen az amerikai kontinensről beszerezniük. Ez tovább növeli a nyersanyagárakat, és emeli a szállítási költségeket is
– magyarázta a gazdasági tárca. Emellett a hideg téli hónapokban tovább emelkedhet a kereslet az olaj iránt, különösen Európában és az Egyesült Államokban. Mindezek következtében a Brent típusú olaj ára az elmúlt egy hónapban közel 10 százalékkal nőtt.
Az orosz–ukrán háború következményeként január elején leállt a Barátság kőolajvezeték és a Török Áramlat biztonsága is veszélybe került, amelyek kiemelkedő szerepet játszanak Magyarország energiaellátásában.
A minisztérium emlékeztet, hogy a régiós üzemanyagár-emelkedésében szerepet játszik a napokban élesedő amerikai szankciós csomag azon része is, amely igen negatívan érinti a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot (NIS), a korlátozó intézkedés csökkenti a rendelkezésre álló nyersolaj, illetve üzemanyag mennyiségét.
Magyarországon az üzemanyagok mintegy 20-30 százaléka importból származik, így a külső piaci folyamatok közvetlenül és azonnal hatnak a hazai ellátásra és az üzemanyagok árának alakulására. A kormány ígéretet tett arra, hogy „az ellátásbiztonság mellett Magyarországon a benzin és a gázolaj árát a lehető legnagyobb mértékben stabilizálja”.
A kormány célja, hogy a hazai üzemanyagárak a szomszédos országok átlagára alatt maradjanak:
„A legfrissebb, Európai Bizottság által közölt adatok alapján megállapítható, hogy a magyar kutak átlagárai illeszkednek a szomszédos országok átlagos üzemanyag-árazásához. Ha ez sérül, a kormány kész minden eszközzel beavatkozni” – tájékoztatott a tárca.
A gáz árában a héten minimális növekedés történt: a 45 eurós ár a hét végére 46-47 euróra emelkedett, ám a hét során volt 48 euró is.
Az előttünk álló héten több forintárfolyamot befolyásoló adat is érkezik, ezeket Rodic Ádámmal vettük végig:
Hétfő:
Kedd:
Szerda:
Csütörtök:
Péntek:
A jövő hét legfontosabb nemzetközi eseménye Donald Trump hétfői beiktatása lesz
– véli Varga Zoltán. Az Equilor szakértője szerint a befektetők elsősorban a vámokkal kapcsolatos üzenetekre figyelnek majd, miután az elmúlt hetekben több tervezet is kiszivárgott ezzel kapcsolatban.
Az esetleges bejelentések mind a részvény-, mind a devizapiacon nagyobb hatást gyakorolhatnak az árfolyamokra.
A jövő héten tartják a Világgazdasági Fórumot Davosban, így onnan is számíthatunk fontos üzenetekre a résztvevőktől.
A szakértő szerint az euró-forint árfolyamában a 405–417-es, míg a dollár-forint jegyzésében a 395–410-es tartomány látszik most bejárhatónak.
Regős Gábor szerint a forint, úgy tűnik, a 410 és 415 közötti sávban ragadt, tehát az a legvalószínűbb, hogy egyelőre itt is marad.
A kívánatos egy ennél erősebb árfolyam lenne – a gyenge forint hatása már látszott a decemberi és várhatóan látszani fog az év eleji inflációs adatokban – azonban kérdés, hogy ha érdemi változás van az árfolyamban, az milyen irányú: ki tudunk-e törni a 410 és 415 közti szintből, és a 405–410-es sávba erősödni vagy inkább a gyengülés lesz jellemző 415–420-ig.
Az utóbbihoz hozzájárulhat, ha a háztartások a következő időszakban lejáró vagy kamatot fizető PMÁP-állományukból sok pénzt váltanak euróra, és abban választanak új befektetést.
A tőzsdéket tekintve Amerikában nagyon vegyes kép rajzolódik: a hét nagy részében a techszektor gyengén teljesített – kivéve szerdán, az amerikai inflációs adat hatására. A német tőzsdeindex a hét nagy részében emelkedett.
Ennél is erősebb teljesítményt mutatott a hazai részvénypiac – folyamatos felülteljesítés, valamint újabb és újabb rekordok megdöntése volt jellemző
– jelezte lapunknak Regős Gábor. A 81 800 forintos nyitóárfolyamhoz képest a BUX a hét végére megközelítette a 84 700 pontot.
Az OTP-re a növekedés inkább a hét első felében, illetve pénteken volt jellemző, kedden döntötte meg történelmi rekordját, amit pénteken megismételt. A Mol kedden mutatott be jelentős erősödést, de itt messze vagyunk attól, hogy rekordról beszélhessünk. A Richternél növekedés inkább a hét második felében volt jellemző, rekorddöntés itt sem történt. A Telekom árfolyama szintén a hét második felében erősödött, itt pénteken dőlt meg az eddigi rekord – sorolta a szakértő.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)