Egy New York-i magyar vezető elmondta, mire számíthatunk Donald Trump elnökségétől
2025. január 20., hétfő 21:39
Zsarnóczky Martin szocioközgazdász, a New York-i Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja egy interjúban vázolta, hogy mire számít Donald Trump elnökségétől, valamint több szakmai-tudományos kérdésre is kitért.
„Donald Trumpnak már megvan a reputációja, profi, üzleti érdekközpontú szemlélet fog követni új elnöki ciklusában” – mondta Zsarnóczky Martin, az életminőség és a jólét kérdéseinek kutatója a Tudas.hu-nak adott interjúban.
A beszélgetésben többek közt szóba került, hogy:
- Donald Trump hivatalba lépése a magyar–amerikai gazdasági kapcsolatokban is változásokat hoz, így „biztos, hogy lesz dinamika, sok változást fog hozni”. „Most úgy nézhet ki, hogy lesznek negatívumok – például a védővámok miatt –, összességében azonban az üzletnek hosszabb távon jó lesz az, hogy az összekuszált, lassuló világgazdaságban az érdekek mentén tisztább kép alakulhat ki. Ezzel a helyzettel tudnak mit kezdeni a vállalatok és a befektetők, nem kell találgatni, hogy ki kivel és mi miért van” – fejtette ki.
- Véleménye szerinte az Egyesült Államok még soha nem volt ennyire vállalkozóbarát, és rendkívüli lehetőségek várják azokat a vállalatokat, amelyek már rendelkeznek egy bizonyos mérettel, „megmérettették magukat Európában”. Ezzel összefüggésben példaként hozta fel a Select USA programot.
- Az amerikai vállalkozások számára „Magyarország mindig is érdekes helyszín volt, főleg a régió többi országával egyben nézve, hiszen akkor már méretében is jelentősebb piac tud lenni.”
- „Mindenki az orosz–ukrán háború befejezését várja, legyen fegyverszünet, kezdődjenek meg a tárgyalások. Minden évben jönnek Magyarországra olyan amerikai vállalatok, részben saját kamarai programjainknak köszönhetően, amelyek alapítói magyarországi gyökerekkel rendelkeznek, és fontosak tartják kultúrájuk, eredményeik megosztását; ebből lehetne sokkal több is” – tette hozzá.
- „Olyan technológiai forradalom zajlik a világban, amelynek óriási hatása lesz a ma megszokott életünkre, el sem tudjuk most még képzelni ennek a jelentőségét. A legnagyobb pozitívumok egyébként az egészségügy területén jelentkezhetnek, a gyógyszerkutatás, a rákkutatás ugrásszerű fejlődés előtt áll, a rák például – ma már kimondhatjuk – gyógyítható lesz hamarosan időben diagnosztizálva” – mondta Zsarnóczky Martin, hozzáfűzve: szerinte fontos mérföldkő az is, hogy a Google tavaly decemberben bejelentette: megvan a kvantumprocesszora, ami mindent gyökeresen meg fog változtatni.
- „Mindenki hosszabban fog élni, a technológiai forradalom legalább öt évet hozzáad az életünkhöz, de akár ennél többet is” – tette hozzá.
- Arra a kérdésre válaszolva, hogy mennyi ideig élhetünk, ha „jól karban tartjuk magunkat”, azt mondta: „Amikor az ember megszületik, tudományos alapokon állíthatjuk, hogy 120-130 évre van kalibrálva, csak közben a külső hatások, például az egészségtelen étkezés, a légszennyezés, a stressz, a mozgáshiány rontanak az esélyeinken. Számomra az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy van-e olyan pont, létezhet-e olyan eset, hogy valaki nem betegszik meg idős korára, hanem egészséges amíg meghal, és mi szükséges ehhez.”
- A biológiai öregedést rengeteg tényező befolyásolhatja. „Ilyen az étkezés, a szabadidő, az önmagunkra fordított énidő, a sport az egészségmegőrzés. Érdemes a minőségibb dolgok felé fordulni az időskor során, mélyebben, intenzívebben foglalkozni a problémákkal.”
- „Az étkezésnél meg kell ismerni személyre szabottan, hogy mire van igény, mit kíván a szervezet, a húsnál, tojásnál és egyéb alapanyagoknál nem mindegy, hogy milyen eredetűek. Törekedni kell a harmonikus életre, amitől egyébként a párkapcsolatunk is jobb lehet, fontossági sorrendet kell felállítani, és az is lényeges, hogy képesek legyünk elégedettnek lenni.”
- Arról, hogy Magyarországon miért „nagyítóval kell keresni azokat, akik számára idősebb korban kinyílik a világ”, miközben ez a nyugati országokban már egyre gyakoribb jelenség, Zsarnóczky Martin azt mondta: „Vizsgálatokat végeztem az észak-magyarországi régióban, ahol mondhatom, könnybe lábad az ember szeme a bizonytalanság és kiszolgáltatottság láttán, lesújtó kép rajzolódik ki. Sok esetben méltatlannak érzem azt a helyzetet, amelyben az idősek, a hozzátartozók és az ellátórendszerben dolgozók vannak.”
- „Hozzáteszem, egyedül azért tud működni az ellátás, mert vannak még elhivatott emberek a rendszerben, akiknek mindennapi tevékenységét nagyon tisztelem. Senkit sem szeretnék hibáztatni, nem a felelősöket keresem, pusztán a kutatói szemüvegemen keresztül nézem a kérdést. A várólisták és egyéb hiányosságok csak az egyik része a folyamatnak, más részről nincs meg az idősödés kultúrája, sokan az utolsó percben folyamodnak csak segítségért, amikor már nem bírják tovább és igen nagy a baj” – fejtette ki.
- „Találtam egyébként egy olyan idősközösséget is az országban, Nagykanizsán, amelynek tagjai azt állították, hogy ők boldogok. A kutatótársaimmal készített vizsgálat során 2009 és 2019 között Nagykanizsán 22 idősklub működött a városban, ami nagyon sokat tett hozzá az idősek életminőségéhez. Nem kell nagy költségvetésű dolgokra gondolni, ezek jellemzően egyszerű programok voltak, ahol mindenki megtalálhatta az őt érdeklő tematikát.”
- „Nem dupla nyugdíjra van szükség a boldogsághoz, sokkal inkább gondolkodásmód kérdése, szükség van továbbá egy proaktív önkormányzatra is, amelyik az időseknek szóló programokat támogatja. [ů] Úgy gondolom, hogy az anyagi oldal csak részben magyarázat a helyzetre, a pénzkérdés hatását 30 százalékra, a szemléletét, gondolkodásmódét 70 százalékra tenném” – összegezte, megjegyezve, hogy Budapesten, Pest és Heves megyében szűk körben hamarosan egy precíziós szolgáltatással fognak kísérletezni, „ami otthonápolási megoldásokat is tartalmaz majd, illetve a demenciakérdéssel is mélyrehatóan foglalkozik”.
- Arról, hogy külföldről mit lehet tanulni e tekintetben, azt mondta: „Az időslét területén is jól megfigyelhető az észak-déli és kelet-nyugati tengely. […] A Kelet és Nyugat közötti különbségek részben anyagi természetűek, de a gondolkodásmód is szögesen ellentétes, a régiónkban például a szovjet minta továbbra is meghatározó, az emberek nagy része az államtól vagy valakitől várja a megoldást a problémáira, fel sem merül benne, hogy neki kellene tennie valamit öngondoskodásként. Eközben a kontinens nyugati oldalán a biztosítótársaságokhoz elhelyezett heti 10-30 eurókból 40 év alatt könnyedén összegyűlik az öngondoskodáshoz szükséges pénzmennyiség.”
Rovatok