Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy videóban beszélt a magyar állampapír-befektetésekről, aminek végén arra kérte a magyarokat, hogy hozzanak „körültekintő” döntést a befektetéseikkel kapcsolatban. A felvétel időzítése alighanem nem véletlen, miután hétfőn jelentős összegek érkeznek a magyarok számláira, és az utóbbi hetekben is megjelentek cikkek arról, hogy érdemes-e állampapírba fektetniük a hazai polgároknak – különösen akkor, ha nem szimpatizálnak a kormányzattal.
„Az idei különleges év. Rettentő sok pénzhez jutnak a lakossági állampapírral rendelkező családok. Több mint 800 ezer családról van szó” – ezzel kezdte a Facebookon közzétett videóját Nagy Márton.
Ezt követően ismertette, hogy
2025-ben 1700 milliárd forintot fizetnek ki a lakosságnak kamatok formájában, ebből 1300 milliárd forint a Prémium Magyar Állampapírhoz kapcsolódik.
„A mai nappal kezdődően, január végén, február végén és március végén érkezhet a kamatfizetés a lakossági számlákra” – fogalmazott, majd hozzáfűzte, hogy ezt az összeget a magyarok költhetik fogyasztásra, utazásra vagy otthonfelújításra, esetleg befektethetik ingatlanba, vagy éppen vissza is forgathatják a kedvező kamatozású lakossági állampapírba, amely „biztonságos és értékálló megtakarítást jelenthet” számukra.
Nagy Márton végül egy felhívással zárta videóját:
Arra kérünk mindenkit, hogy körültekintően, saját érdekeinek megfelelően döntsön.
A felvétel ezen a linken meg is tekinthető.
A miniszter maga is utalt arra, hogy a videó aktualitását az adja, hogy hétfőtől kezdve várható a kamatfizetés. Ezzel kapcsolatban a Portfolio közölte, hogy azoknak, kiknek a kincstárnál van értékpapírszámlájuk, és oda kapják a következő napokban, hetekben a kamatokat, érdemes előre rendelkezniük a kamatkifizetés módjáról (vagyis dönteni arról, hogy az államikincstári számlára kérik, vagy banki átutalás formájában akarnak hozzájutni a kamathoz).
Azt is közölték, hogy januárban „csak” 234 milliárd forint kifizetése várható még, és az „igazán kemény hónap az államkasszának” a február és a március lesz majd, amikor „mintegy 700 milliárd forintnyi kamat és 310 milliárdnyi tőke kifizetése várható”. Ugyanakkor kitértek arra, hogy a legnagyobb vagyonnal bíró, 2033-ban lejáró állampapír-sorozat, a 2033/I valóban hétfőn fizet ki 17,85 százaléknyi kamatot (összesen mintegy 130 milliárd forintot).
A hétfőn kezdődő fizetés mellett egy másik aktualitása is lehet Nagy Márton videójának,
nevezetesen azt, hogy az elmúlt hetekben-napokban kibontakozott egy diskurzus arról, hogy a magyaroknak érdemes-e állampapírba fektetniük.
Az ügy azzal indult, hogy Kapitány Balázs statisztikus, demográfus (aki korábbi sajtóhírek szerint nem mellesleg a KSH Népességtudományi Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa, vagyis állami intézmény foglalkoztatásában állhat) a Telexen egy véleménycikket írt arról, hogy a jelenlegi kormányzatot politikailag nem támogató középosztály az állampapír-befektetésekkel gazdaságilag hozzájárul Orbán Viktor kormányzatának fenntartásához. Később egy másik írást is megjelentett a Ne az én pénzemből nevű blogon, ahol még konkrétabb javaslatokat fogalmaztak meg.
„A rendszerrel szemben kritikus hazai középosztálynak most lennének olyan – teljesen legálisan használható – eszközök a kezében, amelyekkel tudatosan élve megakadályozhatná az Orbán-kormány 2026-os választási győzelmét” – írta a cikkben, amelyben kifejtette, hogy a kormányzatnak a középosztály szavazataira már nincs szüksége, a befektetéseikre viszont annál inkább.
Ezzel a magyarországi politikai helyzettel elégedetlen középosztály előtt 2025‐ben megnyílik a lehetőség, hogy politikai tudatosság mellett tudatos pénzügyi döntésekkel is tegyen az Orbán‐rendszer leváltása érdekében. Ez egy egyszeri és egyedi lehetőség, mert 2030‐ra már minden valószínűség szerint nem lesznek meg ezek a pénzügyi ütőkártyák ennek a csoportnak a kezében
– fogalmazott Kapitány Balázs az utóbbi írásban.
A felvetésére heves reakció érkezett a Mandiner szerzőjétől, Kohán Mátyástól, aki még a Telex-cikkre reagálva azt írta egy véleménycikkben: „Süllyedjen el szégyenében az, aki lerángatja a politika mocsarába eleddig átpolitizálatlan közös kincsünket. Süllyedjen el szégyenében, akinek a kormányváltásért az sem túl nagy ár, ha az ország összeomlik.”
És könnyen lehet, hogy most Nagy Márton is emiatt fogalmazta meg hangsúlyosan azt a kérést, hogy „saját érdekeinek megfelelően” döntsön mindenki az állampapír-befektetésekkel kapcsolatban, illetve fogalmazott úgy, hogy „rettentő sok pénzhez jutnak” most azok, akik korábban állampapírba fektettek.
Mindeközben az Economx arról számolt be, hogy a Groupama Biztosító és az OTP Bank megbízásából már készült is egy reprezentatív kutatás arról, hogy a magyarok mibe fektetnék az állampapír kamatából származó pénzt.
Mint írták, a 16 és 75 év közti lakosság közel negyede számít idén állampapírból származó kifizetésre,
és a felmérés szerint pénz 40 százalékát elköltenék, míg 60 százalékát félretennék vagy ismét befektetnék az érintettek.
Utóbbival kapcsolatban a relatív többség (48 százalék) ismét állampapírba tervezi befektetni a pénzt, de magas azok aránya is, akik különböző értékpapírokba (20 százalék) vagy éppen megtakarítási célú életbiztosításokba (10 százalék) fektetnék a pénzt. 23 százalék viszont készpénzben vagy folyószámlán hagyná a pénzét – ők az okok között a könnyű hozzáférhetőséget, az általuk ismert befektetések alacsony hozamát vagy a lekötött összegek idő előtti felbontásának hátrányait említették.
Akik elköltenék a pénzüket, azoknál első helyen az utazás (31 százalék) szerepel a tervek között, de előkelő helyre kerültek az ingatlannal kapcsolatos tervek is, legyen szó felújításról, hiteltörlesztésről vagy akár bútorvásárlásról (ingatlanvásárlásban konkrétan 19 százalék gondolkodik közülük). Ezek mellett az egészséggel kapcsolatos kiadások finanszírozása került még fel a dobogóra.