Tehát nem arról van szó, hogy hülyébbek vagyunk – így összegezte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt, hogy az Európai Unióban nem az innovátorokban van hiány, hanem abban, hogy jóval kevesebb pénzt költ a kontinens az átállásra, mint Kína vagy Amerika. A tárcavezető szerint az Európai Unió egyszerűen fiskális konzervativizmusban hisz az ösztönző állam helyett.
„A miniszterelnök után csak azt tudom mondani, hogy tényleg beteg az Európai Unió” – így kezdte előadását Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján, ugyanakkor szerinte túl sok idő telt el azóta, hogy az Európai Unió beteg. A miniszterelnök pedig értékelte a tavaly december 31-én zárult magyar uniós elnökséget, többek között kijelentette: akik a magyar elnökség sikere ellen dolgoztak, azokat vigye el az ördög, azokat a magyarokat pedig, akik ugyanezt tették, dugja a pokol legmélyebb bugyrába.
Nagy Márton szerint az energiaválság hozta felszínre az Európai Unió betegségét. Míg Kína és Amerika fejlesztő államként gondolkodik, addig az unió szigorú fiskális politikában. Németország ennek jó példája: a tárcavezető szerint Kínában és az USA-ban jelentősen magasabb a költségvetési hiány, míg Németországban erőltetetten alacsonyan tartják.
„Az Európai Unió úgy gondolja, jobb, ha nem költ” – Nagy Márton szerint ezzel szemben több pénzt kell adni a gazdaságnak.
A gazdasági miniszter szerint a végén mindig az a kérdés, hogy honnan lesz pénz, hiszen a versenyképességi fordulathoz ez kell. A versenyképességi kérdést szerinte így lehet megfogni. „Egyetértek a miniszterelnökkel, a következő napok, hetek meghatározóak lesznek” – összegezte. Nagy Márton szerint most az origó Trump elnökségével elmozdul. „Ami érdekes lehet, hogy jön a német választás is. Talán visszatérünk oda, hogy a gazdaság lesz az első és nem a sokadik pont.”
Ha nincs jó gazdaságunk, akkor nem tudunk költeni, és Nagy Márton prezentációja szerint az EU-s támogatási szabályzásokat is meg kell reformálni. A zöld- és digitális átmenettel kapcsolatban annak adott hangot, hogy az Európai Unióban addig nem lehet közös piacról beszélni, amíg két tagállam fizikai határán nincs érdemben térerő. „Ez jól mutatja, hogy mennyire szeparált a piac.”
Nagy Márton szerint a háború és az energiaválságon keresztül kinyílt a különbség az unió, Kína és az Egyesült Államok tekintetében. Úgy vélekedett, ez akkor is látszik, amikor az árak már konszolidálódni látszanak.
A tárcavezető szerint értékválasztás a fiskális konzervativizmus és az ösztönző állam arányainak a megválasztása egy nemzetgazdaságban.
Hangsúlyozta, Amerika és Kína GDP-arányosan 100 százalék fölött adósodott el, míg az Európai Unió 86,4, Németország 65,6 százalékban. Majd feltette a kérdést: „Miről beszélünk?” – szerinte jól látszik, Kína és az Egyesült Államok jóval többet költ a gazdaságára. Nagy Márton szerint nincs több innovátor az Európai Unióban, csak elhagyják a kontinenst.
Tehát nem arról van szó, hogy hülyébbek vagyunk.
Majd úgy folytatta, hogy „nem azt mondom, hogy fiskális alkoholizmus kell, hanem hogy digitális átmenetre és a zöldátállásra költeni kell”. Nagy Márton szerint ezeket a pénzeket konzisztensen bele kell nyomni a gazdaságba. Majd arra is kitért, nem az uniós pénzügyminisztereknek, hanem a kormányfőknek kell eldönteni a költségvetési célokat. „Figyelembe véve azt, hogy mit akarnak kezdeni a versenyképességgel.”
A tárcavezető szerint Magyarországon jelen van a fejlesztő állam gazdaságpolitikája. Nagy Márton hangot adott annak is, hogy személy szerint örült annak, hogy a német kormány „szétszakadt”. A német kormány bukása a pénzügyminiszterrel indult, a tárcavezető szerint ez helyes, mert túlzottá vált a fiskális konzervativizmus. Szerinte a német gazdaság helyzete könnyen megoldódhat, ha megkérdezik majd a vállalatokat.
Nagy Márton szerint lehetséges út megvédeni a gazdaságot védelmi vámokon keresztül, de ha mellé nem indítanak támogatásokat, akkor az egy féllábú rendszer lesz.
A tárcavezető szerint ez az alapvető baj az unió gazdaságpolitikájában. Majd feltette azt a kérdést, hogy Brüsszel miért nem hozott direktívát az elektromos autózásra, pedig szerinte a versenyképesség kulcskérdése az elektromos autózás, és minden másra van deklarált direktíva. A gazdasági csúcsminiszter szerint az uniós szintű elektromos autózásnak a leállása annak köszönhető, hogy a németek december 18-án elvették a támogatásokat.
Nagy Márton végezetül kifejtette, Németországnak pénzt kell adnia a gazdaságának, és így elindulhat egy versenyképességi fordulat uniós szinten. „A most következő másfél-két hónap meghatározó lesz a magyar gazdaság számára.” Szerinte két hónap múlva lehet, hogy a magyar gazdaságot hozzá kell igazítani a német gazdasághoz vagy az új amerikai vezetéshez.
(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Tövissi Bence / Index)