Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a megfelelő energiaellátás érdekében újabb ellátási útvonalakra és forrásokra van szükség. A miniszter elmondta, hogy Magyarország addig nem áll át az orosz gázról, ameddig nem kap egy jobb ajánlatot.
A politikai indíttatású energetikai szankciók megölik Európa versenyképességét és súlyos hatással vannak életszínvonalra is, ezért mielőbb újabb források és szállítási útvonalak bevonására lenne szükség – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bukarestben.
A minisztérium MTI-nek eljuttatott közleménye szerint a tárcavezető az Európai Gázkonferencián mindenekelőtt arra figyelmeztetett, hogy az energiapiac ma a kontinensen komoly válsággal néz szembe, aminek az oka ugyanaz, mint a zuhanó versenyképességé, vagyis az, hogy a liberális mainstream ideológiai irányból közelíti meg a kizárólagosan fizikai természetű kérdéseket is.
Beszédében leszögezte, hogy sajtótájékoztatókkal, politikai nyilatkozatokkal nem lehet fűteni vagy működtetni a gazdaságot, ehhez szavai szerint a belátható jövőben még több földgázra lesz szükség.
Szijjártó Péter ezért fontosnak nevezte az újabb források bevonását, az újabb szállítási útvonalak létrehozását, illetve felszólalt az energetikai szankciók, a mesterséges korlátozások ellen is, mondván, hogy bizonyos ellátók politikai okok miatti diszkriminációja súlyos hatással van az európai lakosság életszínvonalára, továbbá a versenyképességre is. A miniszter szerint csak akkor érdemes elfordulni az orosz gáztól, ha van jobb ajánlat.
Kapott Magyarország valaha ilyen ajánlatot? A válasz egyértelmű: nem. Nincs jobb ajánlat az asztalon
– fogalmazott a tárcavezető.
Szijjértó Péter hozzátette, hogy azért óvják minden áron a Török Áramlatot, mert kizárólag „drágább és kevésbé megbízható” alternatívák állnak rendelkezésre.
Szijjártó Péter elítélte, hogy „az Európai Unió hallgat”, amikor fizikai, pénzügyi, politikai támadások érik a kontinens energetikai infrastruktúráját. Emellett közölte, hogy Magyarország nagy erővel dolgozik újabb beszállítók bevonásán, amelyekkel a lehetőségeiket kívánják bővíteni, nem a meglévőket kiváltani.
Ennek kapcsán ugyanakkor rámutatott, hogy az energetikai hálózat kapacitásbővítésére lenne szükség Délkelet-Európában a hatékony diverzifikáció érdekében, ezért a régió államai az Európai Bizottsághoz fordultak ez ügyben, a brüsszeli testület azonban nemet mondott ennek finanszírozására.
A miniszter végül kitért az újabb romániai földgázmező kitermelésére is, ami – mint mondta – hatalmas reményekkel tölti el Magyarországot.
Mindazonáltal kifejtette, hogy korábban két kereskedelmi szerződést is aláírtak, amelyek alapján 2024-ben kellett volna megérkeznie az első molekuláknak a szomszédos országból, viszont bizonyos okokból az érintett amerikai vállalat végül visszalépett.
„Reméljük, hogy ezúttal a Neptun Deep projekt valóban sikeres lesz. Reméljük, hogy kereskedelmi megállapodásokra tudunk jutni, és reméljük, hogy a magyar nemzeti energiamixet új romániai forrásokkal tudjuk bővíteni” – zárta mondandóját.