Erőteljesen átrajzolhatja a globális kereskedelmi térképet Donald Trump kereskedelempolitikája. Az egyik stratégiai tanácsadó cég kiszámolta, mekkora mínuszt jelenthet a régi-új amerikai elnök protekcionista gazdaságpolitikája, mennyivel növelheti az Egyesült Államok tíz legnagyobb partnerének kereskedelmi költségeit.
Donald Trump, az USA hétfőn beiktatott elnöke valószínűleg jelentős változásokat vezet be az Egyesült Államok kereskedelmi politikájában. Az elnök első munkanapján bejelentette, hogy február 1-től általános, 10 százalékos vámtételt tervez bevezetni a Kínából érkező termékekre, fontolóra veszi 25 százalékos vámok kivetését Kanadára és Mexikóra, de az aggasztó kereskedelmi többlet miatt az EU esetében is új vámok lehetnek.
Az elnök a kampányában azt mondta, hogy 60 százalékos vámot vet ki a kínai árukra, 25 százalékos vámot a Kanadából és Mexikóból származó behozatalra, és 20 százalékos vámot az összes többi országból származó behozatalra. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor
ezek a Boston Consulting Group (BCG) friss Global Trade jelentése szerint 640 milliárd dollárral növelnék az Egyesült Államok 10 legnagyobb partnerének kereskedelmi költségeit a 2023-as költségszinthez képest.
Ez a pluszköltség 102 milliárd dollárt jelent az Európai Unió számára, és legnagyobb hatással az autóipari szektorra lenne, leginkább az EU, Mexikó és Japán jármű- és járműalkatrész-exportjában. A kínai árukra kivetett magasabb vámok leginkább a szórakoztató elektronikai cikkeket, az elektromos gépeket és a divatcikkeket érintenék.
Mivel az Egyesült Államok mint kereskedelmi blokk a BCG várakozásai szerint megszilárdul – miközben erősen csökkenti függését Kínától – Kína mint kereskedelmi partner jelentősége a világ többi részén felértékelődik. Fennáll annak a veszélye is, hogy Kína rekordszintű kereskedelmi többlete, amit a feldolgozóiparban keletkező növekvő többletkapacitása teremt, nemcsak az Egyesült Államokban és az EU-ban, de potenciálisan Indiában és más kereskedelmi partnereknél is visszatetszést vált ki.
Kína kereskedelme várhatóan stagnál vagy csökken majd az EU-val, visszaesik az Egyesült Királysággal, Kanadával, Dél-Koreával, Japánnal, Ausztráliával és Új-Zélanddal, de nagymértékben fellendül az úgy nevezett Globális Déllel. A Kínát nem, de Indiával együtt 133 délkelet-ázsiai és afrikai országot magában foglaló – a világ népességének 62, és a világ GDP-jének 18 százalékát adó – Globális Déllel Kína kereskedelme 1250 milliárd dollárral fog nőni 2033-ig,
miközben ennek a régiónak az államai mind nagyobb mértékben fognak hozzájárulni a globális ellátási láncokhoz.
A vámok széles körű emelése nélkül a világkereskedelmi forgalom – a szolgáltatások export-importját nem számolva, csak az áruforgalmat figyelembe véve – évente átlagosan 2,9 százalékkal növekedne, és 2033-ra elérné a 29 ezer milliárd dollárt, a stratégiai tanácsadó cég előrejelzése szerint.
Az elemzés úgy számol, hogy a geopolitikai feszültségek, az energiabiztonsági és szabályozási kihívások arra késztetik az EU-t, hogy újraértékelje hagyományos kereskedelmi kapcsolatait. A blokk külkereskedelmi forgalma várhatóan évi 2 százalékkal fog növekedni 2033-ig, annak ellenére, hogy a geopolitikai feszültségek és az energiabiztonsággal kapcsolatos aggályok hatással lesznek az EU kereskedelmi kilátásaira is, fogalmaz a BCG Nagyhatalmak, geopolitika és a kereskedelem jövője című előrejelzése.
A BCG előrejelzése szerint az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi forgalom 303 milliárd dollárral fog növekedni a következő évtizedben, ami nagyrészt az EU LNG- (cseppfolyós földgáz) importjának lesz köszönhető.
Az EU kereskedelme a várakozások szerint felgyorsul Indiával, Törökországgal, emellett a tanácsadó agytröszt arra számít, hogy az EU és Afrika kapcsolata gyors fejlődésnek indul. Észak-Afrika az EU gyártási-ellátási láncainak fontos helyszínévé, Európa zöldátmenethez szükséges energia és ásványi anyagok nagyobb forrásává válik. Az EU és India kereskedelmi forgalma ugyanebben az időszakban várhatóan évente 6 százalékkal nő, főleg az információtechnológiához, a gyógyszeriparhoz és az ipari termeléshez kötődő kereskedelemnek köszönhetően.
Az EU Oroszországgal folytatott kereskedelme ugyanakkor 2023-hoz képest várhatóan 106 milliárd dollárral fog mérséklődni 2033-ig, mivel az EU továbbra is csökkenti az orosz energiaimportot, és gazdasági szankciókat hajt végre.
Az unió szempontjából valamennyi megfigyelhető tendenciának jelentős geopolitikai vonatkozásai lesznek, amint azt a Draghi-jelentés is megjegyzi. Az EU többé nem támaszkodhat a globális kereskedelem nagymértékű növekedésére vagy meglévő kereskedelmi kapcsolataira. A feltörekvő gazdaságokkal való szorosabb kapcsolatok és az erősebb uniós belső piac szintén fontos lesz a jövőben
– fogalmaz a BCG.