Sokan bírálják a kormányt, amiért kegyként tálalja, hogy az állam kifizeti azt a pénzt, amit a lakosság állampapírba fektetett, illetve ennek hozamát. Az Indexnek nyilatkozó egyik szakértő szerint a pénzesőről szóló bejelentés mögött az az üzenet húzódik meg, hogy nincs államcsőd, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az állampapírokból származó magas hozam nem a kormány, hanem a korábbi Európa-rekorder inflációs környezet „ajándéka”. Lapunk több terület szakértőinek bevonásával járt utána, hogy a lakosság mire költheti ezt a szuvenírt.
Január 20-tól jelentős, állampapírokból származó összegek érkeznek a magyarok számláira. Idén 1700 milliárd forintot fizetnek ki a lakosságnak kamatok formájában, ebből 1300 milliárd forint a Prémium Magyar Állampapírhoz (PMÁP) kapcsolódik. A kormány számításai szerint több mint 800 ezer családról van szó. Ahogy arról Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszámolt: nagyjából 300 ezer családnak 1–5 millió forint közötti, 165 ezer családnak 5–10 millió forint közötti, 163 ezer családnak pedig 10–25 millió forint közötti, állampapírba elhelyezett megtakarítása van.
A kormány a kifizetéseket úgy kommentálta, hogy a visszakapott pénzt, a pluszhozamokat a magyarok költhetik fogyasztásra, utazásra vagy otthonfelújításra, esetleg befektethetik ingatlanba, vagy éppen vissza is forgathatják a kedvező kamatozású lakossági állampapírba, amely „biztonságos és értékálló megtakarítást jelenthet” számukra. Januárban 234 milliárd forint kifizetése várható, míg februárban és márciusban mintegy 700 milliárd forintnyi kamat és 310 milliárdnyi tőke kiutalására kerül sor. A legnagyobb vagyonnal bíró, 2033-ban lejáró állampapír-sorozat, a 2033/I kifizetése múlt hétfőn elvileg megkezdődött, ennek kamata 17,85 százalék – ez összesen mintegy 130 milliárd forint kiutalását jelenti.
Az adósságfinanszírozás mértéke az elmúlt néhány évben a megugró kamatkörnyezet következtében jelentősen megemelkedett: míg a külső válságok bekövetkezte előtt az adósságfinanszírozás GDP-arányosan nagyjából 2 százalékot tett ki, addig ez az érték tavaly 4,8 százalékot érhetett el, ami nehéz költségvetési helyzetet eredményez. Nem véletlen, hogy napjainkban már uniós szinten is figyelembe veszik az úgynevezett elsődleges egyenleget, amely az állam kamatfizetési szolgáltatásaival csökkenti a hiány számítását.
Ugyanakkor az adósságfinanszírozás azontúl, hogy hozzájárul a magas hiányhoz, forrást von el, így együtt jelentős terhet jelent költségvetési szinten.
Az állam szempontjából ezért sem árt vigyázni az inflációval, hiszen a magas kamatkörnyezet a korábbi inflációs közeg „ajándéka”, és nem a kormányé. Amikor az állam bejelenti, hogy ezeket a pénzeket kifizeti, akkor gyakorlatilag azt jelenti ki, hogy nincs államcsőd
– mutatott rá Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a mostani költségvetés tekintetében a magas kamatozás kifutása – a prémium-állampapíroknál eddig a kamatbázis 17,6 százalék volt, ez csökkent most az infláció tekintetében 3,7 százalékra – két dolgot jelent.
A pénzforgalmi hiányban ezekben a hónapokban lesz egy kiugróbb érték, ahogy a kamatfizetések történnek. Az eredményszemléletű hiányban – ennek kellene 3 százalék alatt lennie – a kamatelszámolás folyamatosan, nem pedig egy időpontban történik. Itt tehát a magas kamatkifizetések folyamatosan eltűnnek, ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy az idei GDP-arányos kamatkiadás a tavalyinál várhatóan 1 százalékponttal kisebb lesz.
Ugyanakkor az tagadhatatlan, hogy az állampapírok visszaváltása jelent némi kockázatot. A legjobb példa erre,
Ha a befektetők jelentősebb része dönt úgy, hogy euróra váltja a megtakarításait. Ez elképesztő nyomást helyezne az egyébként is gyenge forintra.
Regős Gábor ugyanakkor kiemelte, a forint október óta tartó gyenge időszaka pont hogy növelheti az eurós/dolláros befektetések vonzerejét a lakosság számára, hiszen az alacsonyabb állampapírhozam nem biztos, hogy az árfolyamváltozásból adódó vélt veszteséget kompenzálja. „Ez gyengíthetné az árfolyamot – szerencsére az elmúlt napok árfolyammozgásain ez nem látszik – remélhetőleg a későbbiekben sem fog” – összegezte. Azonban egy másik hatás lehet, hogy túl nagy visszaváltás esetén az intézményi befektetők szerepét kell növelni – itt pedig a magasabb kibocsátás magasabb kamatfizetési terhet jelent az államnak.
A makrogazdasági képhez az is hozzátartozik, hogy az állam többféle állampapírt bocsát ki. Arra kell törekednie, hogy az államadósság finanszírozását a lehető legolcsóbban és a lehető legstabilabban valósítsa meg. Figyelembe kell venni a kereslet alakulását a különböző piacokon, illetve azt is, hogy az egyes lakossági befektetők preferenciái eltérőek lehetnek futamidő, illetve kamatozás szempontjából. Regős Gábor szerint a most kifutó állampapírok után arra is érdemes kitérni, hogy
az államnak az ezt követő kibocsátásokkor nem kell a fogyasztás élénkítését figyelembe vennie.
Amit viszont kell, az az, hogy milyen hozam és milyen kockázat mellett tudja finanszírozni a meglévő adósságot. „Azt kell tehát néznie, hogy mi az a hozamszint, ami mellett a lakosság még megfelelő arányban választja az állampapírt” – összegezte a közgazdász. Persze figyelni kell az intézményi piacot: mi az az arány, amit értékesíteni kíván, és milyen hozammal tudja azt megtenni.
Nem jó, ha az egyik piacon jelentősen magasabb hozammal értékesít, mint a másikon, hiszen az végül veszteséget jelent. Arra is figyelnie kell, hogy milyen lejárati szerkezettel és milyen devizaaránnyal kíván finanszírozni. Stabilitási szempontból fontos lehet a belföldi és külföldi befektetők aránya, már csak azért is mert nem mindegy, hogy a kamatjövedelem kiáramlik az országból, vagy belül marad. Ez érdemben tudja alakítani a folyó fizetési mérleg egyenlegét.
Így tehát ez alapján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) egy számára optimális mennyiséget alakít ki a lakossági papírok vonatkozásában, és ehhez próbálja igazítani a kamatokat. Ugyanakkor a mostani kifizetésekkel tovább élénkítheti a fogyasztást.
Számos olyan megtakarító lehetett, aki egy-egy nagyobb vásárlással megvárta a kamatfizetést, akár ebből akar valamit vásárolni, akár az eddigi állományát visszaváltva hajt végre valamilyen nagyobb vásárlást. Várhatóan azonban nem mindenki tesz így. A megtakarítók egy jelentős része vélhetően legalább az eddigi tőkét (de talán a kamatokat is) meghagyja megtakarításként, mert egyébként is elegendő új jövedelme keletkezik fogyasztásának fedezésére. Látni kell ugyanis az állampapírral rendelkező megtakarítók heterogenitását, és ez Nagy Márton korábban említett táblázatán látszik igazán:
az állampapír fontos termék a kispénzű megtakarítók, illetve a több száz milliós megtakarítással rendelkezők számára is – a fogyasztás növekedése inkább az előző csoport számára releváns.
Regős Gábor végezetül azt is kiemelte, hogy ha nem lesznek annyira vonzóak az állampapírok, az két csatornán keresztül hathat.
Az inflációkövető állampapírok magas hozamaival alacsony kockázat mellett lehetett kedvező befektetéshez jutni. Ha az állampapírok hozama csökken, akkor a befektetők kockázatosabb befektetések után nézhetnek – itt akár más értékpapírok, akár az ingatlanok szóba jöhetnek. Most tehát megjelenhet egy ingatlanpiaci kereslet is, ami felfelé hajthatja az ingaltanárakat.
A kifizetés közeledte óta tehát arról folyik a diskurzus, hogy az említett 800 ezer háztartás mire fordítja a számlájára érkezett kisebb-nagyobb összeget. A Groupama Biztosító és az OTP Bank megbízásából készült reprezentatív kutatás arról, hogy a magyarok mibe fektetnék az állampapír kamatából származó pénzt. A felmérés szerint a pénz 40 százalékát elköltenék, míg 60 százalékát félretennék vagy ismét befektetnék az érintettek.
Ennek apropóján utánajártunk, hol landolhatnak az említett százmilliárdok. Nem kérdés, hogy számos területen szívesen látnák a lakosság pénzét. A teljesség igénye nélkül:
Az SPB Befektetési Zrt. számításai szerint 2025-ben hozzávetőlegesen 3000 milliárdos tőke- és kamatkifizetés szabadulhat fel a hazai állampapírpiacról.
A magyar lakosság körében a Prémium Magyar Állampapír kiemelkedően népszerű volt az elmúlt években, elsősorban az inflációhoz kötött, magas kamatozása miatt. Ez utóbbi esetében az idei év első negyedévében kifizetendő kamat és tőke 1270 milliárd forint körüli összeget tesz ki. Első körben, január 20-án a 2033/I jelű lakossági állampapír fizetett kamatot, mely 0,25 százalékos kamatprémiumával az egyik legkedvezőtlenebb feltételekkel rendelkezik, azonban ennek ellenére is a legtöbb tőke áramlott ebbe a konstrukcióba
– mondta Beschenbacher Kornél, a privátbanki tanácsadó privát banki üzletágának igazgató-helyettese. A bankár felhívta a figyelmet, hogy ezen papír következő kuponja a 3,7 százalékos tavalyi inflációval számolva 3,95 százalékos lesz, nem pedig 5,20 százalék, mint például a korábban kibocsátott 2027/I lakossági állampapír esetében, amely márciusban fizet kamatot. Hozzáette: „2025-re mindkét említett papír messze elmarad más lakossági állampapírok 6-7 százalékos kamatától. A jövőbeni infláció függvénye is, hogy mikor lehetnek ismét versenyképesek ezen sorozatok a hazai állampapírpiacon.”
Az SPB úgy látja, ügyfelei körében 80-90 százalék között lehet azok aránya, akik újabb kötvénybefektetésen (vállalati kötvények vagy állampapírok vásárlásán) gondolkodnak.
Hangsúlyozták, hogy a hazai állampapírpiac a jövőben is kínál olyan értékpapírokat, amelyek biztonságos és hatékony eszközt jelentenek a befektetők tőkéjének további gyarapításához. Ezzel kapcsolatban konkrét példákkal is éltek. Azok számára, akik magyar forintban denominált állampapírokat szeretnének vásárolni, megfelelő megoldást kínálhatnak az intézmények számára is elérhető sorozatok, mint például a 2028 októberében lejáró 2028/A 6,75 százalékos kamatozású, vagy a 2030 augusztusában lejáró 2030/A 3,00 százalékos kamatozású értékpapír – az előbbi eszköz lejárati hozama 6,50 százalék, míg az utóbbié 6,48 százalék körül van.
A csökkenő kamatpálya miatt érdemes lehet a hosszabb lejáratú magyar államkötvények felé venni az irányt. Ezek közül továbbra is érdekes célpont például a 2041/A- és a 2051/G-sorozat, melyek 7 százalék feletti lejárati hozammal elérhetőek a jó likviditással rendelkező másodpiacon, és árfolyamuk 63 százalék és 66 százalék körül mozog, így a 2022-es árfolyamszintekhez képest még bőven 30 százalék feletti árfolyampotenciál rejlik bennük 1–3 éves távon.
Jelenlegi ismereteink alapján azt gondoljuk, hogy továbbra is vonzóak lehetnek a magyar forintban denominált államkötvények, de nem feltétlenül a lakossági állampapírok kiemelkedő feltételei okán, hanem a másodpiacon elérhető intézményi sorozatú, hosszabb lejáratú államkötvények árfolyamoldali hozampotenciálja miatt. A lakossági sorozatok kapcsán magas és fix kamatozású értékpapírokra volna szükség, hiszen láthatóan a PMÁP-sorozatok is a vonzó magas kamatozásuk miatt kerültek be a befektetési portfóliókba. Azoknak, akik kevésbé jártasak a befektetések világában, az állampapírok mindig kapaszkodót jelenthetnek a megtakarításaik növeléséhez
– válaszolta azon kérdésünkre Beschenbacher Kornél, hogy attraktívak maradnak-e az állampapírok.
Feltehetőleg lesz egy olyan befektetői réteg, amely a már így is jelentős forintos államkötvény-állománya mellé szeretne külföldi devizákban (euróban vagy dollárban) denominált magyar államkötvényeket vásárolni.
Az ingatlanvásárlás mindig is vonzó befektetési forma volt, az állampapírok attraktivitásának kifutásával ismét szárnya kaphatnak a lakásba történő invesztíciók. „Az inflációkövető állampapír alacsonyabb hozama miatt már a 2024-ben újra az ingatlanpiac felé kezdtek fordulni a befektetők. Októberben a Duna House Barométer szerint a fővárosi adásvételek 40 százalékát a befektetési cél motiválta, novemberben 38 százalékot, decemberben pedig 44 százalékot tett ki az arányuk. Szakértőink várakozása szerint idén tovább erősödhet ezen vásárlói csoport jelenléte, hiszen az állampapírhozamok kifizetéséből akár 15-20 százalék is megjelenhet az ingatlanpiacon” – jelezte lapunknak Máté Ferenc, a Duna House (DH) vezérigazgató-helyettese.
Az iroda becslése szerint éves szinten 125 ezer tranzakció körül zárhatott 2024, amely a 2023-as év kifejezetten gyenge ingatlanpiaci eredményeit ellensúlyozza, és így közelebb került az egyensúlyinak tekintett 150 ezres tranzakciószámhoz. A 2024-es, becsült teljesítmény 18 százalékkal haladta meg a KSH 2023-as adata szerinti 105 192 tranzakciót. Az ingatlanárak 2024-ben közel 2 év stagnálás után kezdtek el újra növekedni, ami – figyelembe véve a kifejezetten magas inflációt – azt jelenti, hogy jelenleg a 2020. évi reálárakhoz közeli szinten zajlanak a tranzakciók – mutatott rá a vezérigazgató-helyettes.
A DH a 2025-ös évre vonatkozóan mind tranzakciószámban, mind ingatlanárakban további 10 százalék feletti emelkedésre számít.
A Duna House Barométer 2024 negyedik negyedéves adatai szerint a fővárosi új építésű lakások átlagos négyzetméterára 1,5 millió forint körül alakul, míg használt ingatlant (a téglaépítésű házakat, lakásokat, valamint a paneleket is beleértve) átlagosan 927 ezer forint/négyzetméter áron lehetett vásárolni. Az országos átlag (a fővárosi tranzakciókat is beleértve) a használt ingatlanok tekintetében pedig 565 ezer forint körül alakul négyzetméterenként.
„Bár az ingatlanpiac a tavalyi év során újra lendületet kapott, a friss tőke beáramlása pozitívumnak tekinthető. Az áremelkedés várható mértékét jelentősen befolyásolja majd, hogy a kínálat hogyan viszonyul az erősödő kereslethez. Amennyiben a kínálat is lépést tud tartani a kereslettel, úgy az árak emelkedése is kordában tartható, ehhez azonban az újlakás-kínálat bővülése mellett szükség van a használt, korszerűtlen ingatlanokat modernizáló befektetői tevékenységekre is, hiszen a vevők felújítási kedve alacsony, többségük a jó, nagyon jó állapotú otthonokat részesíti előnyben. Pusztán a négyzetméterárak emelkedése sem jelent gondot, amennyiben ennek hátterében az új építésű ingatlanok és a befektetők által felújított lakások magasabb műszaki és esztétikai színvonala áll” – mondta Máté Ferenc.
Az elmúlt 30 évben az ingatlanok értéke különösen a fővárosban, illetve a megyeszékhelyeken, nagyobb városokban kisebb-nagyobb ingadozásokkal, de jellemzően folyamatosan emelkedett. Ez nagyban segített abban, hogy a lakosság megőrizze és gyarapítsa a vagyonának értékét, megvédje az inflációtól, figyelembe véve azt, hogy a magyar lakosság több mint 90 százaléka saját ingatlanban lakik.
Az inflációkövető értékpapír időszakosan ugyan jelentősen elterelte a befektetők figyelmét, azonban hosszú távon az ingatlanpiac is biztos alternatívát nyújthat 2025-ben.
Egy ingatlanbefektetés megtérülése az aktuális és várható piaci környezeten, az adott ingatlan vételárán és elhelyezkedésén kívül a bérleti díjak mértékétől is függ, azonban az ingatlan fenntartási költségei, valamint az esetleges modernizálás, felújítás költségei és amortizációja is formálják a megtérülés idejét. A hozam egyik fő része a bérleti díjból adódik, ez jelenleg 5 százalék körül alakul. A hozam másik része az árnövekedés lehet, 2025 pedig várhatóan az ingatlanok értékének további növekedését hozza majd – jelezte a DH.
(Borítókép: Németh Emília / Index)