Oroszországban januárban emelkedett az olajfinomítók teljesítménye, miután a legutóbbi amerikai szankciók elsősorban az nyersolajexportot célozták meg. Az orosz vállalatok az intézkedések kijátszására fordíthatnak az eddigi szállítási arányon, amelyben az üzemanyagok kisebb részt foglaltak el, és hamarosan a feldolgozott termékekkel lephetik el a nyugati országok piacait.
Az orosz finomítók több nyersolajat dolgoznak fel az üzemanyagexport fellendítésének reményében, miután az orosz tankerhajók és kereskedők elleni új amerikai szankciók megnehezítették a feldolgozatlan nyersolaj kivitelét – közölte két iparági forrás a Reuters adatokkal alátámasztott hétfői beszámolója szerint.
Oroszország 2022 óta próbál alkalmazkodni az ukrajnai offenzívára válaszul bevezetett nyugati szankciókhoz. Az intézkedések részeként többek között új flottát vásároltak, az olajexportot Európából Ázsiába irányították át, és folyamatosan új vásárlókat keresnek az üzemanyagokra Afrikában és Latin-Amerikában. A januári amerikai szankciók azonban még költségesebbé és bonyolultabbá tették a kulcsfontosságú indiai és kínai vevők felé irányuló nyersolajexportot.
Az orosz finomítói forgalom 2 százalékkal, azaz 108 ezer hordóval napi 754 800 tonnára emelkedett január 15. és január 19. között az év első napjaihoz képest, 1,2 százalékkal meghaladva a 2024. januári átlagot.
Oroszországnak a nyersolajhoz képest szélesebb lehetőségei vannak az üzemanyagexportra a G7-ek árplafonjának köszönhetően, ami lehetővé teszi, hogy Moszkva nyugati flottát és hajózási szolgáltatásokat használjon, ha a nyersolajat hordónként 60, a gázolajat pedig hordónként 100 dollár alatti áron adja el. A 60 dolláros hordónkénti árplafon alacsonyabb, mint az orosz zászlóshajónak számító uráli keverék jelenleg 70 dollár körüli ára, de a kereskedők szerint a nyersolajhoz képest felárral forgalmazott termékekre – elsősorban a gázolajra, amely hordónként 100 dolláron áll – kivetett árplafon egyelőre még mindig hagy lehetőséget a nyereségre. Az orosz gázolaj ára jelenleg hordónként 75 dollár körül mozog.
A szankciók, amelyeket a Biden-kormányzat január elején, közvetlenül Donald Trump új amerikai elnök hivatalba lépése előtt jelentett be, mintegy 180 olyan tartályhajót céloztak meg, amelyek főként orosz kőolaj és kevésbé jelentős mennyiségű üzemanyag szállításában vettek részt. A Morgan Stanley elemzése szerint 2024-ben ezek a tartályhajók naponta mintegy 1,5 millió hordó nyersolajat, és mindössze 200 ezer hordó finomított terméket szállítottak. A Reuters forrásai szerint az orosz finomítók mégis úgy termelnek, ahogy tudnak, arra számítva, hogy a nyersolajjal szemben könnyebben találnak hajókat az üzemanyagok exportjára.
A lehető legnagyobb mértékben élnünk kell a feldolgozás lehetőségével, hogy felhasználhassuk a szankcionált olajat
– fogalmazott egy névtelen megszólaló.
A szankciók az orosz olajcégeket is célba vették, köztük a Surgutneftegas és a Gazprom Neft vállalatokat. A Surgutneftegas nyugat-oroszországi olajfinomítója az egyik forrás szerint januárban csaknem 8 százalékkal emelte az olajfeldolgozást. Oroszország a világ egyik legnagyobb dízel- és fűtőolaj-exportőre. A szankciókról döntő nyugati tisztviselők azt mondták, hogy nem törekszenek az orosz export teljes leállítására, de csökkenteni akarják a bevételeket, hogy Moszkva leállítsa az ukrajnai háborút. Oroszország erőfeszítéseit a finomítás fellendítésére jelenleg az ukrán dróntámadások, valamint a túlfűtött gazdaság nehezíti.