A hazai gyógyszertári szektor jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt évben, amely pozitív és negatív fejleményeket egyaránt hozott. A Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) által közzétett legfrissebb adatok szerint 2024-ben végre megfordult a több éve tartó negatív tendencia: hat év után először emelkedett a gyógyszertárak száma, decemberben már meghaladta a 2900-at, ami 28 darabbal több, mint egy évvel korábban.

A részletesebb elemzés ugyanakkor árnyalja a képet: míg a közforgalmú gyógyszertárak száma héttel csökkent, addig a fiókgyógyszertárak száma jelentősen, 35 darabbal (5 százalékkal) nőtt, így számuk 2024 végére elérte a 647-et. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mintegy 45-50 ezer lakos számára vált elérhetővé helyben a gyógyszerellátás olyan településeken, ahol ez korábban nem volt megoldott.

Minden téren nőtt a forgalom és az árak is

A forgalmi adatok is biztatók, minden termékkategóriában növekedés volt tapasztalható 2024-ben. A vényköteles termékek esetében körülbelül 9 százalékos, az OTC-termékeknél 7 százalékos, az egyéb termékek vonatkozásában pedig 6 százalékos növekedést regisztráltak. A dobozszámot tekintve azonban már vegyesebb a kép: míg a vényköteles készítményeknél 2 százalékos emelkedés mutatkozott, addig az OTC-termékeknél 2 százalékos csökkenés volt tapasztalható, az egyéb termékek esetében pedig stagnálás következett be.

Érdekes megfigyelés, hogy a vásárlószám 2022 óta gyakorlatilag változatlan: az elmúlt három évben (2022, 2023, 2024) egyaránt 115,6 millió körül alakult. A gazdasági környezet továbbra is instabilnak mondható, bár 2025-ben infláció feletti forgalomnövekedés várható, aminek fő motorját várhatóan a vényköteles, támogatott termékek jelentik.

Az elmúlt év egyik legjelentősebb pozitív fejleménye a fiókgyógyszertárak működését módosító jogszabály 2024. májusi hatályba lépése volt, ez azonnali és látványos javulást hozott a kistelepülések gyógyszerellátásában – mutat rá a HGYSZ. A szakma szerint ez a tendencia tovább erősíthető lenne, ha az egy közforgalmú gyógyszertár által működtethető fiókgyógyszertárak számát a jelenlegi háromról legalább ötre emelnék. (Az Index korábban több ízben beszámolt arról, hogy szakmán belül eltérő véleményeket fogalmaztak meg a gyógyszerész fizikai jelenléte nélkül működő kistelepülési fiókpatikák működésével kapcsolatban.)

Arra a kérdésre, hogy miként alakultak az – egyébként érezhetően magas – gyógyszerárak, Zlinszky János úgy válaszolt, az elmúlt három-négy évet figyelembe véve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt éves általános inflációs szint alatti áremelkedés ment végbe mind az OTC-, mind az egyéb termékek tekintetében – a dobozárat vizsgálva. A fogyasztóvédelem a Covid-járvány idején is vizsgálta a patikákat, mondván, azok nyerészkednek a maszkokon alkalmazott nagy árrésen, ám kiderült, a legtöbb patika negatív árrésen értékesítette a maszkokat, vagyis veszteségük volt rajta. A kiskereskedelmi gyógyszerárak alapvetően a gyógyszer-nagykereskedők által szabott árakat követik le. Amennyiben a beszállító árat emel, azt a patikának is be kell emelnie áraiba” – mondta a szövetség első embere.

A közforgalmú patikák sok esetben a támogatott gyógyszereken is veszteséget szenvednek el. Ennek oka, hogy több mint tíz éve változatlan árréstömeget realizálnak ezen termékek után. A gyógyszertárak árrése 2023-ban 8,2 százalék volt, ez 2024-ben 8 százalék alá csökkent.

A költségvetésben 500 milliárd forintot terveztek 2024-ben, a támogatott készítmények után járó tényleges támogatási összeg végül 548 milliárd forint volt. A HGYSZ számításai szerint idén is alultervezett a költségvetés, a tényleges támogatás várhatóan meghaladja a 2025-re tervezett 534 milliárd forintot.

Bizonytalanságok nyomják az ágazatok

Ugyanakkor számos bizonytalanságot hozó tényező is megjelent az ágazatban. Az elmúlt másfél évben négy-öt olyan konkrét kormányzati terv is napvilágot látott, amely alapjaiban változtatná meg a lakossági gyógyszerellátást. Ezek az alábbiak:

• Intézeti gyógyszertárak kiszervezése: Tavaly megjelentek a vonatkozó rendelkezések, de a közbeszerzési eljárást végül nem írták ki, és hivatalos információ sem hangzott el a tervekről. Az év végén egy új projekttársasági formát vezettek be: „közreműködő szolgáltató”. Ennek célja szintén nem teljesen ismert, de valószínűleg az intézeti gyógyszertárak lakosságot kiszolgáló részét célozzák vele. Összességében komoly hátrányt jelent a közforgalmú gyógyszertárakra nézve, mivel az intézeti gyógyszertárak jelentős versenyelőnyben vannak velük szemben a szabályozás tekintetében.
• Párhuzamos gyógyszerellátási rendszer kialakítása: A Személyre Szabott Gyógyszerellátási Központ bevezetése elsősorban az elmaradott térségek településeit érinti. Azonban vannak olyan pontjai a működésének, amelyek kedvezőtlenek az érintett települések környezetében működő gyógyszertárak számára. Ilyen például, hogy a központ nem ad teljes körű ellátást a lakosság számára, kizárólag a krónikus betegségekkel kapcsolatos terápiához szükséges gyógyszereket viszi ki a betegeknek, számos speciális készítményt nem (például bizonyos kábítószer-tartalmú készítmények, inzulin, OTC, akut betegségek gyógyszerei). Ezek maradnak a helyi gyógyszertáraknál, úgy, hogy a forgalmuk egy jelentős részét elveszítik.
• Nagy értékű gyógyszerek: Nem látszik egyértelműen, hogy a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért milyen hozzáadott értéket ad a gyógyszerellátáshoz és a betegellátáshoz, valamint hogy milyen módon kapcsolódik majd a gyógyszertári rendszerhez. Emellett nem látjuk a garanciáit annak, hogy a független és pártatlan döntéshozatal az egyedi támogatások vonatkozásában mindenki számára azonos feltételekkel valósul-e meg.
• Gyógyszerautomaták: A gyógyszerautomaták bevezetésének lehetősége is időről időre újra felmerül. A fejlemény a területet illetően az, hogy a gyógyszertári ügyelet bizonyos szintű megoldásaként használnák a gyógyszerautomatákat. Meglátásunk szerint automatákból történő gyógyszerforgalmazással a gyógyszertári ügyelet nem váltható ki. A gyógyszertári ügyelet a sürgősségi betegellátás részét képezi, elsődleges célja, hogy az orvos által a sürgősségi ellátás során akut problémákra felírt, azonnali terápiához szükséges vényköteles gyógyszereket kiszolgáltassa a betegek számára. Ez a szolgáltatás automatákkal nem helyettesíthető.
• Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pilotprojekt: A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) kezdeményezésére indult program is az elmaradott térségek gyógyszerellátásának javítását célozza, de hivatalos és részletes információt a rendszer működéséről nem hoztak nyilvánosságra. A megosztott tájékoztatás alapján a projekt sikeres volt, és a cél az országos szintű kiterjesztése.

A szakma különösen aggasztónak tartja, hogy ezekről a tervekről kevés részletes információ áll rendelkezésre, és az ágazati szereplők véleményét sok esetben nem veszik megfelelően figyelembe a döntéshozatalnál.

Az említett kezdeményezések összeadódva akár már rövid távon is gyengíthetik a gyógyszertárak pozícióit, és ezzel a gyógyszerellátás, betegellátás rendszerét fenntarthatósági, szakmai és elismertség szempontból egyaránt. A gazdaságilag legérzékenyebb gyógyszertárak – a kistelepülési patikák érezhetik meg leginkább a lépések hatásait.

Évente több mint 115 millió gyógyszerész és beteg közti találkozó van. Ennek drasztikus visszaesése egyaránt kihathat a gyógyszerellátás minőségére és az egészségügyi ellátórendszerre. A döntések megszülettek, és a kapcsolódó jogszabályok egy része meg is jelent – a megvalósulásuk és azok módja kérdéses. Az azonban egyértelmű, hogy ezek a történések jelentős és alapvetően negatív hatással lesznek a gyógyszertárakra – jelezte a szövetség.

Azért, hogy a lakosság gyógyszerellátása és a gyógyszertárak helyzete stabil maradjon, és ne kerüljön negatív spirálba, szükség van arra, hogy új lehetőségek nyíljanak a gyógyszertárak előtt szakmai, gazdasági és üzemeltetési szempontból is.

Bár vannak nehézségek, összességében elmondható, hogy a hazai gyógyszerellátás a túlszabályozottsága ellenére Európa egyik legstabilabb rendszere, mind gyártói, mind forgalmazói oldalról. A szektor azonban számos strukturális kihívással küzd, amelyek megoldása összetett szakpolitikai és gazdasági intézkedéseket igényel

– közölte Zlinszky János, a HGYSZ elnöke, aki arra a veszélyre is felhívta a figyelmet, hogy kiüresedik a gyógyszerészek munkája.

Ezért fontos a gyógyszertárak szerepének erősítése az egészségügy rendszerében a gyógyszerészek kompetenciájának és a gyógyszertárak szolgáltatásainak bővítésével. Javasolják nemzetközi példák és bevált gyakorlatok vizsgálatát, hazai adaptálását például gyógyszertári vakcináció, vényírás formájában. Ezzel együtt jár a gyógyszerészi hivatás elfogadottságának és presztízsének javulása, ami pozitívan hatna a munkaerőhiány megoldására is.

Régóta fennálló probléma a támogatott gyógyszerek árképzésének érdemi átalakítása, a gyógyszertári ügyeleti rendszer újratervezése az új orvosi ügyeleti rendszernek megfelelően, valamint az online gyógyszerforgalmazásra vonatkozó jogszabályok kidolgozása. Ezek mind olyan területek, amelyek jelentősen befolyásolják a gyógyszertárak működését és fenntartását, így a gyógyszerellátás minőségét is – jelezte a HGYSZ.

Jelentős munkaerőhiány

Ahogy gyakorlatilag minden ágazatban, úgy a gyógyszer-kiskereskedelemben is jelentős kihívást jelent a munkaerőhiány. Egy, a HGYSZ által végzett felmérés szerint az elmúlt egy évben a gyógyszertárak 39 százalékában jelentkezett munkaerőhiány, és ennek megoldása az esetek 40 százalékában nem sikerült. A patikák 12 százalékának pedig jelentős anyagi megterhelést okoz a probléma kezelése.

Zlinszky János az Index kérdésére megerősítette: országos szinten jelentős eltérések mutatkoznak a patikákban elérhető fizetésekben, mind gyógyszerész, mind szakasszisztensi, mind asszisztensi szinten. A munkaerőáramlás a megyeszékhelyek, illetve a főváros felé történik, ahol jellemzően jóval magasabb kereseti lehetőségek mutatkoznak.

A szövetség első embere arról is beszélt, hogy a szakemberképzés (szakasszisztens, asszisztens) jelenlegi rendszere több ponton is fejlesztésre szorul. A szakasszisztensi képzés időtartama túl hosszúnak bizonyul a mai kor követelményeihez képest. Szakmai vélemények szerint gyorsabb és hatékonyabb oktatási rendszerre lenne szükség, ami jobban illeszkedik a fiatalok igényeihez és a modern világ tempójához – jegyezte meg.

Amit szabad egy drogériának, szabadjon egy patikának is

A gyógyszertárvezetők körében végzett reprezentatív kutatás rávilágított egy másik égető problémára is: az egyéb termékek marketingszabályozásának kérdésére. A megkérdezettek közel kétharmada szerint a drogériák, hipermarketek és online boltok versenyelőnyben vannak a szabályozási környezet miatt, és olcsóbban tudják forgalmazni ugyanazokat a termékeket. A válaszadók 83 százaléka szeretné, ha a gyógyszertárak számára is hasonló versenyfeltételeket biztosítanának ezen termékek vonatkozásában.

A HGYSZ hangsúlyozta: ezek kizárólag a gyógyszertárakban forgalmazott egyéb termékekre vonatkoznak, azzal teljes mértékben egyetértenek, hogy a gyógyszerekre vonatkozó marketingszabályok ne változzanak.

(Borítókép: Németh Emília / Index)