Nem változtatott az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden, így marad 6,5 százalékon. Az Indexen már reggel beharangoztuk, hogy nem lesz kamatcsökkentés. Ráadásul a piaci folyamatok és az inflációs trend alapján a Magyar Nemzeti Banknak valószínűleg a következő hónapokban sem lesz mozgástere a kamatkondíciók lazítására. Virág Barnabás, az MNB alelnöke pedig annak adott hangot, hogy az amerikai és az európai jegybank kamatpályája között nőhet a különbség, ez pedig az olyan feltörekvő piacok számára, mint Magyarország, kifejezetten rossz hír.
Marad a jegybanki szigor az év elején, szinte biztosra mondható, hogy nem vág kamatot az MNB – írtuk meg kedden reggel. Donald Trump megválasztása hatással van a hazai monetáris politikára is, a régi-új amerikai elnök kereskedelem- és bevándorláspolitikai tervei magasabb inflációt vetítenek előre az Egyesült Államokban, ami a dollár erősödésén és a feltörekvő piacok devizáinak gyengülésén keresztül a forintot is nyomás alá helyezi.
Ennek megfelelően nem változtatott az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden, így az marad 6,5 százalékon.
A jegybank tavalyelőtt májusban kezdte meg a kamatcsökkentést a 18 százalékos irányadó kamatról, amely a szeptemberi 25 bázispontos kamatvágással 6,5 százalékra ért, és azóta is ott tartózkodik. Most az Indexnek a gazdasági szakértők azt emelték ki, hogy a Monetáris Tanács januári ülése nem sok izgalmat tartogat.
A lapunknak nyilatkozó szakértők biztosra mondták, hogy változatlan marad a kamatszint. Emellett a jegybanki kommunikáció is szigorú maradhat. „A piaci folyamatok és az inflációs trend alapján az MNB-nek a következő hónapokban sem lesz mozgástere a kamatkondíciók lazítására” – vetítette előre az Indexnek küldött elemzésében Bukovszki András, a CIB Bank elemzője.
Emögött több tényező áll, az év utolsó hónapjában a novemberi 3,7 százalékról 4,6 százalékra gyorsult a pénzromlás éves üteme, kissé meghaladva a piaci várakozásokat és az MNB előrejelzését is. „A magas infláció árnyékát is el kell tüntetni a gazdaság gyors újraindításához” – fogalmazott akkor.
A külső környezet és az inflációs kilátások indokolják, akár huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat az alapkamat, a relatív kamatfelárunk növekedését okozva. A forint pedig nem erősödött számottevően azóta, így nem meglepetés az év utolsó ülésén született kamatdöntés:
Most, decemberben, szintén a kamattartás mellett döntött a jegybank, ami támaszt ad a forintnak is,
habár a döntést már beárazhatták a befektetők. Az Indexnek nyilatkozó szakértők előzetesen is kamattartást vártak, így a döntés nem okozott meglepetést. A döntésnél is fontosabb lehet, amit majd Virág Barnabás jegybanki alelnök mond a kamatpálya várható alakulásáról a kedd délután élőben közvetített háttérbeszélgetésen.
A Monetáris Tanács a döntéséhez csatolt közleményében azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió ipari és kiskereskedelmi indikátorai visszafogott gazdasági növekedésre utalnak 2024 negyedik negyedévében. Ezzel szemben az Egyesült Államok a beérkező adatok alapján élénk növekedést mutatott, valamint Kínában is gyorsult a gazdasági növekedés üteme a negyedik negyedévben.
Fontos kiemelni, hogy a jegybank szerint a külső konjunktúra alakulásának szempontjából továbbra is kockázatot hordoznak a gyenge európai ipari termelési kilátások, valamint az általánosan kiélezett geopolitikai helyzet. Az infláció az eurózónában 2,4 százalékra, az Egyesült Államokban pedig 2,9 százalékra gyorsult decemberben.
Magyarországon decemberben a fogyasztói árak az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben, 4,6 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. 2024-ben az éves átlagos infláció 3,7 százalékon alakult. A maginfláció decemberben 4,7 százalékra emelkedett.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a háttérbeszélgetésen annak adott hangot, hogy a globális befektetői hangulatot a decemberi kamatdöntés óta nagy fokú bizonytalanság jellemzi. A Federal Reserve és az Európai Központi Bank decemberben ismét 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre. A piaci árazások alapján idén a két meghatározó jegybank monetáris politikája között divergencia várható, ami a feltörekvő piacokon a kockázatkerülés erősödését eredményezheti. A régióban a cseh, a lengyel és a román jegybank egyaránt változatlanul tartotta irányadó rátáját.
A gáz- és olajárak decemberhez képest emelkedtek, miközben a nagy jegybankok kamatpályájában divergencia várható. Továbbá az infláció és a maginfláció az elemzői prognózisukat felülmúlta, és a jegybank várakozásánál is magasabban alakult. Az infláció pedig figyelmeztető jel a feltörekvő piacokon.
Ezért fegyelmezett inflációellenes gazdaságpolitika szükséges a központi bank szerint. az MNB alenöke úgy véli, ez az alapja a gazdasági növekedésnek, a konjunktúrának és költségvetési stabilitásnak.
A jegybank elemzése rávilágít, hogy a konjunktúraindikátorok alapján a magyar gazdaság teljesítménye erős kettősség mellett visszafogottan alakult 2024 negyedik negyedévében. Novemberben folytatódott a kiskereskedelmi forgalom bővülése, ugyanakkor az ipari termelés és az építőipari aktivitás csökkent.
A változatlanul erőteljes reálbér-növekedés mellett a fogyasztói bizalom november után enyhe javulást mutatott. A foglalkoztatottak száma némileg mérséklődött, de historikus összevetésben továbbra is magas, míg a munkanélküliségi ráta alacsony. A dezinfláció februártól újraindul. 2025-től a gazdaság növekedésének egyre szélesebb alapjait látjuk, amivel a magyar gazdaság fokozatosan kiegyensúlyozott növekedési pályára kerülhet.
A döntésről a jegybanki alelnök elmondta, hogy a stabil, kiszámítható gazdasági környezet a bizalom erősítésén keresztül a teljes makrogazdasági pályát alapvetően meghatározza.
A feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés és az aktuális inflációs kockázati kilátások mellett az alapkamat huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat.
A Monetáris Tanács előre tekintő iránymutatása megváltozott:
[...] a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzpiaci környezet és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják.
A külső közeg tekintetében meghatározó a befektetői hangulat gyors változékonysága. A gáz- és olajárak emelkedtek, ez az élelmiszerárakra is érvényes.
Mint említettük, a Fed és az EKB kamatpályája között divergenciát vár a magyar jegybank 2025-ben: az európai gazdaság állapota, az inflációs kép meredekebb kamatcsökkentést hozhat az eurózóna esetében. Az eurózóna és az amerikai piacok közötti kamatkülönbözet bővülhet.
„Ez egy dollárerősödést, a feltörekvő piacon pedig szembeszeles közeget eredményezhet”
– világított rá Virág Barnabás.
Decemberben a fogyasztói árak az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben, 4,6 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. 2024-ben az éves átlagos infláció 3,7 százalékon alakult. A maginfláció decemberben 4,7 százalékra emelkedett. A fogyasztóiár-index emelkedését főként a feldolgozott élelmiszerek és az üzemanyagok árnövekedése okozta, míg a maginfláció emelkedéséhez a feldolgozott élelmiszerek mellett a tartós iparcikkek árának emelkedése járult hozzá.
Virág Barnabás szerint nagyon érzékenyen reagálnak a gazdasági szerepelők az infláció emelkedésére. Erre szerinte Magyarországon is fel kell készülni. A globális nyersanyagárak növekedése és a forintpiaci mozgások együttes hatása megjelent az importált termékek áraiban. A tanács változatlanul kiemelten figyeli a szolgáltató szektor árazási döntéseit. A lakossági inflációs várakozások július óta emelkedő trendet mutatnak.
Az MNB alelnöke arra is kitért, hogy a lakossági jövedelmek húzatják az idei évi növekedést. A reálbérek emelkedésével párhuzamosan fokozatosan bővülő fogyasztás előre tekintve is a növekedés motorja lehet. A hazai hitelezési folyamatokat továbbra is kettősség jellemzi:
A háztartási hitelállomány éves növekedése 2025-ben tovább gyorsulhat – ehhez hozzájárul a munkáshitel is –, míg a vállalati hitelezés üteme a konjunktúra élénkülésével és a bizonytalanság oldódásával párhuzamosan 2025 második felétől stabilizálódhat magasabb szinten.
Azonban az MNB szerint a szélesebb bázisú növekedésnek a kulcsa az alacsony infláció.
Az elemzésükben azt is kiemelték, hogy a mérsékelt európai konjunktúra rövid távon visszafogja a hazai kivitelt. Ám a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások 2025 közepétől élénkítik az exportot, amivel párhuzamosan hazánk exportpiaci részesedése is emelkedik. A gazdaság fokozatosan kiegyensúlyozott növekedési pályára állhat, ehhez „a jegybank stabilitással tud hozzájárulni.” A bizalom erősítését pedig többször kiemelte az MNB alelnöke.
Az MNB arra számít, hogy a reálbérek növekedésével összhangban a kiskereskedelmi forgalom is élénkül, azonban úgy látják, hogy a bizalom lassabban áll helyre. Ehhez köze lehet annak, hogy a lakosság milyen inflációt érzékel – véli a jegybanki alelnök.
A meghatározó nagy gazdaságok várható kamatpályáit jelentős bizonytalanság övezi
– jelezte Virág Barnabás. Hozzáfűzte, hogy a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés és a fennálló geopolitikai feszültségek az elmúlt hónapokban növelték a felfelé mutató inflációs kockázatokat. Továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt.
„A tanács megítélése szerint a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzpiaci környezet és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják."
(Borítókép: Bődey János / Index)