Index Vakbarát Hírportál

Energiaügyi Minisztérium: Jó hír, hogy újabb erőmű épül Magyarországon

2025. január 29., szerda 20:29

Magyarország energiaszuverenitása úgy erősíthető meg, ha a magyar családok és vállalkozások igényeit minél nagyobb arányban az országhatáron belül kitermelt nyersanyagokkal, saját erőműveinkben előállított energiával szolgáljuk ki – közölte szerdán kiadott elemzésében az Energiaügyi Minisztérium (EM), amelyben arról is írtak: jó hír, hogy egy újabb erőmű épül az országban.

Az MTI által idézett elemzésben azt írták, hogy a nemzetközi energiaválság miatt még sürgetőbbé vált feladat teljesítésében, az importkitettségek csökkentésében több fontos előrelépés történt tavaly. Mint a tárca emlékeztetett, 

2024-ben földgázban megközelítette az 1,9 milliárd köbmétert, kőolajban pedig meghaladta az 1 millió tonnát a belföldi lelőhelyeken kitermelt energiahordozók mennyisége. 

A 2023-as 1,765 milliárd köbméterrel szemben tavaly 7,3 százalékkal többet, 1,893 milliárd köbméter gázt hoztak felszínre Magyarországon. A belföldi fogyasztást a korábbi 10-11 milliárd köbméterről az elmúlt években nagymértékben, 8,5 milliárd köbméterre sikerült leszorítani. A hazai szükségletek és a kimagasló kapacitású gáztárolók maximális készletmennyisége közötti különbözet a bővülő kitermelés révén túlnyomórészt hazai forrásból fedezhető – sorolta az EM. 

A tárca a kőolaj kitermelésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy most húsz év után először múlta felül újra az egymillió tonnát Magyarország, legutóbb 2004-ben volt erre példa. Az 1,056 millió tonnás eredmény 2020-hoz képest mintegy 20 százalékos növekedést mutat, és a folytatás is biztató lehet, mert a tárca öt év szünet után írt ki újra koncessziós pályázatokat, összesen nyolc területre, szénhidrogén kutatására és kitermelésére. A tárca a januári benyújtás hiánypótoltatását követően ad hírt a jelentkezők számáról  – hívta fel a figyelmet a minisztérium.

Máshol bezárnak az erőművek, idehaza épülnek – írták 

Kitértek arra is, hogy „öles léptekkel haladunk a zöldenergia hasznosításában”, és tavaly a belföldön megtermelt áram negyedét adták a napelemek (a minisztérium állítása szerint ez a legmagasabb arány egész Európában). Kitértek arra is, hogy ennek köszönhetően „már 2023-ban elértük a korábban 2030-ra megcélzott 40 százalékos kibocsátás-csökkentést”, és miközben „tavalyelőtt a fosszilis alapú villamosenergia-termelés 18 százalékkal esett vissza”, aközben „a napenergiánál közel másfélszeres növekedést jeleztek az adatok”. Utaltak arra is, hogy a Nemzeti energia- és klímaterv 2024-ben felülvizsgált változatában az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez a felére tervezik csökkenteni 2030-ra.

A közlemény ezután idézte Lantos Csaba energiaügyi minisztert, aki kifejtette:

jó hír, hogy közel másfél évtized után újra erőművet épít az ország. A beruházás jelentősen előmozdítja az energiaszektor zöldítését, hozzájárul az időjárásfüggő megújulók rendszerbe illesztéséhez, a növekvő áramigények kiszolgálásához. A Mátrai Erőmű visontai telephelyén korszerű gázerőművet létesítünk, amelynek egységre vetített szén-dioxid-kibocsátása a meglévő lignites blokkokénak mindössze a negyede.

„A környezetkímélő fejlesztés lehetővé teszi a térségi foglalkoztatás megőrzését, a levegőszennyezés mérséklésével biztosít egészségesebb körülményeket, javuló életminőséget Észak-Magyarországon. Míg Európa erőműveket zár be, mi újak építésével cselekszünk a külső kitettségek csökkentése, az ellátásbiztonság garantálása érdekében” – fogalmazott a miniszter.

Ezután Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke hangsúlyozta az EM közleményében, hogy „a magyar föld méhének kincsei napjainkban is több ezer család számára biztosítanak munkát és megélhetést, míg a kitermelt és feldolgozott nyersanyagok fontos alapanyagként szolgálnak a hazai építőipar számára, hozzájárulnak Magyarország energiaszuverenitásának megerősítéséhez, valamint szerepük elengedhetetlen a jövő iparágainak nyersanyaggal való ellátásában. Az ország határain belül elérhető energiaforrásnál nincs értékesebb, ezért a háború és szankciók alapjaiban változtatták meg a gondolkodásunkat az energiapolitikáról. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ösztönző jogszabályi- és vonzó befektetői környezet kialakításával, az előremutató földtani kutatási adatok biztosításával járul hozzá az ország önfenntartásához” – közölte.

A minisztérium szerint a hazai energiabiztonság uniós szinten is kiemelkedő

A hazai energiabiztonság uniós szinten kiemelkedő, a folyamatos energiaellátás mellett Európa legalacsonyabb áram- és gázárait garantálja a kormány a magyar családok számára – ezt már az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára, Steiner Attila hangoztatta szerdán Jászberényben, ahol éppen egy okos nyomásszabályozó állomást (telemechanizált gáznyomás-szabályozó állomást) adtak át.

Steiner Attila példaértékűnek nevezte a beruházást, hozzátéve:

ez egy pilot program, amely ha beválik, a megoldás az egész ország területén elterjedhet.

Gratulált, hogy hazai vállalkozókkal együtt tud megvalósulni ez a beruházás, amely szavai szerint pozitív üzenet a hazai gazdaság szempontjából. A gáz fontos szerepet tölt be a sikeres zöldátállásban, ezért fontos a folyamatos fejlődés és az új technológiák alkalmazása, amire remek példa a Jászberényben telepített okos nyomásszabályozó – mondta.

A két középnyomású gázfogadó állomás működésével több mint 11 ezer család és vállalkozás energiaellátását biztosítja – közölte, majd elmondta azt is, hogy a hazai csaknem kétmilliárd köbméternyi földgáz-kitermelés európai viszonylatban is jelentős. Hangsúlyozta, hogy a gáztárolók fogyasztásarányos töltöttsége az uniós átlagot több mint kétszeresen múlja felül.

Földgázból az energiaválság előtti 10-11 milliárd köbméteres szintnél sokkal kevesebbet, 8,5 milliárd köbmétert tett ki a fogyasztás 2023 után 2024-ben is. Jelenleg mintegy 4 milliárd köbméternyi a rendelkezésre álló gáztartalék, ez a mennyiség harmadával haladja meg az éves lakossági fogyasztást. A déli irányú importszállítások mellett egyre növekvő mértékben lehet támaszkodni a hazai kitermelésre is. Az energia több mint egyharmadát gáz formájában használja fel Magyarország, a földgáz jól ki tudja egészíteni a megújuló energiatermelést – közölte az államtitkár, aki ugyancsak hangsúlyozta, hogy a megújuló energiatermelés arányának növekedéséhez Magyarországon a gáztüzelésű erőműveket is fejleszteni kell, mert azokban az időszakokban, amikor nem termelnek a megújuló termelő létesítmények, valamit „be kell kell állítani a sorba”.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az okos nyomásszabályozó állomás mostani átadását követően 4-5 hónap tesztidőszak következik. A tervek szerint a próbaüzem tapasztalatai alapján 2025-ben már elindulhat a mesterséges intelligenciára épülő üzemeltetési algoritmusok fejlesztése.

Rovatok