Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos az ATV műsorában közölte: semmi sem akadályozza meg, hogy tárgyaljanak annak az egymilliárd eurónyi (átszámítva több mint 400 milliárd forintnyi) uniós forrásnak a sorsáról, amit korábbi beszámolók szerint Magyarország 2024 végén elveszített.
Mint korábban írtuk, tavaly decemberben derült ki, hogy év végére elveszhet egymilliárd eurónyi uniós forrás a Magyarországnak járó támogatásokból. A Demokratikus Koalíció akkor azt közölte, hogy feljelentik Orbán Viktort emiatt. Utóbb pedig uniós (illetve a lengyel soros elnökséghez köthető) tisztviselők is azt állították, hogy év végére tényleg elveszik ez az összeg amiatt, hogy a brüsszeli vezetés szerint kormányunk nem kezelte megfelelően a jogállamisági problémákat.
Ezzel szemben nemrég a szakterület miniszteri biztosa, Petri Bernadett azt állította, hogy szerinte ezek a pénzek még nem vesztek el. A kormány tisztviselője az ATV Egyenes Beszédcímű, kedd este sugárzott műsorában azt mondta:
semmi sem tiltja meg a tárgyalások újrakezdését.
„Ez a pénz nem veszett el, van lehetőség a megszerzésére” – mondta az ATV szerint a műsorban Petri Bernadett.
Kifejtette: azt, hogy mit nem lehet megtenni az Európai Unióban, egyetlen jogforrás határozza meg, az uniós szerződéseké. Azt azonban, hogy ez az egymilliárd euró jár Magyarországnak, vagy sem, nem a szerződések rögzítik.
Ebben az esetben csupán egy európai tanácsi határozat rendelkezett egy határidőről, ám nagyon sok olyan esetet láttunk már, ahol a tanács felülírta a korábbi saját határozatát. Van tehát mozgástér a további tárgyalásra
– fogalmazott, majd utalt arra is, hogy a tárgyalások lezárására megadott határidő (2022 december) egy pillanatnyi politikai állapotot rögzített, de semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy az addig le nem zárt jogállamisági kérdésekben mégis szülessen megállapodás, és a tárgyalás lezárására megszabott határidőt akár felül is írhatja az Európai Tanács egy újabb döntéssel.
Petri Bernadett ezzel kapcsolatban egy példát is felhozott: állítása szerint a balti államok esetében katasztrófavédelmi eljárásokkal kapcsolatban már módosították így az eredeti határidőt. „Ez tehát egy létező műfaj, és azt gondolom, jogi és politikai eszköz is rendelkezésre áll a megoldásra. A kérdés az, van-e mindenre politikai akarat. Ez idén eldőlhet” – mondta.
Megjegyezte azt is, hogy idén tavasszal kezdődik a többéves uniós pénzügyi keret tárgyalása, amelyről egyhangú döntést kell hozni,
vagyis minden tagállamnak igent kell mondania, így Magyarország is kemény feltételekhez kötheti annak megszavazását.
„Mivel itt az elkövetkezendő nyolc-tíz évről van szó, ez egy nagyon fontos tárgyalássorozat, amely képes tágítani a tagállamok mozgásterét, így a magyar kormány mozgásterét is” – magyarázta a műsorban a miniszteri biztos, hozzátéve: más tagországok is hasonlóképpen tárgyalnak, mint a magyar kormány, szerinte ez nem magyar sajátosság.