Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 IV. negyedévében a kiigazított adatok szerint 0,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal bővült. Illetve a Központi Statisztikai Hivatal adataiból az is kiderült, hogy 2024-ben a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6 százalékkal meghaladta az előző évit. Fontos kiemelni, véget ért a technikai recesszió, és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett.
„Míg 2023 az infláció letörésének az éve volt, a 2024-es év a gazdasági növekedés újraindításának az éve lesz” – ezt ígérte a kormány a tavalyi évre, ennek ellenére a bruttó hazai termék (GDP) 2024-ben a nyers adatok szerint csak 0,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,6 százalékkal haladta meg az előző évit – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, csütörtöki adataiból.
Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző (harmadik) negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal bővült. Az utolsó negyedéves adatokkal kapcsolatban fontos kiemelni,
A KSH jelentésében kiemelte, a bruttó hazai termék volumenének az előző év azonos időszakához viszonyított növekedéséhez a szolgáltatások együttes teljesítménye járult hozzá. A növekedést a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar teljesítményének csökkenése fékezte.
A turizmus, vendéglátás, szállítás, raktározás kezd magára találni, de főleg az ipari teljesítmény rontja az összképet. Erre jó példa, hogy novemberben a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 4,1, az előző havit 0,6 százalékkal haladta meg, illetve tavaly csaknem hat százalékkal emelkedett a magyarországi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma. Ugyanakkor az ipari termelés volumene szintén novemberben 2,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Így ismételten azt lehet kijelenteni, hogy a német gazdaság problémái több csatornán keresztül hatnak a magyarra, és ezt csak részben képes az éledező belső kereslet kompenzálni. Illetve azt is fontos figyelembe venni, hogy alapvetően az Európai Unió gazdasága is mérsékelten növekszik.
A kormány számítása szerint a német hatás akár 1-2 százalékos veszteséget jelenthet.
A német gazdaság már a koronavírus megjelenését megelőzően döcögni kezdett: egy kedvező konjunkturális környezetben az éves növekedése 2018-ban és 2019-ben csupán 1 százalék körül alakult. Azóta a környezet kedvezőtlenebbé vált, válságok sora jelent meg. A német gazdaság teljesítménye 2024-ben gyakorlatilag a 2019-es szinten van. Az elmúlt években válságok sorától szenvedő gazdaság teljesítménye 2024-ben a 2019-es szintet nagyjából 6,5 százalékkal haladhatta meg.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közleményben értékelte az adatokat. A tárcavezető szerint a magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett. A belgazdaság helyreállt, a középosztály erősödik, a családok bizalma pedig fokozatosan javul. A lakosság esetében egyértelműen láthatók a fordulat jelei: a foglalkoztatottak száma továbbra is rekordmagas, míg az inaktívak száma rekordalacsony. Közel 4,7 millióan dolgoznak, miközben 2010-hez képest az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt.
Több mint egy éve folyamatosan, legutóbb közel 8 százalékkal nőttek a reálbérek, a családok pénze egyre többet ér, azaz többet tudnak vásárolni vagy éppen utazni. Ennek köszönhetően egy éve bővül a kiskereskedelmi forgalom, a hazai turizmus pedig 2024-ben újabb rekordévet zárt. 2023 januárja óta fokozatosan élénkül a lakossági hitelpiac is, tavaly novemberben Magyarország lakossági hitelállomány-növekedése az EU élmezőnyébe tartozott. Éledezik a lakáspiac is, 2024-ben több mint harmadával emelkedett a lakástranzakciók száma, és az autópiac is növekedési pályára állt: tavaly 13 százalékkal bővült az újautó-eladások száma.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv lakosságot érintő programjai azonban csak most kezdik kifejteni hatásukat. Ezt tovább erősíti a Prémium Magyar Állampapír-kamatok kifizetése is, melynek hatására tovább erősödik a családok helyzete. Majd kiemelte azt is, hogy
A kormány 2600 milliárd forintot mozgósít a jövedelmek vásárlóerejének növelése és a megfizethető lakhatás biztosítása érdekében.
Nagy Márton szerint a vállalatok esetében még fordulatra van szükség, ehhez helyre kell állítani a hitelezést. „Tartós fordulatot a vállalatoknál az hozhat, ha a külső kereslet helyreáll, így az export is újra dinamikusan növekszik. Ehhez az kell, hogy Németország, mint hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere, a választások után gyorsan kilábaljon elhúzódó politikai és gazdasági válságából és két éve tartó recessziójából” – összegezte a miniszter.
A gazdasági miniszter végezetül megállapította: a gazdaság idén negyedévről negyedévre egyre nagyobb ütemű növekedésre vált, 2025 második felében már 3 százalék feletti bővülést láthatunk.
A magyar gazdaság kikerült a technikai recesszióból, a mai adat talán az idei év vonatkozásában is biztatónak nevezhető – így pedig már Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza értékelte az adatokat. Szerinte a negyedik negyedévben – ahogy az év egészében is – éves alapon a bővüléshez a fogyasztás járulhatott leginkább hozzá, míg a beruházások és az export továbbra is visszahúzó erőt jelentenek. A fogyasztás növekedésében a reálbérek érdemi, 9 százalék körüli emelkedése játszott szerepet.
Érdekesség, hogy ez nem teljes egészében a hazai kiskereskedelemben csapódott le, nagyobb mértékben nőtt a szolgáltatások vásárlása, a magas árak miatt a bevásárlóturizmus és a külföldi webshopok forgalma. A beruházások visszaesését a hazánknak járó uniós források egy részének visszatartása, a bizonytalan gazdasági környezet (alacsony kereslet), illetve az állami és önkormányzati forráshiány okozta.
Regős Gábor azt is kiemelte, hogy az export visszaeséséhez az alacsony külső kereslet járult hozzá – különösen is szenved a járműgyártás és az ehhez kapcsolódó akkumulátorgyártás. Az ipar teljesítménye az idei év kapcsán is erőteljes kockázatot jelent.
Jól teljesíthettek ugyanakkor a szolgáltatások – ez látszik például a turizmus számainak alakulásán is, ez pedig fontos exportbevétel az országnak. Az év egészét tekintve ezzel a növekedés a nyers adatok szerint 0,5, a kiigazított adatok szerint 0,6 százalékot ért el.
Ez az előzetes, 4 százalék körüli várakozásoknál rosszabb, de legalább már nem recesszió, mint az előző évben.
Az idei évben a növekedés a tavalyinál szélesebb bázison nyugodhat, mind a fogyasztás, mind a beruházások, mind az export hozzájárulhat. A fogyasztás bővülését a reálbérek várható emelkedése indukálja, a beruházások kapcsán biztató az építőipar rendelésállományának alakulása, illetve az exportnál az új gyártókapacitások elindulása segíthet.
Ugyanakkor ahhoz, hogy a magyar gazdaság visszatérjen egy 4 százalék körüli növekedési pályára, Regős Gábor szerint még sok a tennivaló:
Azonban mostanra már jól látszik, a dinamikus növekedéshez kell a kedvező külső környezet.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)