A magyar bankszektor stabilitása mellett bőséges forrásokkal rendelkezik, a vállalati hitelezés egyelőre keresleti okok miatt nem fut fel – nyilatkozta az Indexnek Kandrács Csaba.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) napokban Popovics-díjjal kitüntetett és pápai audiencián is részt vevő alelnöke ezenfelül arról is beszélt az Indexnek, hogy
A gazdaság egészét finanszírozó magyar bankrendszer stabil, sokkellenálló képessége kiváló – mondta az Indexnek Kandrács Csaba. A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti alelnöke szerint ennek is köszönhető, hogy a közelmúltbeli válságepizódok – Covid–19-krízis, orosz–ukrán háború okozta gazdasági feszültségek – során a bankok nem a válságot súlyosbító problémaként, sokkal inkább a kilábalást támogató fontos szereplőkként léptek fel.
A bankszektor az elmúlt két évben historikusan kiemelkedő teljesítményt ért el, 20 százalék feletti sajáttőke-arányos megtérüléssel. A tőkehelyzet a kiugró jövedelmezőséggel párhuzamosan tovább erősödött 2024 során, szeptember végére 21 százalékra nőtt, míg a szabad tőke meghaladta a 2300 milliárd forintot.
A bankrendszer likviditási helyzete robusztus, a szabályozói elvárásokat magas pufferek mellett teljesíti. A nem teljesítő hitelek aránya mind a vállalati, mind a háztartási szegmensben historikusan alacsony szinten áll – sorolta Kandrács Csaba. A jegybankár szerint ezek a számok azt is mutatják, hogy beértek az elmúlt évek felügyeleti és makroprudenciális szabályozásai.
A hitelezési folyamatokat viszont továbbra is kettősség jellemzi. Míg a háztartási szegmensben jelentős élénkülés volt megfigyelhető, és az éves hiteldinamika novemberre már 9 százalékra emelkedett, a vállalati hitelállomány éves növekedése 2024 során 3 százalék körül stagnált. A jegybanki vezető szerint ugyanakkor e visszafogottság a keresleti tényezők elégtelenségéből adódik, nem a kínálati faktorok okozzák, hiszen a bankok – a fent említett magas puffereknek is köszönhetően – bőséges hitelezési kapacitással rendelkeznek. És ez óriási pozitív különbség a 2008-as válsághoz és az azt követő időszakhoz képest – húzta alá az alelnök.
A több banki ügyfelet megrázó módon átverő kibercsalók kapcsán Kandrács Csaba elmondta: a KiberPajzs lakossági védelmi és online pénzügyi edukációs programban, a részt vevő 13 szervezettel – a Magyar Bankszövetségtől a nyomozó hatóságokon át az államkincstárig – harcolnak a kiberbűnözők ellen. A sikeres csalások száma jelentősen visszaesett azon bankoknál, amelyek hatékony visszaélésszűrő rendszert kezdtek működtetni. Kandrács Csaba emlékeztetett: ezt a fraud ajánlásuk idén márciustól életbe lépő előírásai alapján a többiektől is nyomatékosan elvárják majd.
Az alelnök szerint emellett az év közepén indulhat el az MNB leányvállalata, a GIRO Zrt. és a bankok együttműködésével az – első lépésben az azonnali forintátutalásokat ellenőrző, mesterségesintelligencia-alapú – Központi Visszaélésszűrő Rendszer.
A fejlesztés révén minden egyes egyedi átutalás kockázatát »beárazza« a központi rendszer, s erről negyed másodperc alatt jelez vissza az utalást indító ügyfél hitelintézetének, amely az adat birtokában leállíthatja a gyanús tranzakciót
– fűzte hozzá az MNB alelnöke. Az együttműködés keretén belül dolgoznak emellett a hívószám- és SMS-hamisítás megakadályozásán, a bankok és a rendőrség közti „forródróttal” az eltulajdonított pénzek megfogásán, továbbá a lakossági adathalász oldalak bejelentésének megkönnyítésén, melyek háttérstatisztikáit a releváns szervek együttműködésben és közösen tudják vizsgálni, illetve – ezzel egyidejűleg – az adathalász honlapok blokkolásán is.
Kandrács Csaba hozzátette: minderre azért van szükség, mert a piac egy részénél egyelőre magas szinten stabilizálódott az eredetileg 2023 végén megugrott kibercsalások száma és értéke. Tavaly az utolsó adatok szerint negyedévente körülbelül 5 milliárd forint lakossági pénzt loptak el a bűnözők a lakossági átutalások és körülbelül 2,7 milliárdot a kártyás fizetések kapcsán, összességében több tízezer akcióval, jelentős részben adathalászattal és az emberek pszichológiai manipulációjával.
Az alelnök szerint az MNB ügyfélszolgálatához és a Pénzügyi Békéltető Testülethez érkezett fogyasztói jelzések szerint leggyakrabban a bankok nevével visszaélő telefonhívásokkal, csomagküldést színlelve, illetve nem pénzügyi (például közüzemi, utazási stb.) szolgáltatókra hivatkozva csalják ki az ügyfelek bizalmas azonosítóit vagy pénzét. „Akkor lehetünk sikeresek a bűnözők ellen, ha az MNB mellett ügyfélként is figyelünk a csalók trükkjeire” – emelte ki a jegybanki szakember.
Az alelnök az idén márciusban másodszor induló lakásbiztosítási kampány kapcsán emlékeztetett: kevesen hitték a tavalyi indulás előtt, hogy a hazai hárommilliós lakásbiztosítási állomány több mint húsz százalékát felülvizsgálják. Azt sem, hogy igenis lehet csökkenteni a lakásbiztosítási díjakat, azonos fedezet mellett, vagy közel azonos díjjal emelni a biztosítási kifizetéseket és a szolgáltatást. Ezek mindegyike bekövetkezett a verseny éleződésével, ráadásul az új szerzéseknél csökkent a koncentráció – nyomatékosította a felügyeleti alelnök.
Több mint 640 ezer lakásbiztosítás mozdult meg a kampányban, s a korábbi intézményüknél jobb kondíciókkal újrakötő szerződők mellett bő 300 ezren biztosítót is váltottak.
Kandrács hozzátette: jövő évtől – illetve részben már idén is – egyebek közt azt várják a biztosítóktól,
Az MNB emellett a versenyképesség fokozására gyorsabban átárazhatóvá tette a fogyasztóbarát otthonbiztosításokat (MFO) is. Ha minden elképzelésük valóra válik, idén is sokan válthatnak a kampányban, ami ár-érték arányosan jobb termékeket, szolgáltatást hozhat. „Ez jelzi: ideje volt leporolni ezt a piacot is” – húzta alá Kandrács Csaba.
A jegybanki vezető elmondta, hogy rövidesen elindítanak – az MNB felügyeleti stratégiájával összhangban – egy, a lakáshitelt felvevők életét megkönnyítő új kezdeményezést is. Ez a hitelhez kapcsolódó lakásbiztosítások ügyintézésénél nyújt majd segítséget. Az MNB koordinálásával a lakásbiztosítási piac döntő részét lefedő 11 biztosító és 9 nagy bank olyan közös digitális adatbázist hozott létre, amellyel jelentősen egyszerűsödik a jelzáloghitelező bankok és a hitelfedezeti lakásbiztosítók közti kommunikáció. Ennek gyümölcse, hogy az ügyfél jelzáloghitele igénylésekor – amennyiben már rendelkezik lakásbiztosítással, vagy igényléskor köti a banknál – hitelintézeténél mindent elintézhet, nem kell ingáznia a biztosítóhoz. Ha pedig a hitel futamideje alatt biztosítót vált, ezt nem kell még külön bejelentenie a bankjánál is, a biztosítótól átkerül az információ – összegezte az alelnök.
Cáfolta azt a felvetést, hogy mindennek megvalósítására arra lenne szükség, hogy minden banki és biztosítási ügyféladat ott legyen az MNB-nél. Ehelyett a változást a DLT Lakásbiztosítási Rendszer – egy osztott főkönyvi/blokklánc-technológián alapuló kommunikáció – teszi lehetővé, amivel a piac és az MNB is belép az „űrkorszakba”. Lényege, hogy az új – zárt és más által el nem érhető – digitális adatok nem egy központi elszámolóházon át futnak végig, hanem a rendszeren belüli bármelyik szereplő feltöltheti őket, és meggyőződhet valódiságukról. A DLT segítségével a bankok így folyamatosan ellenőrizhetik a saját hitelszerződésükhöz tartozó, hitelbiztosítékként szolgáló ingatlanok biztosítottságát, például azt, hogy ki van-e fizetve a biztosítási díj, élő-e a szerződés. Másrészt a biztosítók is látják, hogy milyen hitel mellé adták terméküket – fűzte hozzá az alelnök.
Kandrács Csaba szerint folyamatosan csökken az olyan esetek száma, amikor a pénz-, tőkepiaci vagy biztosítási közvetítők szerződéskötés előtt rossz, nem az ügyfél igényeire szabott terméket adnak el az embereknek, s az MNB felügyeleti eszközeivel az ilyen eseteket is megfelelően kezeli.
Ne felejtsük, hogy az elmúlt években a fogyasztók érdekében szigorodtak az ügyfelek szerződéskötést megelőző tájékoztatására vonatkozó szabályok, például a biztosítási igényfelmérők vagy akár a tőkepiaci MiFID-tesztre és kulcsinformációs dokumentumok révén
– nyomatékosította a felügyeleti alelnök. Rámutatott: szigorúan ellenőrzik és jogsértés esetén szankcionálják is az ügyfelek felé történő félreértékesítést, ha pedig azt a megbízó intézmény függő ügynöke követte el, magát a bankot, biztosítót büntetik.
A szakember hozzátette: eközben az intézményi és természetes személy közvetítők számában is létszámcsökkenést látni. Ez a leglátványosabb a biztosításközvetítőnél, de pénzpiaci társaiknál is van konszolidáció. Ezek nyomán nő az egy főre jutó közvetített szerződésszám és érték. Valamennyi közvetítői piac válságálló, a jelenlegi szereplők jól alkalmazkodnak a változásokhoz.
Az MNB nemcsak szankcionál, hanem már a piacra lépést megelőzően, a közvetítők képzésénél is minőségbiztosítási elvárásokat támaszt, ugyanis szigorú feltételei vannak, hogy ki képezhet természetes személy közvetítőket – mondta el Kandrács Csaba. Az MNB szervezi a jelöltek hatósági vizsgáztatását is, amely kapcsán a jegybank legfrissebb digitalizációs lépése, hogy 2024 decemberétől a közvetítők már online is vizsgázhatnak. A kezdetektől a pénzügyi szerződés lejártáig tehát az ügyfelek érdekeiért, üzletileg megbízható piaci szereplőkért dolgozik a jegybank.
Az MNB – és minden uniós felügyelet – idén év elejétől teljeskörűen megkezdte a kriptoeszköz-szolgáltatók és kibocsátók felügyelését. Kandrács Csaba szerint felügyelésük előtt sokféle eltérő becslés készült arról, hogy hányan „kriptóznak” már itthon.
Ezek eredménye szerint mintegy 200 ezer magyar ügyfélnek lehet kriptoeszköz-kitettsége.
A terület világszintű dinamikájának megfelelően e szám folyamatosan nőni fog az MNB várakozása szerint.
Az alelnök emlékeztetett rá: idén január előtt a kriptoeszközöket váltó, letétkezelő szolgáltatóknak a NAV-nál kellett bejelenteniük tevékenységeiket. Ebből és az eddigi jegybanki érdeklődésekből kiindulva az MNB arra számít, hogy első körben közel 10 szereplő kérheti meg Magyarországon az új szabályozás szerinti engedélyt. Más szóval a kriptoeszköz-szolgáltatás az új keretek közt is nagyobb arányban inkább határon átnyúlóan jelenik meg majd itthon. A tokenkibocsátásokra itthon ezelőtt szintén nem volt külön szabályozás, így pontos statisztika sem. Az alelnök várakozása szerint itt is több kibocsátási bejelentés érkezhet majd.
Ami a kriptopiac új felügyelési rezsimjéhez kötődő fogyasztóvédelmi, biztonsági, garanciális előnyöket illeti, a kriptokibocsátóknak – amelyek azért az MNB szerint továbbra is kiemelten nagy kockázatú befektetéseket kínálnak – ezentúl számos, az ügyfelek döntéseit támogató, a befektetéssel és a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos információt kell elérhetővé tenni. Ez korábban nem volt jellemző. Az alelnök kiemelte: a szigorú üzleti megbízhatósági (prudenciális), szavatoló tőke és eszköztartalék előírások pedig a stabilitást is elősegítik. A kibocsátó felelős a kriptoeszköz-alapdokumentumban szereplő információkért, például a kibocsátandó tokenről és a projektről. A szolgáltatóknak – az eddigiekkel ellentétben – gondoskodniuk kell a panaszkezelésről. Védelmet ad az ügyfeleknek a – bizonyos esetekre bevezetett – 14 napos elállási jog is – emelte ki Kandrács Csaba.
Hozzáfűzte: az EU ezekről szóló hatályba lépett rendeletével (MiCA) egyébként az egész unióban egységes szabályrendszer kezeli a kriptoeszközök kibocsátását és a kapcsolódó szolgáltatásokat. Az EU lépésével most a világ legnagyobb egységesen szabályozott kriptogazdasági térsége jött létre. Mindezek mellett viszont az új szabályozás sem hoz létre hagyományos garanciaintézményeket a kriptopiacon. Vagyis OBA, BEVA típusú védelem továbbra sem terjed ki a kriptoeszközökre – figyelmeztetett a jegybank alelnöke.
Kandrács nem osztotta azt az aggodalmat, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő ügyfél-megtakarítások 2025. évi ingatlancélú megtakarítási lehetősége – egyebek közt lakáshitel-törlesztésre, otthon- és telekvásárlásra, lakásfelújításra, bővítésre – megingathatná a pénztárakat. Mint rámutatott, a nyugdíjpénztárak már eddig is évi 130-140 milliárd forintot fizettek ki a tagjaiknak. A szektor több mint 2000 milliárdos vagyont kezel, megfelelően diverzifikált portfóliókban. Ezen a vagyontömegen az elmúlt 15 évben átlagosan évente 7 százalékos hozamot értek el, ami bő 2 százalékkal meghaladta az inflációt.
Az előzetes szakmai becslések szerint a pénztári vagyon mintegy 15-20 százaléka vándorolhat át a lakáspiacra, miközben a befizetések ösztönzése adókedvezménnyel változatlan marad
– emelte ki a jegybanki vezető. Úgy vélte, fontos látni, hogy a pénztárak elsősorban a befizetések után levonható – törvény által limitált – költségekből finanszírozzák működésüket, tehát a vagyon csökkenése nem jelent közvetlen működési kockázatot. Ezzel együtt a folyamatokat figyelni szükséges, hiszen a 60 napon belüli kifizetéseket megfelelő likviditáskezeléssel kell biztosítani – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy mit tanácsol az MNB: érdemes-e kivenni a lakásra-e pénzt, vagy inkább továbbra is bent tartsuk egy nyugdíjpénztárban, az alelnök azt válaszolta, hogy minden pénztártag egyéni élethelyzete alapján jogosult dönteni arról, hogy nyugdíjcélú előtakarékossági vagy lakhatási céljait részesíti előnyben. Az MNB feladata, hogy a választáshoz a lehető legtöbb információval segítse őket. Ezt a nyugdíj oldaláról eddig az évente publikált pénztári hozam- és költség (díjterhelési) adatokkal tette meg a jegybank, 2025 II. felében viszont honlapjukon közzétesznek egy vadonatúj összehasonlító nyugdíjpénztári kalkulátort is.
Ezzel – mivel az MNB pontosan ismeri az egyes pénztárak múltbeli hozamadatait és mostani költségeit is – egyrészt megbecsülhető, hogy az adott piaci szereplőnél a tag által e célra szánt konkrét összegű havi befizetése fejében összesen mekkora nyugdíjcélú megtakarítás, illetve havi járadékkifizetés keletkezik – emelte ki Kandrács Csaba. A kalkulátor másrészt fordított logikával is működik: kiszámíthatjuk azt is, hogy egy tag által elvárt összegű majdani havi járadékhoz mennyi megtakarítás kellene havonta. A program számos egyéb kiegészítő információt is megmutat az érdeklődőknek, például arról, hogy van-e választható portfóliós rendszere, online tagi portálja az adott pénztárnak, vagy éppen megoszthatjuk-e a befektetésünket több portfólió között. „Mindez fokozhatja a piaci versenyt, és új belépőket vonzhat a szektorba, emellett segítséget nyújthat azok számára is, akik már rendelkeznek önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással” – összegezte az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke.
Bár a Lámfalussy-díj idei nyertese, Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke nem tudott személyesen részt venni a közös díjátadón, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) első elnökének emléket állító Popovics-díj idei kitüntetettje, Kandrács Csaba így is hatalmas megtiszteltetésnek éli meg, hogy átvehette a hazai közgazdászszakma egyik legnagyobb díját. A jegybank alelnöke hozzátette: január közepén együtt ünnepelték a közös eredményeket az EKB elnökével, amikor Matolcsy György és az MNB legfelsőbb vezetése személyesen adta át a Lámfalussy-díjat Lagarde asszonynak.
Az MNB alelnöke tagja volt annak a küldöttségnek is, amelyet Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát vezetett, és akiket Ferenc pápa január 27-én audiencia keretében fogadott a Vatikánban. Az eseményre a Pannonhalmi Bencés Főapátság középkori felújításának és felszentelésének 800. évfordulójára és a főapátság nemzeti emlékhellyé avatásának 10. évfordulójára emlékezve került sor, egyúttal az idén indult szentév üzenetére is figyelve. A delegáció tagja volt Bitó Balázs iparművész is, aki az MNB megbízásából készített, tavaly augusztusban kibocsátott „Pannonhalmi Bencés Főapátság” emlékérme tervezője. A magyar küldöttség az emlékérme arany próbaveretét adta át ajándékként a szentatyának. A küldöttség az audiencia után a Római Magyar Intézetben tett látogatást.
Korának meghatározó pénzügyi szakembereként, pénzügypolitikusaként dolgozott (1862–1935), saját erejéből érve el minden pozícióját. Az 1892-es valutareform (áttérés a koronapénzrendszerre) kulcsfigurája, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után a magyar gazdaság stabilizálója, az MNB egyik létrehozója (1924), első elnöke és a pengő bevezetője. Kalapja – és a jegybank alapításáról szóló film is – az MNB Pénzmúzeumában tekinthető meg.
Az MNB a közgazdaság, pénzügyek terén, illetve a jegybanki feladatok megvalósításában kiemelkedő szakmai munkát nyújtó hazai és külföldi szakembereknek, munkatársaknak ítéli oda a Popovics Sándor-díjat. Az első kitüntetett 1993-ban Lámfalussy Sándor, az euró atyja volt.
(Borítókép: Kandrács Csaba 2023. március 28-án. Fotó: Németh Kata / Index)