A K&H ifjúsági indexe, amely a 19–29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait vizsgálja, mutatott rá, hogy rekordszintre nőtt a fiatalok jövedelme, azonban ez is fejenként átlagosan csak nettó 234 ezer forintot jelent.
A fiatalok átlagos havi nettó jövedelme 234 ezer forintra nőtt a múlt év végére, szemben az egy évvel korábbi 200 ezres szinttel. 2019-hez viszonyítva meg is duplázták az összeget a K&H ifjúsági index szerint, amely a 19–29 évesek anyagi helyzetét vizsgálta. A korosztályon belül azonban jelentős eltérések vannak: 7 százalékuknak nincs jövedelme, 13 százalékuk 250–300 ezer forintról számolt be, 9 százalékuk pedig félmillió forintnál is nagyobb összegből gazdálkodhat.
A rekord tulajdonképpen nem meglepetés, az utóbbi években ugyanis a bérek emelkedése felfelé húzta a fiatalok jövedelmét is. Az is látszik a 2012 végén indított felmérés hosszabb távú adataiból, hogy 2019 elejéhez képest megduplázódott a fiatalok jövedelme
– mondta Rammacher Zoltán, a K&H Lakossági ügyfélszegmens marketingvezetője a friss eredményeket értékelve.
Az átlagértékek természetesen jelentős különbségeket takarnak. A megkérdezett fiatalok 7 százaléka ugyanis semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, 11 százalékuk pedig havonta kevesebb mint 50 ezer forintból gazdálkodhat, miközben 9 százalékuknak 500 ezer forintnál is magasabb a bére.
A korosztályok közötti különbségeket jól mutatja, hogy a 19–25 évesek átlagos 210 ezer forintos jövedelme a 26–29 éves korosztályra már 272 ezer forintra nőtt, de nemek között is megfigyelhetőek jelentős eltérések, ugyanis a férfiak 261 ezres, a nők 205 ezres átlagos nettó jövedelemről számoltak be.
Természetesen az sem mindegy, hogy a fiatalok hol dolgoznak, hiszen a fővárosiak 284 ezres átlaga magasabb a megyeszékhelyeken élők 265 ezres és a kisebb városokban lakók 178 ezres átlagához képest.
A korosztály aktív, vagyis dolgozó tagjainak jelentős része, 10-ből 7 megkérdezett számít béremelésre, azonban az emelést várók 51 százaléka kisebb mértékű, az infláció alatti bérnövekedéssel számol, ami reálértéken csökkenést jelent.
A dolgozó fiatalok közel negyede, 24 százaléka nem vár változást a havi bért illetően, 6 százalékuk pedig elképzelhetőnek tartja, hogy nominálisan is kevesebbet kap a jelenleginél. Ezzel szemben a megkérdezettek 19 százaléka a feletti fizetésemeléssel kalkulál, azaz arra számít, hogy reálértéken is feljebb léphet.
A 19–29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H ifjúsági index, amely a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült.
A minta összetétele reprezentálja a magyarországi 19–29 éves városi lakosság összetételét nem, korcsoport, régió, településtípus, befejezett iskolai végzettség, gazdasági aktivitás alapján. A felmérésben 300 fő vett részt, a hibahatár maximuma +/– 5,7 százalék. Az adatfelvétel 2024. október 30. és november 8. között történt.