Az európai tisztviselők megvitatják, hogy az Ukrajna elleni háborút lezáró lehetséges megállapodás részeként újra kellene-e indítani az orosz gázvezeték-értékesítést az EU-ba – állítják a Financial Times-nak a megbeszéléseket ismerő személyek.

Az orosz gázvásárlás mellett állók azzal érvelnek, hogy ez csökkentené a magas európai energiaárakat, tárgyalásra ösztönözné Moszkvát, és mindkét félnek okot adna a tűzszünet végrehajtására és fenntartására. Az orosz gáz Európába történő újbóli beáramlásának felvetése azonban már az előzetes tárgyalások alatt is visszatetszést váltott ki Ukrajna legközelebbi uniós szövetségesei körében.

A megbeszéléseket ismerő három tisztviselő elmondta, hogy az ötletet néhány német és magyar tisztviselő támogatta, mivel ebben látják az európai energiaköltségek csökkentésének lehetőségét. Az Európába irányuló export újraindítása azonban jelentősen növelné Moszkva bevételeit. A háború előtt az Oroszországból érkező gáz az Európai Unió ellátásának mintegy 40 százalékát tette ki.

Donald Trump a háború „mielőbbi” befejezését követelte, ami megbeszéléseket indított az európai országok között arról, hogy milyen elemekre van szükség egy tartós megállapodáshoz Moszkvával. Az amerikai elnök még vámokkal is megfenyegette az EU-t, amennyiben nem vásárol több – a vezetékesnél drágább – cseppfolyósított földgázt Amerikából.

„Végső soron mindenki alacsonyabb energiaköltségeket akar”

Az oroszországi gázvásárlások újraindításának ötlete ellenkezést váltott ki több brüsszeli tisztviselőből és néhány kelet-európai ország diplomatájából, akik közül sokan az elmúlt három évben azon dolgoztak, hogy csökkentsék a blokkba importált orosz gáz mennyiségét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán azt mondta:

A háború forró szakaszának befejezése kritikus fontosságú. A diplomáciai megoldások előnyösebbek – kevesebb áldozat, kevesebb veszteség.

A gázeladásokról szóló vita felelevenítése elbizonytalanított néhány amerikai LNG-exportőrt, akik hosszú távú szállítási megállapodásokat szeretnének kötni európai vállalatokkal. Két tisztviselő szerint attól tartanak, hogy az ukrán tranzit esetleges újraindítása versenyképtelenné teheti termékeiket. Az Európai Bizottság egyik vezető energetikai tisztviselője, Ditte Juul Jørgensen a héten az Egyesült Államokban találkozik az LNG-exportőrökkel, hogy megbeszéléseket folytasson a hosszú távú lehetséges szállításokról.

Az EU kinyilvánított célja, hogy 2027-ig megszabadítsa a blokk energiarendszerét az összes orosz fosszilis tüzelőanyagtól. Dan Jørgensen, az EU energiaügyi biztosa márciusban tervezetet nyújt be a cél elérésére.

Az EU nehéziparának nehéz helyzete azonban megnövelte az európai országok igényét arra, hogy olcsóbb energiát szerezzenek be. A gázköltségek Európában jellemzően háromszor-négyszer magasabbak, mint az Egyesült Államokban.

Az Oroszországból származó vezetékes gáz 2024-ben a teljes ellátás mintegy 10 százalékát tette ki, de a felére csökkent, amióta januárban lejárt az Ukrajnán keresztül az EU-ba irányuló tranzitszerződés. A fennmaradó vezeték, amely orosz gázt szállít a blokkba, a Törökországon keresztül haladó Török Áramlat vezeték, amely mintegy 7,5 milliárd köbméter gázt szállít Magyarországnak. A magyar, valamint a szlovák kormány az ukrán gáztranzit újraindításáért lobbizik az EU-ban.

Végső soron mindenki alacsonyabb energiaköltségeket akar

– mondta egy magas rangú uniós tisztviselő.

Szlovákia, amely közvetlenül kapcsolódik az orosz gázszállításokat leállító ukrán gázvezetékhez, évente 500 millió eurós veszteséget szenved el a tranzitbevételekből. Gary Mazzotti, a vezeték szlovákiai részét üzemeltető EP Infrastructure vezérigazgatója a Financial Timesnak elmondta, hogy egy esetleges békeszerződés Trump és Oroszország között szinte biztosan tárgyalásokhoz vezetne az orosz gázszállítások újraindításáról.

„Amikor eljön a béke napja, biztos vagyok benne, hogy jelentős viták lesznek arról, hogy milyen szintű gázszállítások érkezzenek Európába, és honnan” – mondta Mazzotti.