A Fehér Ház Donald Trump régi-új elnök beiktatását követő jogszabálydömpingben kiadott egy szándéknyilatkozatot, amely szerint az Egyesült Államok nem kíván részt venni a világ legtöbb országa által nagy nehezen elfogadott globális minimumadó megállapodásban. Felvetődik a kérdés, milyen irányba megy ezek után a nemzetközi adózás, hiszen sokan paradigmaváltásként üdvözölték ezt világra szóló adóztatási koncepciót. Nem kellett sokat várni, mert három nappal később Orbán Viktor magyar kormányfő határozatban jelezte, új fejezetet kíván nyitni az amerikai adópolitikánkban.
A globális minimumadó lényege, hogy a több országban működő multinacionális nagyvállalatok fizessenek legalább 15 százalék társasági adót. Erre azért volt szükség, mert gyakran előfordult, hogy ezek a cégek alacsonyabb adókulcsú államokba csoportosították át a profitjukat. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője és a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke az Indexnek kiemelte, a vállalatok azt használták ki, hogy eltérő társaságiadó-mértéket alkalmaznak a világ országai, így pedig szabályozni tudták, hol mennyi nyereséget mutassanak ki.
Nem meglepő módon mindig azokban az országokban volt a legnagyobb a nyereség, ahol a legkisebb a társasági adó. Ez a helyzet azt eredményezte, hogy adóverseny alakult ki a világ országai között, hiszen mindenki abban volt érdekelt, hogy hozzá költözzenek a multicégek és náluk fizessenek adót, még ha nem is túl sokat. A magasabb társasági adót alkalmazó, jellemzően fejlettebb nyugati országok az OECD égisze alatt úgy döntöttek, hogy az anomáliát úgy szüntethetik meg, ha a 750 millió árbevétel feletti nemzetközi cégcsoportok minden országban legalább 15 százalék adót fizetnek a nyereségük után.
Az OECD javaslatát 140 ország támogatta, és a 2021. októberi római csúcstalálkozón hagyták jóvá 2024-es hatálybalépéssel.
Az aláíró országok a globális GDP több mint 90 százalékát képviselik, köztük szerepelt az Egyesült Államok, Kína, Japán, az Egyesült Királyság, az EU-tagállamok és Törökország. Az OECD számítása szerint a globális minimumadó akár 32 milliárd dollár adóbevételt generálhat nemzetközi szinten. A globális minimumadó szabályait hozzá kellett hajlítani a valósághoz. Hiszen a részt vevő országok eltérő adórendszerei különféle módokon veszik figyelembe az adóalap számítását, ráadásul elképzelhető, hogy a változatos kedvezmények miatt a tényleges adófizetési kötelezettség kevesebb a vártnál. Így végül elég bonyolult lett a végső verzió, ami jelentős adminisztrációt igényel az érintett cégektől.
A Biden-adminisztráció meghatározó szerepet játszott az új játékszabályok elfogadtatásában. Ugyanakkor a sors iróniája, hogy odahaza nem sikerült átvinni a törvényhozáson, mert még a demokratákat is megosztotta ez az új adóztatási koncepció. Donald Trump ezzel kapcsolatban többször hangoztatta, az Egyesült Államok a saját útját szeretné járni a nemzetközi adózásban. Mégis váratlanul érte a szakmát, hogy az első elnöki intézkedések között,
már rögtön január 20-án kiadott egy szándéknyilatkozatot, amely szerint sérti az amerikai érdekeket a globális minimumadó.
Az indoklás szerint a globális adómegállapodás korlátozza az amerikai nemzet azon képességét, hogy olyan adópolitikákat folytasson, amely az amerikai vállalkozások és munkavállalók érdekeit szolgálja. A minimumadó az OECD interpretációjában idáig káros adóverseny elleni csodafegyverként szerepelt, ezzel szemben a Trump-adminisztráció diszkriminatív adóztatási gyakorlatnak minősíti.
Sőt a szándéknyilatkozat elég egyértelmű fenyegetést tartalmaz azon országokkal szemben, amelyek alkalmazni próbálják a globális minimumadót az amerikai cégekkel szemben.
Az Egyesült Államok azt várja a többi országtól, hogy ne a globális minimumadó szabályait, hanem továbbra is a már megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket alkalmazzák a kapcsolataikban. Azt egyelőre nem lehet tudni, milyen szankciókkal néznek szembe azok az államok, amelyek nem hajlandóak fejet hajtani az amerikai protekcionizmus új irányvonala előtt, de a nyilatkozat megbízza az új pénzügyminisztert, hogy dolgozzon ki egy listát a lehető leghatékonyabb védelmi intézkedésekről
– értelmezte az Indexnek a Trump-adminisztráció döntését Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója.
A szakember szerint ilyen globális adómegállapodás csak akkor tudna hatékonyan működni, ha az Egyesült Államok is részt vesz benne, hiszen az érintett multicégek túlnyomó része pont amerikai. Ezen vállalatok vezetői közül többeket is láthattunk az elnöki beiktatáson. A vidám hangulatban közrejátszhatott az a megnyugtató tudat is, hogy az elnöki szándéknyilatkozat hatására jelentős összegű adót spórolhatnak meg külföldi cégeikben.
Mint azt korábban már írtuk, több ország már bevezette az OECD által javasolt szabályokat, míg másoknál ez még folyamatban van, de biztos kihatással lesz Trump döntése ezek közül mindenkire. További érdekesség, hogy a tavaly év végén megrendezett brazíliai G20 fórumon felvetődött, hogy terjesszék ki a globális minimumadót milliárdos magánszemélyekre is. Az új amerikai elnök jó eséllyel nem támogatja ezt az ötletet sem.
A globális minimumadónak jelentős hatása volt Magyarországra is, ugyanis emiatt mondta fel az Egyesült Államok a Magyarországgal fennálló adóegyezményét. Magyar Csaba az Indexnek kiemelte, Magyarország vétózott 2022-ben, amikor az EU el akarta fogadtatni a globális minimumadót, mire az amerikai pénzügyi kormányzat úgy döntött, hogy az adóegyezmény megszüntetésével bírja jobb belátásra Magyarországot.
Végül mi is elfogadtuk az uniós direktívát, de akkor már késő volt, az amerikai adóügyi kapcsolataink bánták.
A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke szerint a helyzet pikantériája, hogy pont most januárban „dicsérte” meg az OECD Magyarországot, amiért sikeresen implementálta a globális minimumadó szabályait. Úgynevezett „Safe Harbour” minősítést kaptunk, ami azt jelenti, hogy azok a hazánkban is működő multicégek, amelyek nálunk fizetnek társasági adót, azokra már nem állapíthatnak meg más külföldi országok globális minimumadót.
Kérdés, hogy Trump akciója után mit érünk ezzel a piros ponttal, ha egy amerikai érdekeltségű cégcsoport egy tagja működik Magyarországon? Nem véletlen az sem, hogy a múlt héten jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor határozata, amelyben felhatalmazza a nemzetgazdasági minisztert, hogy tető alá hozza az USA-val a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló új megállapodást.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium felveszi a kapcsolatot az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumával, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen az adóegyezmény szövegéről. Ha mindkét fél elfogadta a megállapodás szövegét, akkor jöhet ratifikáció, vagyis a törvényhozásnak is jóvá kell hagynia a paktumot
– mondta a Crystal Worldwide vezérigazgatója, aki szerint ha mindkét állam részéről megtörtént ez a lépés, akkor lesz alkalmazható országaink viszonylatában az új adóegyezmény.
Az Indexen már írtunk részletesen arról, hogy van, pontosabban volt egy új adóegyezményünk, amelyet 2010-ben kötöttünk, azonban a fiókban porosodik Amerikában. „Úgy tűnik, a miniszterelnök határozata alapján, hogy a magyar adóstratégia az lesz, hogy hagyjuk a régi dokumentumot, és inkább tárgyaljunk le egy teljesen új egyezményt, bár ez a folyamat eltarthat még egy ideig” – összegezte az Indexnek Magyar Csaba.
(Borítókép: Orbán Viktor és Donald Trump 2024. március 8-án. Fotó: Fischer Zoltán / MTI)